196/2011. OVB határozat - Sz. I. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

 

Az Országos Választási Bizottság
196/2011. határozata
 
Az Országos Választási Bizottság – 2011. november 29-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Sz. I. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
 
határozatot:
 
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
 
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143).
 
Indokolás
 
I.
 
A beadványozó 2011. november 16-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
 
„Egyetért-e Ön azzal, hogy annál a munkáltatónál, amelynél a szakszervezet Kollektív Szerződést köt, a nem szakszervezeti tagok – mivel a Kollektív Szerződés előnyei rájuk is vonatkoznak – bérük legalább fél százalékával járuljanak hozzá a szerződést kötő szakszervezet működéhez, azt a munkáltató legyen köteles levonni és átutalni a szakszervezet számlájára ?”
 
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés — az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint — el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
 
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben feltenni kívánt kérdés megfogalmazása nem egyértelmű, mivel a kérdés megfogalmazása a magyar nyelvtan szabályainak nem felel meg, a mondat egyes alkotó elemei hiányoznak, ezért azok egymással nyelvtani és logikai összefüggésben nincsenek, ezáltal annak pontos tartalma nem állapítható meg.
 
Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában számos kérdést von egységbe, amelyek külön-külön is megválaszolhatók. A kezdeményezés vonatkozik egyrészről a nem szakszervezeti tagok hozzájárulására, másrészről ezen hozzájárulásnak a munkáltató által történő levonására, valamint ennek átutalására is. Így a választópolgárnak nincs lehetősége megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezésről. Ennek alapján a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni.
 
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 70/C. § (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon. Ezen alapvető jog esetében - az egyesülés jogához (Alkotmány 63. §) hasonlóan - fogalmi elem az önkéntesség.
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kezdeményezés megfogalmazása olyan szélsőséges értelmezést is megenged, amelynek alapján a szakszervezet intézményének tartalma ellentétbe kerülne az Alkotmány 70/C. § -ában megfogalmazott alapvető joggal.
Fentiek értelmében az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés az Alkotmány módosítására irányul. Az Alkotmánybíróság több határozatában is [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (VII. 7.) AB, 28/1999. (X. 6.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001.(XI. 29.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] leszögezte, hogy az Alkotmány módosítására, csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben, az Alkotmány által feljogosított alkotmányozó hatalom által [Alkotmány 24. § (3) bekezdés] kerülhet sor. Az Alkotmány módosítására, illetve az Alkotmány egyes rendelkezéseinek a jövőbeni megváltoztathatóságának kizárására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra szánt kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani és a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. § b) és c) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
 
II.
 
A határozat az Alkotmány 24. § (3) bekezdésén, 63. §-án, 70/C. § (1) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, a 10. § b) és c) pontján és 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
 
 
 
 
Dr. Bordás Vilmos
az Országos Választási Bizottság
elnöke