A Nemzeti Választási Bizottság
207/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a B. M. (a továbbiakban: Kifogástevő) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 8 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Kifogástevő 2022. március 23. napján 15 óra 53 perckor általános célú elektronikus kérelem űrlapon (a továbbiakban: e-Papír szolgáltatás) kifogást terjesztett elő, Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor ellen, amiért a „kampányban jogszerűtlen, erkölcstelen módon járt el”.
[2] A kifogás a Miniszterelnök tevékenységét több szempontból jogszabálysértőnek véli.
[3] Elsőként Kifogástevő előadja, hogy Orbán Viktor 2022. március 16-18-a között debreceni látogatása alkalmával több helyen találkozott kiskorú gyermekekkel, amelyekről készült fénykép és videófelvételeket a Miniszterelnök feltöltött Facebook oldalára, ahol mind a mai napig láthatóak.
[4] Kifogástevő a jogsértést a következőképpen fogalmazza meg: „ez a politikusi és pártelnöki valamint hivatalos miniszterelnöki beállása megítélésem szerint sérti a választási eljárás alapelveit: ellentétes a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlással az, ha a választáson jelöltkén – induló emberek kiskorú gyermekeket hasznának fel saját maguk népszerűsítésére”.
[5] Kifogástevő hivatkozik a nemzeti köznevelésről szóló törvényre, amely tiltja óvodákban, iskolákban történő politikai célú választási tevékenységet. E körben felhívja az Alapvető Jogok Biztos-helyettese e tárgyban született állásfoglalását is.
[6] Az elsőként bemutatott miniszterelnöki tevékenység Kifogástevő megítélése szerint sérti a Ve. „2. § a-f) pontjait”, továbbá sérti a Ve. 123. § (3) bekezdését is.
[7] Kifogástevő a második jogsértést abban látja, hogy a Miniszterelnök fentiek szerint bemutatott tevékenységét a miniszterelnökként rendelkezésre álló technikai eszközökkel készítette, amely álláspontja szerint „nyilvánvalóan egyenlőtlen a más szereplő rendelkezésére álló hasonló technikai lehetőségekkel-képességekkel”. Kifogástevő említést tesz arról is, hogy ezeket a fényfelvételeket a Kormányszóvivő is közzétette a Facebook oldalán. Álláspontja szerint ez a tevékenység sérti a Ve. „2. § e)” pontját.
[8] Kifogástevő harmadik pontként Orbán Viktor fentiekben bemutatott tevékenységét az okból is jogsértőnek véli, hogy a tevékenységéről készült fénykép és videófelvételeket megjelenítette a „Miniszterelnöki látogatás hivatalos tudósítások hírfolyamában is, amely nyilvánvalóan egyenlőtlen a más szereplő rendelkezésére álló lehetőségekkel képességekkel. Kormányszóvivő FB-közzétette-hivatalosan. FB-profiljában látható mi a szerep.” Kifogástevő álláspontja szerint az e pontban kifejtett tevékenység sérti a Ve. „2. § e) pontját”, mivel megakadályozza az e pontban foglalt választási eljárási alapelv érvényre jutását.
[9] A kifogás negyedik elemeként Kifogástevő hivatkozik arra, hogy a miniszterelnöki látogatásról készült videó és fényképfelvételeket az „állami média átvett hivatalos hírként” és több hírportál beszámolt róla, e körben Kifogástevő hivatkozik a következő három linkre: pl. https://www.facebook.com/orbanviktor/videos/353478523369901; https://www.debreciner.hu/cikk/8868_orban_viktor_szamos_csecsemovel_kisgyerekkel_es_utjan; https://www.dehir.hu/debrecen/debreceni-diakokkal-vacsorazott-orban-viktor/2022/03/17/.
[10] Összefoglalóan Kifogástevő azt kérte a Bizottságtól, hogy állapítsa meg a jogszabálysértést, tiltsa el a jogszabálysértőt a további jogsértéstől, továbbá a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján szabjon ki bírságot.
[11] Kifogástevő 2022. március 23. napján 16 óra 23 perckor szintén e-Papír szolgáltatáson keresztül „Kiegészítés az E-papír 0323-1171-hez” tárgyú beadványt küldött, amelyben Kifogástevő adatai szövegszerű megadása után, megismétli a Bizottság irányában megfogalmazott kéréseit, így kéri, hogy a Bizottság állapítsa meg az eljárási alapelvek sérelmét, tiltsa el a jogszabálysértőt a további jogsértéstől, valamint a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján bírság kiszabását is indítványozza. Kifogástevő ezen beadványához is több fényképfelvételt csatolt.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[12] A Bizottság mindenekelőtt a kifogás kiegészítése kapcsán elvi jelleggel szükségesnek látja a következőket rögzíteni. A Nemzeti Választási Bizottság következetes (lásd 58/2015., a 13/2016., a 129/2016., a 133/2018., 951/2018. és a 441/2019., 60/2020., 78/2022., 80/2022. számú NVB határozatok) és a Kúria által megerősített {lásd Kvk.I.37.951/2016/3. végzés, Indokolás [14] Kvk.IV.37.531/2018/2. végzés, Indokolás [20]} joggyakorlata szerint a Ve. 212. § (2) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz, amikor rögzíti, hogy „[a] kifogásnak tartalmaznia kell (...)”. A jogszabályhely nyelvtani és logikai értelmezésének az az álláspont felel meg, amely szerint a kifogásnak mint jogorvoslati kérelemnek a benyújtására egy alkalommal van lehetőség, az egy egyszeri cselekmény. Az ilyen módon benyújtott kifogásnak kell tartalmaznia minden, a Ve. 212. § (2) bekezdésében előírt kötelező tartalmi elemet annak érdekében, hogy a kifogás érdemi elbírálásra alkalmas legyen.
[13] A Kúria Kvk.IV.37.531/2018/2. számú végzésében – egyezően a Nemzeti Választási Bizottság 951/2018. számú határozatában kifejtettekkel – rögzítette, hogy „a kifogás benyújtását követően a kifogás már nem egészíthető ki. Ez nemcsak a sommás eljárás sajátosságaiból, s nemcsak a Ve. 212. § (2) bekezdésből következik, hanem a Ve. – felülvizsgálati kérelemben megjelölt – 216. §-ából is. Ugyanis, ha a választási bizottság a visszavont felülvizsgálati kérelem alapján az eljárást hivatalból mégis folytathatja, ez azt jelenti, hogy a kifogás benyújtásával a kifogás eloldódott a kifogás előterjesztőjétől, tehát a kifogás benyújtójának a „rendelkezési joga” adott esetben még a visszavonásra sem terjed ki. Az, hogy a Ve. 43. § (2) bekezdése lehetővé teszi a bizonyítékok széles körének felhasználását, vagy hogy a kérelmező szóbeli nyilatkozattételt tehet a Ve. 43. § (3) bekezdés alapján, még nem jelenti azt, hogy a benyújtott kifogást – amely alapján rögzült a vizsgálat iránya, a bizonyítandók köre – később kiegészítheti.”
[14] Tárgyi üggyel összefüggésben a Bizottság megállapítja, hogy Kifogástevő által a kifogás kiegészítés során megküldött bizonyítékait bár nem áll módjában figyelemben venni, de tekintettel arra, hogy azok nagyrésze már a kifogáshoz is csatolásra vagy hivatkozásra került, a kifogás kiegészítésének mellőzése okán Kifogástevőt joghátrány nem éri.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[16] A Bizottság rámutat, hogy a Ve. 208. §-a szerint kifogást benyújtani választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[17] A Ve. 215. § d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a kifogást, ha nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
[18] A Bizottság a kifogás formai vizsgálata során szükségesnek tartja kitérni arra is, hogy bár Kifogástevő a jogszabálysértés konkrét helyeként a Ve. 2. §-át, azon belül a kifogás adott részéhez igazodóan az a-f) és e) pontokat jelöli meg, tekintettel arra, hogy Kifogástevő többször tesz utalást az alapelvek sérelmére, a Bizottság a jogszabálysértés konkrét helyének – összességében értékelve Kifogástevő beadványát az alapelvi jogsérelem vonatkozásában – a Ve. 2. § (1) bekezdés a) – f) és e) pontjait tekinti.
[19] Mindezek után a Bizottság azt vonta vizsgálódási körébe, hogy a jogszabálysértések egzakt megjelölését kíséri-e Kifogástevő részéről olyan magyarázat, bemutat-e olyan érvelést, indokolást, amely alapján a kifogásolt magatartás és a pontos jogszabályi hivatkozás közötti okszerű kapcsolat felállítható.
[20] A Bizottság saját, illetve a Kúria joggyakorlata alapján rögzíti, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem függetlenül attól, hogy Beadványozó jogi képviselettel, vagy anélkül jár el, azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2. számú végzések]. A jogsértés tételes megjelölésén túl a fellebbezésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó érdemi okfejtést is, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3. számú végzések].
[21] A Nemzeti Választási Bizottság tételesen megvizsgálta Kifogástevő beadványát, amelynek eredményeként a kifogás egyes részei kapcsán a következő megállapításokat teszi.
[22] A kifogás első részében Kifogástevő a Miniszterelnök tevékenységét a Ve. 2. § (1) bekezdés a-f) pontjaiban ütközőnek véli. Azonban arra vonatkozó érdemi okszerű magyarázatot a kifogás nem tartalmaz, hogy a tevékenység milyen okból sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvását; a b) pont szerinti önkéntes részvétel a választási eljárásban alapelvet; a c) pont szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között; a d) pont szerint a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése, az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás és az f) pont szerinti a választási eljárás nyilvánosságának alapelvét.
[23] Ugyancsak az első részben hívja fel generális jelleggel a Kifogástevő a nemzeti köznevelési törvényt, azonban ezen jogszabály esetén Kifogástevő sem a törvény számát, sem azon belül szakasz számot nem jelöl meg. A Ve. 123. § (3) bekezdésére való hivatkozás pedig egyrészt azért nem foghat helyt, mert Orbán Viktor a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek közös listáján szerepel, egyéni választókerületi jelöltként – ahol az aláírásgyűjtésnek relevanciája van – nem került nyilvántartásba vételre a 2022. évi országgyűlési képviselők általános választásán. Másrészt pedig a Ve. 252. § (1) bekezdése alapján egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harminchetedik napon kell bejelenteni, amely határnap az 1/2022. (I.11.) IM rendelet 23. §-a alapján 2022. február 25-ére esett, tehát a jelöltállítási időszak 2022. február 25-én 16:00 órakor lezárult, e tekintetben a kifogás pedig elkésettnek minősülne.
[24] A kifogás második és harmadik részében Kifogástevő a Miniszterelnök tevékenységét az okból támadja, hogy a tevékenységéről olyan technikai eszközökkel készítettek felvételeket, továbbá jelenítették meg hírfolyamokban, amelyek „nyilvánvalóan egyenlőtlen”-ek. Bizonyítékul Kifogástevő Facebook bejegyzéseket jelölt meg. E tekintetben a Bizottság megállapítja, hogy a kifogás érdemi elbírálásának az képezte akadályát, hogy Kifogástevő nem von érdemi párhuzamot a kifogásolt magatartás és a jogszabálysértésként megjelölt jogszabályhely között. A Bizottság a második és harmadik rész kapcsán rávilágít arra, hogy az általa felhívott 2002-es és 2006-os joggyakorlat, tekintettel arra, hogy a hatályos választási eljárásról szóló törvény 2013-ban került megalkotásra, meghaladottá vált, így azt érdemben figyelembe venni nem tudta.
[25] Kifogástevő kifogásának negyedik részében a konkrét jogszabálysértés megjelölését mellőzte.
[26] A Kifogástevő által indítványozott bírságkiszabás kapcsán a Bizottság szükségesnek tartja megjegyezni, hogy a Kifogástevő által hivatkozott Ve. 152. § (2) bekezdésére való hivatkozás téves, tekintettel arra, hogy az, az ún. médiajogorvoslati eljárásban, médiatartalom-szolgáltatóval szemben alkalmazandó, tárgyi ügy „panaszoltja” pedig egy természetes személy. Mindebből következően a Bizottság a Kifogástevő bírság kifogására vonatkozó kérelmét érdemben nem tudta elbírálni.
[27] Összefoglalva a Bizottság megállapítja, hogy a kifogás érdemi vizsgálatának akadályát egyrészt a konkrét, releváns jogszabálysértések megjelölése, másrészt a kifogásolt tényállás és a felhívott, konkrét jogszabályi rendelkezések közötti olyan okszerű magyarázat szövegszerű kifejtésének hiánya képezte, ami miatt a Bizottság a kifogást a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[28] A határozat a Ve. 208. §-án, 212. §-án, 215. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 25.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke