200/2010. OVB határozat - B. Z. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

 

Az Országos Választási Bizottság
200/2010. határozata
 
 
Az Országos Választási Bizottság – 2010. március 22-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva B. Z. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
 
határozatot:
 
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
 
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).
 
Indokolás
 
I.
 
A beadványozó 2010. február 26-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
 
Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Országos Atomenergia Hivatal minden év augusztus hónapjában – a tudomány és a technika eredményeinek aktuális fejletségi szintjének figyelembevételével – számítsa ki, illetve hozza nyilvánosságra azt, hogy a Paksi atomerőmű radioaktív hulladékainak végleges elhelyezésére szolgáló létesítményeinek – őrzést is magába foglaló – működési költségei, mennyi pénzbe fognak kerülni kétszázezer év alatt?”
 
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. A népszavazásra bocsátott kérdésnek mind a választópolgár, mind a jogalkotó számára egyértelműnek kell lennie. A testület figyelemmel az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozatba foglaltakra megállapítja, hogy önmagában az, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés több tagmondatból áll, nem sérti az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményét. Amennyiben azonban a kérdés több olyan alkérdésből áll, amelyek ellentmondanak egymásnak, amelyek egymáshoz való viszonya nem egyértelmű, vagy amelyek nem következnek egymásból, illetve amelyek tartalmilag egymáshoz nem kapcsolódnak, az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglaltakon túl sérül a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 2. § (2) bekezdésén alapuló népszavazáshoz való jog is.
Tekintettel arra, hogy a jelen eljárásban tárgyalt népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés több, egymással tartalmilag össze nem függő kérdést tartalmaz, melyek egy kérdésben való szerepeltetése által a választópolgárnak az aláírásgyűjtés és a szavazás alkalmával nincs lehetősége külön-külön véleményt nyilvánítani és azokról dönteni, ezért az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kezdeményezés nem felel meg az egyértelműség törvényi követelményének.
 
Az Országos Választási Bizottság továbbá megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés lehetetlen célra irányul.
 
Az Országos Választási Bizottság az Nsztv. 10. § c) pontja szerint, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
 
 
II.
 
A határozat az Alkotmány 2. § (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 10. § c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
 
 
 
Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke