A Nemzeti Választási Bizottság
198/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Tóth Endre (a továbbiakban: Beadványozó) egyéni választókerületi jelöltnek a dr. H. Á. ügyvéd útján benyújtott fellebbezése tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 18. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 15/2022. (III.18.) számú határozatát megváltoztatja, a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy ismeretlen személy megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. § (2) bekezdését azzal, hogy a 1221 Budapest, Leányka utca 26. szám alatt elhelyezett, „Vigyázat! A baloldal újra iskolákat záratna be! Tóth Endre beismerte: követné a balodali szövetséges elődje, Molnár Gyula gyakorlatát, és nyolcosztályos középiskolákat záratna be. Gyurcsány aktuális embere gyerekek, fiatalok százának sorsát bizonytalanítaná el, fosztaná meg a szabad választás lehetőségétől. Ne hagyjuk, hogy visszatérjen a Gyurcsány-korszak, és újra szétverjék az oktatást, iskolákat zárjanak be, itt, Dél-Budán is!” feliratú plakáton nem tüntette fel a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást egyebekben elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 26-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2022. március 16-án 18:13-kor elektronikus úton kifogást terjesztett elő Budapest 18. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). A kifogást megküldő e-mailjében jelezte, hogy Budapest 18. számú országgyűlési egyéni választókerületben a liftreklam.com felületein olyan hirdetések jelentek meg, amelyek álláspontja szerint nem felelnek meg a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) előírásainak. Az e-mailben rögzítette, hogy a 1221 Budapest, Leányka utca 26. szám alatt található reklámról készült felvételt csatolja, azzal, hogy ugyanez a plakát a választókerületben összesen 89 liftben található meg. Ennek érdekében kifogásához egy Excel fájlt csatolt „K3_Liftreklám_címek_Bp18” elnevezéssel, amely 89 db Budapest XI. és XXII. kerületi címet tartalmazott.
[2] Beadványozó kifogásában kérte, hogy az OEVB állapítsa meg, a kifogásában hivatkozott plakátok sértik Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelveket és a 144. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. Kérte, hogy az OEVB a felelős kiadót és a „tényleges kiadót” tiltsa el a további jogszabálysértéstől, és velük szemben szabjon ki bírságot is.
[3] Beadványozó kifogásában előadta, hogy észlelte, hogy Budapest XI. és XXII. kerületében, így a 1221 Budapest, Leányka utca 26. szám alatt is, a liftreklam.com felületén a kifogáshoz csatolt plakát jelent meg. A sérelmezett plakátokon saját és más jelölő szervezetek politikusainak arcépe szerepel, az alábbi felirattal: „Vigyázat! A baloldal újra iskolákat záratna be! Tóth Endre beismerte: követné a balodali szövetséges elődje, Molnár Gyula gyakorlatát, és nyolcosztályos középiskolákat záratna be. Gyurcsány aktuális embere gyerekek, fiatalok százának sorsát bizonytalanítaná el, fosztaná meg a szabad választás lehetőségétől. Ne hagyjuk, hogy visszatérjen a Gyurcsány-korszak, és újra szétverjék az oktatást, iskolákat zárjanak be, itt, Dél-Budán is!” A plakáton nem szerepel a kiadó neve, székhelye és a kiadásért felelős személy neve.
[4] A Ve. 140. §-ára és a 141. §-ára hivatkozással Beadványozó megállapította, hogy a kifogás tárgyává tett kampányeszköz választási plakát, amely a hivatkozott adathiány miatt nem felel meg a Ve. 144. § (2) bekezdésében írt szabálynak, amely szerint azon fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét.
[5] Ezen túl Beadványozó meglátása szerint a plakát sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása és az e) pont szerinti, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét is, mert „a kampányeszköz alkalmazása során laikus választó számára nem csak annak kell nyilvánvalónak lennie, hogy a kérdéses kampányeszköz kinek a támogatására hív fel, hanem a tartalomból annak is ki kell tűnnie, hogy ki a kampányeszköz tényleges alkalmazója. Tekintettel arra, hogy esetünkben sem az impresszumból, sem a Plakát szöveges üzenetéből nem állapítható meg, az kinek a támogatására hív fel”, így álláspontja szerint a Ve. alapelveit is sérti a plakát.
[6] Kifejtette továbbá, hogy „a jóhiszemű joggyakorlás követelménye magába foglalja továbbá, hogy a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából alkalmazott kampányeszköz olyan valós tényállításokat tartalmazzon, amelyek konkrétan bizonyítható tényeken alapulnak”.
[7] A határidő megtartottsága tekintetében a Ve. 209. § (2) bekezdésére hivatkozott, és rögzítette, hogy a jogsértés a kifogás benyújtásakor is fennállt.
[8] Kifogásához K/1. szám alatt az OEVB 1/2022. (II. 15.) számú határozatát csatolta, amely Beadványozó egyéni választókerületi jelöltként való nyilvántartásba vételéről rendelkezett, K/2. jelzés alatt a sérelmezett plakát fotóját csatolta, „K3_Liftreklám_címek_Bp18” elnevezéssel pedig 89 db Budapest XI. és XXII. kerületi címet tartalmazó Excel fájlt.
[9] Az OEVB a 15/2022. (III. 18.) számú határozatában a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasította. Megállapította, hogy a bizonyítékként benyújtott 1 db fénykép alapján nem tudta a jogszabálysértés tényét megállapítani, mivel az egy nagyobb, nyomda-technikailag egységes plakát részét képezi, ami teljes egészében nem látható. Ennél fogva az OEVB nem tudott arról megbizonyosodni, hogy a nagyobb kép nem tartalmazta-e a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét. Az OEVB rögzítette, hogy mivel a plakát kapcsán nem állapította meg a jogszabálysértés tényét, nem volt abban a helyzetben, hogy az alapelvi jogsértést megállapítsa, mivel megítélése szerint a kifogás a plakát jogszabálysértő voltára, objektíve alapította az alapelvi sérelmekre vonatkozó kérelmét. Az OEVB a leírtak okán nem alkalmazta a kifogásban előterjesztett jogkövetkezményeket (eltiltás és bírság kiszabása) sem.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[10] Beadványozó jogi képviselője útján 2022. március 21-én 15:36-kor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 15/2022. (III. 18.) számú határozatával szemben. Ebben kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) változtassa meg az OEVB határozatát oly módon, hogy a kifogásnak adjon helyt, állapítsa meg, hogy a kifogásolt plakátok sértik a Ve. 144. § (2) bekezdését és a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti alapelveket, a jogsértőket tiltsa el a további jogsértéstől és szabjon ki bírásgot.
[11] Beadványozó szerint az OEVB határozata sérti a Ve. 144. § (2) bekezdését és a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti alapelveket. Utalt a Ve 225. §-ára, amely szerint a fellebbezésben új tények és bizonyítékok felhozhatók, és a fellebbezéshez további három fotót csatolt a plakátról, annak környezetéről és a liftreklam.com hordozófelületéről.
[12] Fellebbezésében előadta, hogy a liftreklam.com hordozófelülete köztudomású jellegénél fogva alkalmas arra, hogy egy felületen, de egymástól elkülönült tartalommal bíró és eltérő kiadótól származó hirdetések kerüljenek közzétételre. Hangsúlyozza, hogy noha egy hordozófelületen szerepel a plakát más hirdetésekkel, utóbbiak nem a plakáthoz tartoznak. Ezt támasztja alá a plakát és az egyéb hirdetések közötti térbeli elhatárolás és a hirdetések keretezése is. Ezek alapján egyértelműen megállapítható a plakát tényleges határa.
[13] Álláspontja szerint az OEVB súlyosan tévedett amikor Beadványozó terhére rótta olyan bizonyíték hiányát, amitől nem várható el Beadványozó állításának cáfolata. Hangsúlyozza, hogy az impresszumnak a kifogásolt plakáton és nem annak hordozófelületén kell szerepelnie. Nem felelne meg az impresszum elhelyezését előíró szabálynak az sem, ha azt a plakát nem látható hátoldalára, vagy a gyorsétkezdék hirdetéseire, esetleg a lift oldalfalának más pontjára helyezték volna el. Álláspontja szerint a Ve. 144. § (2) bekezdése kifejezetten a plakát vonatkozásában fogalmaz meg előírást, így nem a hordozófelülte szolgál a Ve. 144. § (2) bekezdésében foglalt tartalmi elemek teljesítéséül.
[14] A fellebbezés a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja megsértése tekintetében megismételte a kifogásban írtakat, azaz, hogy a kampányeszköz alkalmazása során laikus választó számára nem csak annak kell nyilvánvalónak lennie, hogy a kérdéses kampányeszköz kinek a támogatására hív fel, hanem a tartalomból annak is ki kell tűnnie, hogy ki a kampányeszköz tényleges alkalmazója. A kifogás tárgyává tett plakát szöveges üzenetéből azonban nem állapítható meg, az kinek a támogatására hív fel, így álláspontja szerint a Ve. alapelveit is sérti a plakát. Kifejti továbbá, hogy a jóhiszemű joggyakorlás követelménye magába foglalja továbbá, hogy a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából alkalmazott kampányeszköz olyan valós tényállításokat tartalmazzon, amelyek konkrétan bizonyítható tényeken alapulnak.
[15] Az érintettség körében előadta, hogy Beadványozó a választókerületben a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, az LMP – Magyarország Zöld Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt közös egyéni jelöltje, és a plakát rá, mint jelöltre tényállításokat tesz.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[16] A Nemzeti Választási Bizottság elfogadta Beadványozó érintettségére való hivatkozást.
[17] A fellebbezés részben alapos.
[18] Az NVB teljes mértékben osztja Beadványozónak arra vonatkozó megállapításait, amelyekben vitatja az OEVB határozatának a sérelmezett plakátról, mint bizonyítékról készített fényképfelvétel értékelésével összefüggésben tett megállapításait.
[19] A kifogáshoz csatolt bizonyítékból egyértelműen megállapítható a kifogás tárgyává tett plakát teljes adattartalma. A tekintetben is helytálló a fellebbezés érvelése, amely szerint a Ve. 144. § (2) bekezdés második mondatának szabályából egyértelműen következik, hogy magán a plakáton és nem annak hordozóanyagán, vagy a hordozóanyag egyéb, a plakáttal kapcsolatban nem lévő részletén kell feltüntetni a kiadóra és a kiadásért felelős személyre vonatkozó adatokat. Így teljesen okszerűtlen az OEVB határozatának az a megállapítása, hogy mivel a felvétel nem tartalmazza a liftben elhelyezett liftreklámot teljes egyészében, így nem volt megállapítható a liftreklám részét képező választási plakát tekintetében a Ve.-ben megkövetelt adattartalom hiánya.
[20] Ezzel szemben az állapítható meg, hogy a kifogáshoz, majd pedig a fellebbezéshez, a Ve. 225. §-a alapján csatolt felvételekből kétséget kizáróan kiderül, hogy a jogorvoslat tárgyává tett plakát milyen adattartalommal bír. Ebből kifolyólag az is nyilvánvaló, hogy az nélkülözi a Ve. 144. § (2) bekezdés második mondatában írt kötelező adatokat, azaz a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét.
[21] Fontos azonban rögzíteni azt is, hogy a kifogáshoz és fellebbezéshez csatolt bizonyítékok a kifogásnak csak azon állítását támasztják alá, hogy a 1221 Budapest, Leányka utca 26. szám alatt elhelyezett plakát nélkülözi a Ve. 144. § (2) bekezdésében írt adattartalmat. Azt azonban nem bizonyítja, hogy a „K3_Liftreklám_címek_Bp18” Excel fájlban felsorolt további 88 cím tekintetében is így van. Beadványozó kifogásában előadja, hogy Budapest XI. és XXII. kerületében ugyanezen plakátok kerültek kihelyezésre, azonban kizárólag egy helyszínről csatol fényképes bizonyítékot, a többiről még példálózó jelleggel sem. A becsatolt Excel tábla és az abból egy helyszínen közzétett plakátról készített fotó között sem a kifogás, sem a fellebbezés nem állít fel olyan oksági kapcsolatot, amely a Bizottság számára kétséget kizáróan megállapíthatóvá tenné, hogy a kifogás benyújtásának időpontjában, a 1221 Budapest, Leányka utca 26. szám alatt elhelyezett, jogsértő plakáttal teljes mértékben megegyező adattartalmú plakát van kihelyezve további 88 helyszínen. Ennél fogva viszont a Ve. 144. § (2) bekezdése megsértésének ténye jelen ügyben kizárólag a 1221 Budapest, Leányka utca 26. szám alatt elhelyezett plakát tekintetében állapítható meg.
[22] A Kúriának az NVB által is követett joggyakorlata szerint – Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.525/2018/3, Kvk.VI.39.231/2022/2. számú végzések – a Ve. szabályrendszere alapján a kérelem alapjául szolgáló bizonyítékokat a kérelmezőnek kell előtárnia és a sikertelen bizonyítás következménye is őt terheli, a bizonyítási eszköznek pedig alkalmasnak kell lennie a kérelemben előadottak bizonyítására.
[23] A kifogás és a fellebbezés azonos érvelést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a jogorvoslat tárgyává tett plakát sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontját, mert egyrészt abból nem derül ki, hogy kinek a támogatására ösztönöz, másrészt, mert azon csak valós, konkrétan bizonyítható tényeken alapuló tényállításokat lehet feltüntetni.
[24] A Bizottság az alapelvi jogsértés első indokával kapcsolatban utal a Kúria által is követett azon következetes joggyakorlatára, mely szerint a választási eljárás alapelvei kiemelt jelentőséggel bírnak, iránymutató és hézagpótló szerepük van, megsértésük – normatív tartalmuk miatt – jogszabálysértésnek minősül. Amennyiben azonban egy adott jogviszonyt tételes jogi rendelkezések szabályoznak, akkor nem lehet a jogvitát alapelvi rendelkezések alapján eldönteni. Mivel a tételes előírás sérelme magában foglalja az alapelvi sérelmet is, a Ve. tételes rendelkezése megsértésének megállapítása mellett a választási eljárási alapelv sérelmét nem kell megállapítani. [Kvk.VI.39.309/2022/5., Kvk.III.37.799/2020/3. és Kvk.IV.37.468/2009/2. számú végzések, 67/2016. NVB határozat, 79/2016. NVB határozat, 91/2016. NVB határozat, 119/2016. NVB határozat, 166/2022. NVB határozat, 169/2022. NVB határozat].
[25] Tekintettel arra, hogy jelen ügyben a kifogás tárgyává tett magatartás tételes jogszabályi rendelkezés alapján szabályozott, ezért e tekintetben az alapelvi jogsértés megállapítása nem lehetséges. Emellett azonban indokolt megjegyezni azt is, hogy a választási plakátokkal szembeni azon kritérium, amely szerint abból egyértelműen és nyilvánvalóan ki kell derülnie, hogy kinek a támogatására ösztönöz, a Ve. 144. §-ának 2018. szeptember 1-je előtt hatályban volt rendelkezése értelmezésével kapcsolatos kúriai döntésekben volt kimondva [Kvk. V.37.941/2016/3., Kvk.VI.37.414/2018/2.] A Kúria Kvk.VI.37.414/2018/2. számú döntését, amely a Kvk. V.37.941/2016/3. számú döntésben kifejtett álláspontot követte, az Alkotmánybíróság megsemmisítette a 3130/2018. (IV. 19.) számú végzésében és kimondta, hogy „[n]em szerepel a Ve-ben olyan korlátozás, mint amilyet a Kúria végzése a Ve. eljárási alapelveiből értelmezés útján kiolvasott. Megállapítható, hogy a „plakát” (a választási falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma) mint kampányeszköz készítésére és elhelyezésére a Ve. 144. §-a vonatkozik, más törvényi előírás nem. A Kúria Kvk.VI.37.414/2018/2. számú határozata megváltoztatta az NVB határozatát, és lényegében az azonnali felismerhetőség Ve-ben nem szereplő követelményét támasztottaˇ”. {Indokolás [38] bekezdés}. E tekintetben lényeges körülmény az is, hogy a hivatkozott döntések meghozatalakor a Ve. 144. §-a nem írta elő a plakáton az úgynevezett „impresszum”, azaz a kiadó nevére, székhelyére és a kiadásért felelős személy nevének feltüntetésére vonatkozó kötelezettséget. Ezt a szabályt a Ve. 144. §-át 2018. szeptember 1-jei hatállyal módosító, az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 57. §-a iktatta be. Mindezek alapján Beadványozónak az alapelvi jogsértés megállapítása tekintetében megfogalmazott érvelése a tételes jogsértés megállapítása miatt, illetve a meghaladott kúriai joggyakorlat okán sem foghat helyt.
[26] Nem foghat helyt Beadványozónak azon érvelése sem, amely szerint a plakát tartalma sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját, mivel az azon feltüntetett szöveges tartalomnak konkrétan bizonyítható tényeken kell alapulnia, azaz valós tényállítást kell tartalmaznia. E tekintetben a Bizottság utal az Alkotmánybíróság 5/2015. (II.25.) AB határozatban és a 9/2015. (IV.23.) AB határozatban kifejtett álláspontra, amelyet a Kúria és a Nemzeti Választási Bizottság is követ [pl. Kvk.VI.37.327/2018/2., Kvk.VI.37.387/2018/2. számú végzések, 61/2020. NVB határozat, 129/2019. NVB határozat, 729/2018. NVB határozat] a választási kampány keretében kifejtett közlésekkel kapcsolatban. A hivatkozott döntések szerint a véleménynyilvánítás szabadsága az értékítéletet kifejező, az egyén személyes meggyőződését közlő megszólalásokra attól függetlenül kiterjed, hogy a vélemény értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletre méltó vagy elvetendő. A tényállítást tartalmazó megnyilvánulások szintén részei a szólásszabadságnak. Egyrészt valamely tény közlése is kifejezhet személyes véleményt, másrészt tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne. A Kúria egységes gyakorlata szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a választási eljárásban az Alkotmánybíróság általi értelmezése azzal a következménnyel jár, hogy amennyiben a választási eljárás során az értékítélet a közügyek vitatásán belül marad, tartalmára nézve nem végezhető el a Beadványozó által hivatkozott bizonyíthatósági teszt, vagyis az, amely alapján akkor tekinthető egy közlés ténynek, ha annak valósága vagy valótlansága bizonyítható és akkor véleménynek, ha ez nem lehetséges.
[27] A hivatkozott plakáttal összefüggésben megállapítható, hogy annak tartalma a folyó választási eljárással, azon belül is Beadványozó mint jelölt alkalmasságával kapcsolatos értékítélet közöl, vagyis teljes egyészében a közügyek vitatásán belül marad, így a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelme a szöveges tartalom tekintetében sem állapítható meg.
[28] Fentiek alapján a Bizottság rögzíti, hogy jelen ügyben kizárólag a Ve. 144. § (2) bekezdésében foglalt szabály sérelme – azaz a kiadó nevének, székhelyének és a kiadásért felelős személy neve feltüntetésének hiánya – állapítható meg, a Ve. alapelveinek megsértése nem. Nem állapítható meg továbbá a Ve. 144. § (2) bekezdését megsértő személye sem, erre vonatkozóan Beadványozó semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott, márpedig a választási szervek, az eljárás sommás jellegéből adódóan, kizárólag a jogorvoslati kérelem benyújtója által előterjesztett bizonyítékok alapján hozhatják meg döntésüket. Ez alól csak a hivatalosan ismert és a köztudomású tények esnek kívül, jelen esetben azonban a jogsértés elkövetőjének személye ilyennek nem tekinthető. Jogkövetkezmények alkalmazása pedig, így az eltiltás és a bírság kiszabása, kizárólag konkrétan beazonosítható jogsértővel szemben alkalmazható, ismeretlen elkövetővel szemben nem értelmezhető.
[29] A fent leírtak alapján, a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az OEVB nem értékelte megfelelően a rendelkezésre álló bizonyítékot és ebből kifolyólag okszerűtlen döntést hozott. Ezen túl határozata nélkülözte a kifogásnak a további 88 helyszínen elhelyezett plakátok tekintetében való reagálást, míg a választási alapelvek vonatkozásában határozatának érvelése nem felelt meg a jogszabályi rendelkezéseknek és az irányadó joggyakorlatnak sem. Mindezek alapján a Bizottság az OEVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta és a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően döntött.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[30] A határozat a Ve. 43. § (1) és (4) bekezdésén, a 144. §-án, a 212. § (2) bekezdés b) pontján, a 225. §-án, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 23.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke