A Nemzeti Választási Bizottság
208/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Czeglédy Csaba Adrián (a továbbiakban: Beadványozó) egyéni választókerületi jelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 9 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Vas megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 17/2022. (III. 23.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2022. március 21-én kifogást nyújtott be Vas megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Kifogásában előadta, hogy 2022. március 19-én tudomására jutott, hogy a szombathelyi önkormányzat polgármesteri hivatalának egyik köztisztviselője K. Cs. megbízása alapján Náraiban kétfajta szórólapot terjesztett, szórólaponként 500 példányban. A szórólapokat kifogásához bizonyítékként csatolta.
[2] Beadványozó rögzíti, hogy a szórólaposztásról értesült Szombathely Megyei Jogú Város jegyzője is, akihez 2022. március 21. napján írásban fordult, és megerősítette Beadványozó információit, illetve a jegyző megírta, hogy az ügyben jegyzőkönyv is felvételre került. Ebben a hivatali dolgozó elismerte, hogy K. Cs.-től kapta a megbízást és a szórólapokat, az ő megbízásából terjesztette tehát a kétszer 500 darab szórólapot Náraiban.
[3] Beadványozó rögzíti, hogy a sérelmezett szórólapok nyomdai munkáját tudomása szerint a Vasi Friss Rádió Kft. rendelte meg, azaz az ő megbízásukból készültek el a szóróanyagok.
[4] Hivatkozott arra, hogy mivel Szombathely Megyei Jogú Város jegyzője egyben a választási iroda vezetője is, ezért ezen választási bizottság mellett működő választási irodának hivatalból tudomása van arról, hogy a hivatali dolgozó K. Cs. megbízásából terjesztette a kifogásolt szórólapokat.
[5] Beadványozó álláspontja szerint K. Cs.-nek is van egy megbízója, azonban ez az ő nyilatkozata vagy más bizonyítékok nélkül aggálymentesen nem állapítható meg. Az azonban aggálymentesen megállapítható, hogy a terjesztésre Náraiban a hivatali dolgozónak K. Cs. adta a megbízást, a szóróanyagokat is ő adta át a hivatalai dolgozónak.
[6] Beadványozó kifogásához csatolta a két („Gyurcsány és Czeglédy” kezdetű „A” jelű, és a Kádár János arcképét tartalmazó „B” jelű) szórólapot, valamint Dr. Károlyi Ákos jegyzővel folytatott elektronikus levelezés másolatát.
[7] Beadványozó jogszabálysértésként a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, továbbá a Ve. 144. § (2) bekezdését jelölte meg, amely szerint kampányidőszakan a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot. A plakáton fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét.
[8] Összegzésképp Beadványozó rögzítette, a Ve. 144.§ (2) bekezdésének ellenére az „A” jelű szórólap nem tartalmazza a kiadó nevét és címét, továbbá a „B” jelű szórólap nem tartalmazza a kiadó címét, így azok jogsértőek, továbbá rögzítette, hogy az „A” és „B” jelű szórólapok terjesztésére 500-500 példányban K. Cs. megbízása alapján került sor.
[9] Beadványozó idézte a Nemzeti Választási Bizottság 936/2014. NVB határozatát, amelyben az impresszumhiányos kiadvány esetén megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelmét.
[10] Beadványozó kérte, hogy az OEVB a Ve. 218.§ (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a jogszabálysértés [Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontja és a Ve. 144.§ (2) bekezdése] tényét és a Ve. 218.§ (2) bekezdés b) pontja alapján K. Cs.-t a további jogszabálysértéstől tiltsa el, valamint a Ve. 218.§ (2) bekezdés d) pontja és a Ve. 219.§-a alapján K. Cs.-vel szemben a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét kitevő (400.000,- Ft összegű) bírságot szabjon ki.
[11] A bírság kiszabásának indokaként előadta, hogy megítélése szerint a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Álláspontja szerint köztudomású, hogy plakátokon (szórólapokon) is el kell helyezni valamennyi impresszum adatot, és a korábban újságkiadással is foglalkozó K. Cs-nek erről nyilván tudnia kellett, így magatartása szándékos volt és a valódi kiadó eltitkolása érdekében történt.
[12] Az OEVB a 17/2022. (III. 23.) számú határozatával Beadványozó kifogásának részben helyt adott és megállapította, hogy a kifogásban nevesített „A” és „B” jelű szórólap megsértette a választási eljárásról szóló Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét és a Ve. 144.§ (2) bekezdését. Az OEVB a kifogást egyebekben elutasította.
[13] Az OEVB határozatában osztotta Beadványozó azon álláspontját, miszerint a bizonyítékként csatolt „A” és „B” jelű szórólap plakátnak minősül, és hogy a plakátokon a Ve. 144. § (2) bekezdése szerint fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét.
[14] Az OEVB megállapította, hogy az „A” jelű szórólapon semmiféle, a kiadó személyére, címére utaló jelölés nem található. A „B” jelű szórólapon felelős kiadóként Hegedüs Máté szerepel, ugyanakkor a székhelyre és a kiadásért felelős személy kilétére vonatkozóan nem tartalmaz adatot.
[15] Az OEVB kétséget kizáróan megállapította, hogy mind az „A”, mind a „B” jelű szórólap kiadója megsértette a Ve. 144. § (2) bekezdését, mivel nem tartalmazza az ott kötelezően előírt adatokat, és ezzel egyidejűleg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. Ezért a szórólapok jogszabálysértő voltára vonatkozó része tekintetében az OEVB a kifogásnak helyt adott.
[16] Az OEVB határozata szerint azonban Beadványozó nem tudta megjelölni, hogy ki a kifogásolt szórólapok kiadója, csupán azt említette meg, hogy „a szóróanyag nyomdai munkáját tudomásom szerint a Vasi Friss Rádió Kft. rendelte meg, azaz az ő megbízásukból készültek el a szóróanyagok.”
[17] Beadványozó azt is elismerte, hogy a szórólap terjesztője és kiadója nem törvényszerűen azonos személy. E körben az OEVB éppen Beadványozó által hivatkozott 936/2014. NVB határozatra utalt, amelyben az NVB pont azt állapította meg, hogy a kifogással érintett különszámot ugyanaz a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény hatálya alá tartozó médiatartalom-szolgáltató adta ki, aki egyben a terjesztésért is felelt.
[18] Az OEVB határozata azt is tartalmazza, hogy az OEVB Beadványozó kezdeményezésére meghallgatta a választási iroda vezetőjét, illetve az általa felvett jegyzőkönyvet is áttanulmányozta. Ezekből azonban az OEVB nem tudta megállapítani a kiadó személyét, és rögzítette, hogy erre vonatkozóan Beadványozó semmilyen egyéb bizonyítékot nem terjesztett elő.
[19] Beadványozó az OEVB ülésén meghallgatása során köztudomású tényként hivatkozott arra, hogy K. Cs. nyilatkozata a Nyugat.hu internetes portálon olvasható, melynek alapján mint a terjesztésre megbízást adó felelőssége megállapítható. Ezzel összefüggésben az OEVB az NVB 803/2014. számú határozatának a köztudomású tényekre vonatkozó megállapítását idézte, és rögzítette, hogy annak alapján Beadványozó állítása nem értékelhető köztudomású tényként.
[20] Az OEVB nem osztotta Beadványozó azon álláspontját sem, miszerint a kiadványok terjesztőjét terhelik a Ve-ben írt kötelezettségek. Az OEVB szerint tekintettel arra, hogy a Ve. 144. § (2) bekezdése egzaktan a kiadó kötelezettségévé teszi ezen adatok feltüntetését, és Beadványozó nem tudta bizonyítani, hogy az „A” jelű szórólap terjesztőjének személye azonos a kiadó személyével, így a terjesztővel szemben az OEVB a kifogásban felhozott felelősséget nem tudta megállapítani. Az OEVB bizonytalan, pusztán felvetésekre, gyanúra, vélelemre alapított kérelemre nem állapíthatja meg választásra irányuló jogszabály, illetőleg a választási eljárás alapelveinek sérelmét.
[21] Az OEVB szerint a „B” jelű szórólap vonatkozásában a jogszabálysértés elkövetőjének személye megállapítható. Egyrészről a felelős kiadó megjelölésre került Hegedüs Máté személyében, másrészről pedig a szórólapon szereplő két jelölő szervezet, a Munkáspárt, továbbá az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom – akinek érdekében a szórólap osztásra, terjesztésre került – felelőssége megállapítható, hiszen a jelölő szervezetek abban a helyzetben voltak, hogy a kiadást végző személyt/személyeket befolyásolni tudták.
[22] Az OEVB szerint azonban kötve van a kifogásban foglaltakhoz, attól – különösen a jogsértő magatartást elkövető személyre vonatkozó indítványtól – eltérni nem tud. Mivel az OEVB álláspontja szerint a Ve. 144. § (2) bekezdése egzaktan a kiadó kötelezettségévé teszi a Ve.-ben előírt adatok feltüntetését, így a „B” jelű szórólap esetében sem tudta a kifogás alá vont személy felelősségét megállapítani és a jogszabálysértésben Beadványozó által kérelmezett elmarasztaló döntést meghozni. Ezért az OEVB a kifogás további részét elutasította.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[23] Beadványozó 2022. március 24-án 9:02-kor fellebbezéssel élt az OEVB határozatával szemben. Rögzítette, hogy az OEVB megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjait, a 14. § (1) bekezdését, a 43. § (1) és (4) bekezdését, a 144. § (2) bekezdését, valamint a 297. § (1) bekezdés b) pontját, mikor kifogásának csak részben adott helyt.
[24] Érintettségét arra alapozta, hogy a választókerületben nyilvántartásba vett képviselőjelölt, a kifogásolt szórólapok más jelölt érdekében, ebből kifolyólag Beadványozó érdekével ellentétes célból kerültek terjesztésre
[25] Álláspontja szerint jelen ügyben a jogszabálysértés elkövetőjének személye a bizonyítékok, így a szombathelyi önkormányzati hivatal köztisztviselőjének jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozata, valamint K. Cs. közleménye alapján egyértelműen megállapítható.
[26] Az NVB 198/2022. számú határozatának [28] bekezdésére hivatkozással rögzítette, hogy álláspontja szerint a Ve. 144. § (2) bekezdését megsértő személye nem szűkíthető le az egyébként nem ismert kiadóra, kiadásért felelős személyre, azért sem, mert pont „a valódi kiadót, kiadásért felelős személyt titkolják el a hiányzó vagy hiányos impresszummal a választók elől, őket ezzel szándékosan megtévesztve”. Álláspontja szerint, ha K. Cs. terjesztőként nem a Ve. tételes szabályát sértette meg, akkor a kifogásban megjelölt alapelveket.
[27] Sérelmezi, hogy az OEVB határozata az ülésén ismertetett jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozat és a Nyugat.hu cikke ellenére nem tartalmazza, hogy az „A” és „B” jelű szórólapok terjesztését K. Cs. végezte, amelybe bevonta alkalmazottként az önkormányzati hivatal köztisztviselőjét. A Nyugat.hu-ban megjelent közleménnyel kapcsolatban fenntartja annak köztudomású jellegét, másrészt utal arra, hogy mivel azt az OEVB tagjai az ülésen megismerték, immáron hivatalosan ismert ténynek is minősül. A fellebbezéshez a Ve. 225. §-a alapján csatolja K. Cs.Nyugat.hu internetes újságban megjelent közleményét.
[28] Vitatta az OEVB-nek a Ve. 144. § (2) bekezdés második mondata körében a felelős személy tekintetében rögzített megállapításait. Előadta, hogy álláspontja szerint a Ve. nem szűkíti le az impresszumot nem, vagy hiányosan tartalmazó plakát esetében a felelősségre vonható személyek körét a kiadóra. Ezt elfogadva ugyanis minden olyan esetben, amikor a kiadó vagy a kiadásért felelős személy nem került feltüntetésre a plakáton, nem lehetne senkit felelősségre vonni. Álláspontja szerint nyilvánvaló, hogy nem ez volt a jogalkotó szándéka és egy ilyen szűkítés a józan ésszel is ellentétes lenne.
[29] Álláspontja szerint a fellebbezéshez csatolt közlemény alapján jelen ügyben pontosan tudható, hogy K. Cs. végezte az „A” és „B” jelű plakátok terjesztését munkavállalója útján. Nevezett saját nyilatkozata szerint tisztában volt azzal, hogy impresszum nélküli plakátot nem terjeszthet, mégis megtette egészen addig, amíg alkalmazottját a választókerület egyik településén tetten nem érték.
[30] Álláspontja szerint az NVB-nek abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy a Ve. tételes szabályába ütköző plakát terjesztését végző személy vonatkozásában megállapítható-e a Ve. tételes szabályának [144. § (2) bek.] vagy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelme.
[31] Álláspontja szerint a választók érdeke az, hogy az általuk megismert plakát kiadóját megismerhessék, és jelen eljárás azzal éri el célját, ha az NVB a terjesztést végző személyt eltiltja azon törvénysértő magatartástól, hogy impresszum nélküli vagy impresszumhiányos plakátot terjesszen. Továbbá, mivel arra lehet következtetni, hogy K. Cs.-nek bevétele származott a plakátok terjesztéséből, ezért célszerű és indokolt is vele szemben a bírság kiszabása.
[32] Megítélése szerint az, hogy „B” szórólapon felelős kiadóként feltüntetésre került a jelölt neve, nem zárja ki, hogy a terjesztést konkrétan végző személy felelőssége megállapítható legyen. Arra Beadványozó szerint nincs konkrét adat, hogy valójában Hegedűs Máté jelölt a felelős kiadó, illetve legalább annyira szolgálja a FIDESZ érdekét a szórólap terjesztése, mint Hegedűs Máté jelölt érdekét.
[33] Beadványozó szerint a „B” szórólap esetében Hegedűs Máté jelölt és jelölő szervezetei felelőssége is megállapítható lenne azzal, hogy az „A” szórólap esetében a tartalom alapján csak következtetni lehet a tényleges kiadó személyére, viszont kétséget kizáróan megállapítani nem lehet.
[34] Mindezek alapján álláspontja szerint a jogszabálysértést többen is elkövethették, kétséget kizáró módon azonban az állapítható meg, hogy K. Cs. az egyik személy, aki az „A” és „B” jelű szórólapok tekintetében terjesztőként elkövette azt.
[35] Az OEVB határozatára reflektálva előadta, megítélése szerint nem neki kell bizonyítania, hogy a kiadó és a terjesztő személye elkülönül egymástól. Tényként rögzíti, hogy a szórólapok K. Cs. birtokában voltak, ő adta azokat a terjesztést végző alkalmazottjának, azaz K. Cs. rendelkezett a szórólapokkal. Az ő érdeke lett volna, hogy bizonyítsa, hogy ő csak terjesztő volt, és nem ő rendelte meg a szórólapok elkészítését, nem ő határozta meg a tartalmukat. Beadványozó álláspontja szerint K. Cs. közleményében „gyakorlatilag magára vállalta a felelősséget”.
[36] Mindezek alapján kérte, hogy az NVB az OEVB határozatát változtassa meg és K. Cs. vonatkozásában a jogszabálysértés tényét állapítsa meg az „A” és a „B” jelű szórólapok terjesztése miatt, tiltsa el a további jogszabálysértéstől és szabjon ki vele szemben 400.000 Ft összegben bírságot.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[37] A fellebbezés nem alapos.
[38] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával.
[39] A Bizottság elfogadta Beadványozó arra alapított érintettségét, miszerint az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán egyéni képviselőjelölt a Vas Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületben és a kifogásolt szórólapok más jelöltek érdekében, tehát Beadványozó érdekével ellentétes célból kerültek rögzítésre.
[40] Jelen ügyben a Nemzeti Választási Bizottságnak mindenekelőtt abban a jogkérdésben szükséges állást foglalnia, hogy abban az esetben, ha egy plakátot a Ve. 144. § (2) bekezdésének sérelmével – azaz a rendelkezésben előírt kötelező elemek (így a kiadó neve, székhelye és a kiadásért felelős személy neve) feltüntetése nélkül – készítenek el, majd helyeznek ki, illetve terjesztenek, kit terhelhet a felelősség az adathiány miatt.
[41] A Nemzeti Választási Bizottságnak következetes a joggyakorlata a tekintetben, hogy a Ve. 144. § (2) bekezdésében írt adatok plakáton való feltüntetését a kiadó, illetve kiadásért felelős személy kötelezettségévé teszi (legutóbb: 198/2022. NVB határozat, Indokolás [28]). Amennyiben tehát a kiadó neve, székhelye és a kiadásért felelős személy neve feltüntetése nélkül készít vagy készíttet el egy plakátot a kiadó (kiadásért felelős személy), ezáltal megvalósítja a Ve. 144. § (2) bekezdésének a sérelmét.
[42] Beadványozó azzal érvel, hogy a Ve. 144. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettség megszegése nem csupán a kiadón (kiadásért felelős személyen) kérhető számon, hanem az említett adatokat nem vagy hiányosan tartalmazó plakátok kihelyezőin, illetve terjesztőin is, abban az esetben is, ha utóbbiak nem azonosak a kiadóval, kiadásért felelős személlyel.
[43] A Nemzeti Választási Bizottság – az alábbiak okán – nem osztja Beadványozó érvelését. A Ve. a 144. §-ában szabályozza a plakátot. A Ve. 144. § (1) bekezdése a plakát fogalmát határozza meg, a (2) bekezdés szól a plakát készítéséről, és az ezt követő, a készítéstől elkülönülő (3)-(7) bekezdések rendelkeznek a plakát elhelyezéséről. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kiadó nevének, székhelyének és a kiadásért felelős személy nevének feltüntetésére vonatkozó kötelezettség kifejezetten a plakát készítése kapcsán került kodifikálásra. Mindez azt jelenti, hogy az említett adatfeltüntetési kötelezettség (illetve az elmulasztásából eredő felelősség) értelemszerűen kifejezetten a plakát készítőjét, készíttetőjét terheli. Megalapozott volt tehát az OEVB határozat azon megállapítása, hogy a Ve. 144. § (2) bekezdése egzaktan a kiadó kötelezettségévé teszi az abban foglalt adatok feltüntetését.
[44] A plakát elhelyezése kapcsán a Ve. 144. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az kampányidőszakban a (4)-(7) bekezdésekben foglalt kivételekkel szabadon elhelyezhető. A Ve. kivételt tartalmazó rendelkezései értelmében plakátot elhelyezni magántulajdonban álló dolgon kizárólag a tulajdonos vagy a bérlő, míg állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő dolgon a vagyonkezelői jog gyakorlójának előzetes, írásbeli hozzájárulásával lehet [144. § (4) bekezdés]. Védett műemléki értéken, védett örökségi elemen, az építészeti örökség védett elemén, védett természeti területen és értéken, továbbá állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos [144. § (5) bekezdés]. A választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni [144. § (6) bekezdés]. A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni [144. § (7) bekezdés].
[45] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. plakátra vonatkozó, a fentiekben ismertetett rendelkezéseinek – azok rendszertani elhelyezkedését is értékelő – értelmezéséből arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben a plakát elhelyezője (terjesztője) a plakát kiadójától, kiadásért felelős személytől eltér, nem felel a plakát adattartalmának hiányosságáért.
[46] A Nemzeti Választási Bizottság a fenti megállapításait követően az OEVB bizonyítékértékelési és tényállásmegállapítási tevékenységét vizsgálta meg, ennek során az értékelés körébe vonta a Beadványozó által fellebbezésében említett és ahhoz csatolt, a sajtóban megjelent nyilatkozatot is. A Nemzeti Választási Bizottság előre bocsátja, hogy a fentiekben, a Ve. plakátra vonatkozó rendelkezéseinek értelmezése kapcsán kifejtettek alapján ahhoz, hogy a jogsértés megállapítását meghaladó jogkövetkezmény alkalmazásához az ügyben elengedhetetlen a szórólapok kiadójának a beazonosítása. Ennek megfelelően ahhoz, hogy – a Beadványozó kérelme alapján – a szórólapokat terjesztő K. Cs.-val szemben a jogsértés ténye, illetve a további jogkövetkezmények megállapíthatóak legyenek, az ügyben azt lett volna szükség bizonyítani, hogy a szórólapokat nevezett személy adta ki.
[47] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az OEVB az értékelés körébe vonta az ügyben rendelkezésre bocsátott bizonyítékokat és azok mikénti értékeléséről számot is adott határozatában, amikor azt a megállapítást tette, hogy azok alapján a kiadó személyét megállapítani nem lehetett. A Nemzeti Választási Bizottság e körben utal arra, hogy az OEVB határozat indokolása megemlíti azt is, hogy K. Cs.-nak a sajtóban tett nyilatkozatát az OEVB egyik tagja az OEVB rendelkezésére bocsátotta, majd a határozat indokolása arra vonatkozóan tartalmaz érvelést, hogy az abban foglaltak miért nem tekinthetőek köztudomású ténynek. Ebből Beadványozó fellebbezésében azt a következtetést vonta le, hogy a nyilatkozatban foglaltakat az OEVB nem értékelte bizonyítékként, ezért a sajtócikk kinyomtatott példányát új bizonyítékként csatolta a fellebbezéshez. A Nemzeti Választási Bizottság a cikk tartalmát is az értékelés körébe vonva megállapítja, hogy az abban foglaltak sem alkalmasak annak bizonyítására, hogy nevezett személy lett volna a szórólapok kiadója, így az OEVB helyes következtetésre jutott, amikor – arra hivatkozva, hogy az ügyben nem bizonyított az, hogy a szórólapok terjesztője azonos lenne a kiadóval – K. Cs. felelősségét az ügyben nem állapította meg.
[48] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy az ügyben – Beadványozó fellebbezésében foglaltakkal szemben – Beadványozónak kellett volna bizonyítania, hogy K. Cs. nem csupán terjesztője a szórólapoknak, hanem ő maga azok kiadója is, figyelemmel arra, hogy a választási jogorvoslati eljárás nem kontradiktórius eljárás, és a választási szervek, az eljárás sommás jellegéből adódóan, a jogorvoslati eljárást kezdeményező által eléjük tárt bizonyítékok alapján hozzák meg döntésüket.
[49] A bizonyítás körében a Bizottság utal a Kúriának a joggyakorlatára, amely szerint – Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.525/2018/3, Kvk.VI.39.231/2022/2. számú végzésék – a Ve. szabályrendszere alapján a kérelem alapjául szolgáló bizonyítékokat a kérelmezőnek kell előtárnia és a sikertelen bizonyítás következménye is őt terheli, a bizonyítási eszköznek pedig alkalmasnak kell lennie a kérelemben előadottak bizonyítására.
[50] Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az OEVB megalapozottan jutott a határozatában foglalt következtetésre, ezért az OEVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyja.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[51] A határozat a Ve. 221. §-án, a 223. § (3) bekezdésén, a 224. § (3) bekezdésén és a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 25.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke