181/2022. NVB határozat - a Varga Zoltán egyéni választókerületi jelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

181/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Varga Zoltán (a továbbiakban: Beadványozó) egyéni választókerületi jelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 9 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Hajdú-Bihar Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 16/2022. (III.14.) számú határozatát az alábbiak szerint részben megváltoztatja:

- Varga Zoltán, a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, az LMP – Magyarország Zöld Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt közös egyéni jelöltje által benyújtott kifogást jelen határozatban foglalt indokolással utasítja el;

- B. B. magánszemély kifogásának részben ad helyt és megállapítja, hogy Varga Zoltán képviselőjelölt a kifogásban nevesített, választási plakátok kihelyezését akadályozó magatartásával megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, valamint a 141. §-át és a 144. § (2) és (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket. A kifogást a Nemzeti Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjaiban foglalt alapelvek megsértése tekintetében elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 21-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

[1] Beadványozó 2022. március 11-én elektronikus úton kifogást terjesztett elő Hajdú-Bihar Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a FIDESZ-KDNP jelölő szervezettel, Kósa Lajossal és B. B.-vel szemben a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontjának megsértése miatt.

[2] Beadványozó kifogásában előadta, hogy 2022. március 9-én az éjjeli órákban Debrecenben a Nagyerdei krt. és az Egyetem tér közlekedési csomópontjánál úgy helyezték ki a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselőjelöltjének, Kósa Lajosnak a választási plakátjait, hogy ehhez Beadványozónak a már a villanyoszlopra felhelyezett választási plakátjait három méteres magasságból szinte teljesen a föld közelbe tolták le. Ezáltal Kósa Lajos plakátjai jóval magasabbra kerültek. Beadványozó kifogásában azt is előadja, hogy a konkrétan megjelölt jogsértésen kívül a Debreceni 1. sz. választókerület több közterületén (Bethlen utca, Böszörményi út, Dózsa György utca, Füredi út, Egyetem sgt.) a március 9-i jogsértéshez hasonló időpontban ugyanezt tették más plakátjaival is.

[3] Bizonyítékként egy a jogsértésről készített videófájl internetes elérhetőségét jelölte meg.

[4] A videófájl tartalmával kapcsolatban előadja, hogy azon látszik, amint B. B. segítői éppen Beadványozó plakátja és Kósa Lajos plakátja körül tevékenykednek, Beadványozó plakátja már a föld közelében van, míg Kósa Lajosé már felette. Beadványozó kérdésére B. B. beismerte, hogy a számára adott utasítás az volt, hogy Kósa Lajos plakátját az övé felett helyezzék el, amelyet úgy oldottak meg, hogy Beadványozó plakátját lejjebb tolták. Beadványozó kifogása tartalmazza, hogy B. B. elmondta, hogy a plakátok kihelyezését ő irányítja, és készségesen vállalta azt is, hogy a többi, a videoban említett közterületen is visszaállítják az eredeti állapotot.

[5] Beadványozó szerint B. B. szándékosságát és felelősségét egyértelműen alátámasztja, hogy a plakátokkal történtek miatt többször elnézést kért. A kifogás szerint elmondta azt is, hogy tisztában van azzal, a végrehajtott plakátcsere a választás rendje ellen való cselekmény. Beadványozó szerint egyértelmű, hogy a munkásoknak a felvételen látható létrájával nem lett volna megoldható, hogy az ő 3 méter magasra felhelyezett plakátja felé tegyék Kósa Lajos plakátjait, így eleve arra kellett készülniük, hogy Beadványozó plakátjait lejjebb rakják.

[6] Álláspontja szerint B. B. nem saját, hanem a FIDESZ és Kósa Lajos érdekében járt el, és Kósa Lajossal függelmi viszonyban van. Beadványozó szerint világos, hogy B.B. a plakátok kihelyezésével kapcsolatos instrukciókat is Kósa Lajostól, illetve a jelölő szervezettől kapta.

[7] Beadványozó szerint megállapítható, hogy Kósa Lajos is közreműködött a jogsértésben, amelyben felelős a jelölő szervezet is, amelynek tulajdonában állnak a plakátok, és amelynek egyik vezetője maga Kósa Lajos.

[8] Beadványozó kifogásában jogsértésként plakátjainak lejjebb, pontosabban Kósa Lajos plakátja alá helyezését jelöli meg, amely álláspontja szerint nem a szó hagyományos értelemben vett rongálás, azonban legalább annyira jogsértő cselekmény.

[9] Álláspontja szerint a FIDESZ embereinek semmilyen joguk nincs odébb helyezni a plakátjait, másrészt az áthelyezéssel a „választók számára szimbolikus és egyértelmű az üzenet arra nézve, hogy melyik jelölt van felül és melyik alul”. Megítélése szerint az sem elhanyagolható körülmény, hogy a földközelben elhelyezett plakát sokkal könnyebben lehet vandalizmus tárgya, illetve jóval hamarabb bekoszolódhat, elhasználódhat, mint a magasabbra helyezettek.

[10] Mindezekre tekintettel álláspontja szerint megvalósult a Ve. kifogásában hivatkozott alapelveinek sérelme, és kérte, hogy az OEVB a kifogásának adjon helyt. Kérte, hogy az OEVB B. B., Kósa Lajos, illetve a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet jogsértését állapítsa meg, és tiltsa el őket a további jogszabálysértéstől. Beadványozó mindhárom jogsértő tekintetében kérte bírság kiszabását is. Kósa Lajos és a FIDESZ-KDNP tekintetében a maximumhoz közeli bírság kiszabását, míg B. B. esetében „figyelemmel arra, hogy többször elnézést kért, és együttműködő volt „alacsonyabb összeg kiszabását” kérte.

[11] B. B. magánszemély (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. március 12-én 15 óra 01 perckor kifogást nyújtott be az OEVB-hez a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértése és a Ve. 141. §-ának, valamint a 144. §, különösen a (2) és (3) bekezdések megsértése miatt.

[12] Kifogástevő előadta, hogy Varga Zoltán országgyűlési képviselő 2022. március 9-én az esti órákban Debrecenben a Nagyerdei krt. és az Egyetem tér közlekedési csomópontjánál megakadályozta abban, hogy a kampánytevékenységben való részvételhez fűződő alkotmányos alapjogát és a választási plakát kihelyezéséhez fűződő, a Ve. 144. § (2) és (3) bekezdésében biztosított alkotmányos jogát gyakorolja, azaz, hogy választási plakátot helyezzen el a közút melletti oszlopokon.

[13] Előadta, hogy mivel a közút mentén korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre oszlopok, kollégáival megkísérelték úgy elhelyezni a plakátjaikat, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját. Meglátása szerint ez sikerült. Egy plakátkihelyezés munkafolyamatát szakította meg Beadványozó és az erről készített videófelvétel alapján állítja a jogsértést. Kifogástevő rögzíti, hogy az oszlopok, amelyekre plakátot kívántak kihelyezni nem Beadványozó tulajdona, és nincs jogosultsága arra, hogy megakadályozza azon más jelöltek plakátjának elhelyezését. Önmagában az a körülmény, hogy Beadványozó plakátjait időben korábban, nagy számban helyezték ki, nem akadályozhatja Kifogástevőt abban, hogy plakátot helyezzen el olyan oszlopokra, amelyen már elhelyeztek jelölt plakátját.

[14] Előadta, hogy a Ve. 144. § (7) bekezdése és más jogszabályhely sem tiltja, hogy egy oszlopon több plakát legyen kihelyezve, természetesen úgy, hogy a plakátok ne fedjék egymást. Plakátkihelyezés közben előfordulhat, hogy mozgatni szükséges más plakátokat is, ez azonban megítélése szerint nem adhat alapot arra, hogy valaki indulatos és erőteljes fellépéssel megakadályozza a kampánytevékenységet végző személyt az alkotmányos jogának gyakorlásában. Kifogástevő szerint Beadványozó „különös és bántó fellépése azt az egyértelmű hatást keltette bennem, hogy hivatalos személyként felelősségre von engem”.

[15] Kifogásában előadta, hogy a Beadványozó által készített videófelvétel készítéséhez nem járult hozzá. A róla készült kép- és hangfelvétel készítését visszaélésszerű joggyakorlásként értékelte, mert emberi méltóságában Beadványozó többször megalázta kijelentéseivel és azzal, hogy azt állította, bűncselekményt követett el. Sérelmezte azt is, hogy Beadványozó több mint 15 percen keresztül országgyűlési képviselői minőségére hivatkozva akadályozta a kampánytevékenység folytatásában.

[16] Kifogásában hosszan idézte az Alkotmánybíróság 27/2019. (X. 22.) számú határozatát, amelyben a választási plakátok elhelyezésének jogát az AB az Alaptörvényben deklarált véleménynyilvánításhoz való alapjog egyik aspektusának, megnyilvánulási formájának tekintette. Hangsúlyozta továbbá azt is, hogy a videofelvételen tanúsított magatartásának oka, hogy Beadványozó erőszakos fellépésétől zavarba jött és tartott a hivatalos eljárást alkalmazni látszó, indulatos országgyűlési képviselőtől.

[17] Mindezek alapján kérte, hogy az OEVB a kifogásának adjon helyt, állapítsa meg a jogszabálysértés tényét és a jogsértőt tiltsa el a további jogsértéstől. Bizonyítékként az eseményről készített videófelvételt csatolt, illetve megjelölte annak internetes elérhetőségét is.

[18] Az OEVB a 16/2022. (III. 14.) számú határozatával a Ve. 217. § (1) bekezdése alapján az ügyek egyesítéséről döntött, így a két kifogást egy eljárásban bírálta el. A Beadványozó által benyújtott kifogást elutasította, a Kifogástevő által benyújtott kifogásnak pedig helyt adott, és megállapította a Ve. 141. §-ának és a 144. § (2) és (3) bekezdésnek megsértését, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, illetve e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek megsértését.

[19] Az OEVB a határozatának indokolásában rögzítette, hogy a Beadványozó által benyújtott kifogás, illetve az ahhoz mellékelt bizonyítékok alapján nem észlelte a Ve. 144. §-ában foglalt rendelkezések megsértését, illetve Beadványozó nem is hivatkozott ezen szabályok megsértésére. Rögzítette továbbá, hogy konkrét helyszín és időpont megjelölése hiányában, illetve azon okból, hogy a kifogáshoz mellékelt videófelvételen a sérelmezett tevékenység végrehajtása – a plakátok lentebb helyezése – nem látható, az OEVB-nek nem volt lehetősége a jogsértés megállapítására. Továbbá megállapította, hogy Beadványozó kifogásában megjelölt más helyszínek tekintetében nem nyújtott be semmifajta bizonyítékot, így állításának valóságtartalmát az OEVB nem tudta vizsgálni. Mindezek alapján Beadványozó kifogásának elutasításáról döntött.

[20] Kifogástevő által benyújtott kifogás kapcsán az OEVB megállapította, hogy Beadványozó tevékenysége a Ve. 144. §-ába ütközik, amely azáltal, hogy a plakátok kihelyezésének akadályozása útján a saját részére kívánt előnyt szerezni a választási kampány során, alkalmas volt a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, b) pontjában foglalt önkéntes részvétel a választási eljárásban, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, illetve e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek megsértésére is.

[21] Mivel a jogsértő tevékenység ismétlődő vagy folyamatos jellegét az OEVB nem állapította meg, ezért az OEVB Beadványozóval, mint jogsértővel szemben a további jogsértéstől való eltiltást mellőzte.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[22] Beadványozó 2022. március 17-én 14:53-kor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 16/2022. (III. 14.) számú határozatával szemben.

[23] Beadványozó fellebbezését Ve. 223. § (3) bekezdésének a) pontjára alapozta és előadta, hogy az OEVB határozat azért jogsértő, mert egyfelől elutasította az általa benyújtott kifogást [a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjainak megsértését előidézve ezzel], másfelől megalapozatlan módon állapította meg terhére a jogsértést [a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjainak, illetve 144. §-ának megsértését előidézve ezzel].

[24] Beadványozó érintettsége alátámasztására hivatkozott arra, hogy terhére állapított meg jogsértést az OEVB határozat, valamint arra, hogy az OEVK-ban országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vették.

[25] Beadványozó általában is sérelmezte az OEVB határozatnak – az általa benyújtott kifogást elbíráló részében kifejtett – azon megállapítását, hogy a Ve. alapelvi rendelkezéseinek a sérelmére kizárólag abban az esetben lehet hivatkozni, ha nincs tételes Ve. rendelkezés. Megjegyezte ugyanakkor e körben azt is, hogy mivel a Ve. 144. §-a nem tartalmazza az általa sérelmezett jogsértő magatartás tilalmát, nem is tudott másra hivatkozni, mint alapelvi sérelemre.

[26] Beadványozó szerint az OEVB bizonyíték-értékelési tevékenysége nélkülözte a racionális szempontokat, amikor arra az eredményre jutott, hogy nem azonosítható a jogsértés konkrét helyszíne és az időpontja. E körben hangsúlyozta, hogy a csatolt felvételen látható utcaképről, épületről, illetve az elhaladó villamosról egyértelműen meghatározható a terület, illetve a felvételt tartalmazó számítógépes fájl metaadatai alapján egyértelműen azonosítható a konkrét jogsértés időpontja is. Hivatkozott arra is, hogy Kifogástevő „ellen-kifogásában” maga is beismerte, hogy az eset március 9-én, az esti órákban történt Debrecenben, a Nagyerdei körút és az Egyetem tér közlekedési csomópontjánál, tehát pontosan ott és akkor, ahogyan ő is állította a kifogásban.

[27] Beadványozó szintén a bizonyíték-mérlegelés kapcsán hivatkozott arra, hogy az OEVB annak ellenére helyezkedett arra az álláspontra, hogy nem bizonyította az általa állított jogsértést (plakátok lejjebb helyezését), hogy ezzel kapcsolatban több bizonyítékot is csatolt. Így a csatolt felvételen látszik, hogy plakátja a földközelben van, míg Kósa Lajosé már felette, illetve Kifogástevő a felvételen beismerte, hogy Kósa Lajos plakátjait az övé fölé kellett helyezniük, illetve azt is, hogy ennek során óhatatlanul mozgatniuk kellett más plakátot. Hangsúlyozta, hogy Kifogástevő többször elnézést kért és vállalta a plakátok visszahelyezését.

[28] Beadványozó fontos bizonyítékként jelölte meg azt a tényt, hogy az oszlopok tulajdonosától úgy kaptak engedélyt a plakátok kihelyezésére, hogy annak felső széle maximum 3 méterre lehet a talajtól. Ennek megfelelően az az utasítás, amely szerint Kósa Lajos plakátjait az övé fölé kell helyezni, csak az ő plakátjainak letolásával volt megvalósítható, mivel azok a maximális magasságban voltak kihelyezve. A plakátok kihelyezéséről szóló engedélyt csatolta a fellebbezéshez.

[29] Beadványozó álláspontja szerint Kósa Lajos felelősségét egyértelműen alátámasztja az, hogy Kifogástevő nyilvánvalóan nem saját, hanem Kósa Lajos érdekében járt el, nem magától kezdett el plakátokat kitenni.

[30] Beadványozó az OEVB határozatnak az általa benyújtott kifogást elbíráló része kapcsán összefoglalóan megállapította, hogy – az OEVB határozatban foglaltakkal ellentétben – mind Kifogástevő, mind Kósa Lajos felelőssége egyértelműen megállapítható.

[31] Beadványozó – az OEVB határozatnak az ő felelősségét megállapító részét illetően – előadta, hogy az OEVB olyan magatartást rótt a terhére, amit a Kifogástevő sem állított. Kifogástevő ugyanis úgy nyilatkozott, hogy Beadványozó „erőszakos” és „félelemkeltő” magatartásával mintegy 15 percen keresztül akadályozta a plakátok kihelyezésében. Ezzel szemben az OEVB határozatban az szerepel, hogy Beadványozó arra való „utasítással” akadályozta őt és társait, hogy „vegyék le” a jelölőszervezet általuk kihelyezett plakátjait.

[32] Beadványozó leszögezte, hogy önmagában az a tény, hogy valakit egy másik személy meghatározott cselekvésre szólít fel, semmiképpen nem jelenti azt, hogy ezzel akadályozza őt más irányú cselekvése végrehajtásában. Ráadásul ehhez egyéb körülmény (mint például lefogás, fizikai erőszak) nem is társult, illetve Kifogástevő társai nyugodtan folytathatták volna a plakátok szabályos kihelyezését, mialatt ő beszélt vele. Kitért továbbá arra is, hogyha a teljes felvételt a maga kontextusában vizsgálta volna az OEVB, akkor nyilvánvalónak kellett volna lennie, hogy nem az összes Kósa-plakát leszedésre kérte, hanem arra, hogy állítsa vissza az eredeti, jogszerű állapotot, azaz cserélje vissza Kósa Lajos és a saját plakátjait.

[33] Beadványozó hangsúlyozta, hogy a cselekménye értékelése kapcsán azt is számításba kell venni, hogy ő egy jogsértő választási magatartást leplezett le és próbált elhárítani, nem pedig Kifogástevő alkotmányos alapjogának gyakorlását korlátozta. Közölte, nem lépett fel „erőszakosan”, és nem használt durvább kifejezéseket annál, mint amit egy tetten ért jogsértővel szemben arányos alkalmazni és egyébként is, Kifogástevő és társai létszámfölényben voltak.

[34] Beadványozó végül kitért arra is, hogy ellentmondásos az OEVB határozat azért is, mert míg az ő kifogását elbíráló részben nem tartotta megállapíthatónak a helyszínt és időpontot, mindez nem okozott gondot a Kifogástevő által benyújtott Kifogást illetően, holott a helyszín és időpont megegyezett egymással.

[35] Beadványozó a fentiek alapján arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az OEVB határozatot változtassa meg, az ellene irányuló kifogást utasítsa el, míg az általa benyújtott kifogásnak adjon helyt és állapítsa meg a jogsértést Kifogástevő és Kósa Lajos terhére, őket a további jogsértéstől tiltsa el, valamint sújtsa őket pénzbírsággal.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[36] A Nemzeti Választási Bizottság elfogadta Beadványozó érintettségére való hivatkozást.

[37] Beadványozó fellebbezésében az OEVB határozata rendelkező részének mindkét megállapítását támadja, azaz saját kifogása elutasítását és Kifogástevő kifogásának való helyt adást. A Nemzeti Választási Bizottság először Beadványozó fellebbezésének azon részét vizsgálta, amely szerint az OEVB megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait azáltal, hogy elutasította a 2022. március 11-én benyújtott kifogását.

[38] Beadványozó kifogását az OEVB arra hivatkozással utasította el, hogy az nélkülözte az állított jogsértés konkrét helyszínének és időpontjának a megjelölését, valamint amiatt, hogy a plakátok lentebb helyezése a felvételen nem volt látható. E körben, az NVB osztja a fellebbezés álláspontját, amely szerint a kifogásban a sérelmezett tevékenység időpontja (2022. március 9. éjjeli órákban) meg volt jelölve. Szintén tartalmazta a kifogás a videóra vett cselekmény helyét is, nevezetesen azt, hogy az Debrecenben a Nagyerdei krt. és az Egyetem tér közlekedési csomópontjánál került rögzítésre. Bár a plakátok lejjebb helyezésének mozzanatát a videófelvétel nem tartalmazza, Kifogástevő elismeri és ígéretet tesz arra, hogy a Kósa Lajos plakátjainak elhelyezése miatt lejjebb mozgatott, beadványozói plakátokat visszahelyezik az eredeti helyükre. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság szerint Beadványozó kifogása és az ahhoz bizonyítékként csatolt felvétel alkalmas annak megállapítására, 2022. március 9-én, az éjjeli órákban Kifogástevő és munkatársai Kósa Lajos plakátjainak elhelyezése során Debrecenben a Nagyerdei krt. és az Egyetem tér közlekedési csomópontjánál Beadványozó plakátjait lejjebb helyezték. Ennél fogva nem helytálló az OEVB ezzel ellentétes határozati megállapítása.

[39] Ezt követően a Bizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy ez a sérelmezett magatartás megvalósítja-e a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek sérelmét. A fellebbezés a tekintetben is alapos, hogy a plakátok lejjebb helyezésének tilalmát tételes jogszabályi rendelkezés nem mondja ki, így e tekintetben nem alapozhatta kifogását a Ve. 144. §-ának rendelkezésére, csak a Ve. alapelvi rendelkezéseire. E jogszabályhelyek azonban a kifogás állításával szemben nem sérültek. Az, hogy plakátok egy oszlopon való elhelyezése során ideiglenesen az egyik plakátot az eredeti helyéről elmozdítják, nem ütközik a Ve.-nek sem tételes, sem alapelvi rendelkezéseibe. Jelen esteben, a bizonyítékként csatolt videófájlon két olyan oszlop látható, ahol Beadványozó plakátja lentebb helyezkedik el, afelett Kósa Lajos plakátja. Az egyik oszlop esetében Beadványozó plakátja a talajhoz közel látható. A felvételen azonban az is egyértelműen látszik, hogy ez utóbbi oszlopon a plakátkihelyezéssel kapcsolatos munkálatok folyamatban vannak. Kifogástevő elismeri, hogy „letolták” Beadványozó plakátját, ezért elnézést kér és Beadványozó kérésére jelzi, hogy munkatársainak szól és visszahelyezik a korábban elmozgatott plakátokat.

[40] A Nemzeti Választási Bizottság szerint önmagában az, hogy több plakát azonos oszlopon való elhelyezése során a plakátot kihelyezők ideiglenesen elmozdítják a másik, már kihelyezett jelölt plakátját, majd intézkednek az eredeti állapot helyreállításáról –, és így a korábban elmozdított plakát a továbbiakban is képes betölteni a Ve. 140. § a) pontja szerinti rendeltetését – kizárja a Ve. alapelvi rendelkezéseinek a megsértését. Beadványozó maga állította kifogásában, hogy Kifogástevő készségesen vállalta, hogy a videóban rögzített helyszínen, illetve további helyszíneken is „visszaállítják az eredeti állapotot”.

[41] A Bizottság álláspontja szerint, mivel sem a március 11-én benyújtott kifogásban, sem a sérelmezett cselekmény elkövetését követő hatodik napon benyújtott fellebbezésben Beadványozó nem hivatkozott arra és nem is csatolt olyan bizonyítékot, amely azt támasztaná alá, hogy plakátjai nem kerültek vissza arra az eredeti helyükre, amelyeken Kósa Lajos plakátjainak kihelyezése előtt voltak, a kifogásban állított cselekmény nem alkalmas a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelvek megsértésére. E körben a Bizottság utal arra is, hogy a fellebbezés annak ellenére sem tartalmaz az előbbiek szerint megfogalmazott állítást, illetve bizonyítékot, hogy a Ve. 225. §-a kifejezetten rögzíti, hogy a fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.

[42] Mindezek alapján a Bizottság bár a bizonyítékok eltérő mérlegelése alapján, de ugyanarra a következtetésre jutott, mint az OEVB, nevezetesen, hogy a bizonyítékként csatolt videófájl által rögzített magatartás, azaz Beadványozó plakátjai lejjebb mozgatása Debrecenben a Nagyerdei krt. és az Egyetem tér közlekedési csomópontjánál nem volt alkalmas a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjainak megsértésére. Szintén nem állapítható meg a jogsértés a kifogásban hivatkozott Bethlen utcában, Böszörményi úton, Dózsa György utcában, Füredi úton és Egyetem sgt.-on elhelyezett plakátok lejjebb helyezése tekintetében, figyelemmel arra, hogy ezek vonatkozásában a videófájlon elhangzottak és a kifogás állítása között ellentmondás van. Kifogástevő jelzi, hogy az Egyetem sugárúton nem ők helyezték el Kósa Lajos plakátjait, míg a Böszörményi úton, a Dózsa György úton, a Füredi úton és a Bethlen utcában Beadványozó állításával szemben éppen feltolták plakátjait. Mivel a két állítás között ellentmondás van, Beadványozónak ennek feloldására olyan bizonyítékot kellett volna szolgáltatni, amely igazolja a kifogásában foglalt állítást, azaz tanúsítja e helyszíneken is a plakátok lejjebb helyezését. Ezt alátámasztó bizonyítékot azonban Beadványozó nem szolgáltatott.

[43] A Kúriának az NVB által is követett joggyakorlata szerint – Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.525/2018/3, Kvk.VI.39.231/2022/2. számú végzések – a Ve. szabályrendszere alapján a kérelem alapjául szolgáló bizonyítékokat a kérelmezőnek kell előtárnia és a sikertelen bizonyítás következménye is őt terheli, a bizonyítási eszköznek pedig alkalmasnak kell lennie a kérelemben előadottak bizonyítására.

[44] Beadványozó fellebbezéséhez egyetlen új bizonyítékot csatolt, az oszlopok tulajdonosától kapott engedélyt, amely azonban éppen azt tartalmazza, hogy az oszlopon maximum 2 db plakát helyezhető el. A videófelvételen látható oszlopok alapján az is megállapítható, hogy azokon két plakátot csak egymás alatt lehet elhelyezni. A tulajdonos azon közlése, hogy 2 plakát is elhelyezhető az oszlopokon, a fellebbezés állításával szemben éppen arra bizonyíték, hogy az oszlop magassága alkalmas arra, hogy azon úgy helyezzenek el két választási plakátot, hogy betölthessék funkciójukat, azaz a választópolgárok számára a közúton közlekedve jól látható legyen a tartalmuk. Ez az elhelyezés, pedig értelemszerűen nem a talajhoz közeli elhelyezést jelenti, mivel a videófájlon látható oszlop is olyan közút mellett helyezkedik el, ahol elsősorban autós forgalom valósul meg.

[45] Mindezek alapján a Bizottság jelen határozatban foglalt indokolással hagyja helyben az OEVB határozatának a Beadványozó kifogásának elutasításáról való rendelkezését.

[46] A fellebbezés azon részével kapcsolatban, amelyben az OEVB megállapította, hogy Beadványozó megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek, valamint a 141. § és a 144. § (2) és (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések sérelmét, a Bizottság az alábbiakat rögzíti.

[47] A fellebbezés állításával szemben Beadványozó és Kifogástevő által is bizonyítékként hivatkozott videofelvételen többször elhangzik Beadványozó részéről, hogy határozottan utasítja a felvételen szereplő, Kifogástevő munkatársait, hogy vegyék le Kósa Lajos kihelyezett plakátjait és rakják vissza az ő plakátjait az eredeti helyére (facebook video: 2:30 és 3:34). Mindezek alapján nem megalapozott az a beadványozói érvelés, hogy a kifogás nem tartalmazta azt, hogy Beadványozó a plakátok levételére szólított fel, mert az ahhoz csatolt bizonyítékon hallható ilyen kijelentés.

[48] A fellebbezés állításával szemben Beadványozó fellépése Kifogástevő és munkatársai tevékenysége kapcsán, így a videófelvétel készítésével, azzal a jelzéssel, hogy „haver ebből feljelentés lesz”, illetve az, hogy többször megkérdezi, hogy ki adott utasítást a plakátjai rongálására, a felvételen is jól láthatóan alkalmas volt a plakátot kihelyezők tevékenységének megzavarására és akadályozására. Ehhez nem volt szükség a fellebbezésben említett tettlegesség (lefogás, fizikai erőszak) alkalmazására, mert ebben az esetben a tevékenység jogi megítélése már nem a választási eljárás, hanem a büntetőeljárás keretei között kerülne elbírálásra.

[49] A felvételből egyértelmű, hogy amíg Kifogástevő Beadványozóval kommunikált, ő maga nem tudott közreműködni a plakátok elhelyezésében, ennél fogva akadályozta ebbéli tevékenységében. Kifogástevő a bizonyítékként csatolt videón 1:11 másodpercnél tűnik fel majd 2:10 másodpercnél jelzi, hogy a lejjebb helyezett beadványozói plakátokat visszarakják az eredeti helyükre. Ehhez képest Beadványozó még további 13 percen keresztül készíti a videót, vagyis ezen időartam alatt a plakátozásban való akadályoztatás már akkor sem tekinthető jogszerűnek, ha Beadványozó szerint a plakátjai letolásával Kifogástevő jogsértést valósított meg.

[50] A fellebbezés állításával szemben Beadványozó magatartása alkalmas volt arra, hogy azt Kifogástevő és munkatársai fenyegetőnek, durvának és erőszakosnak ítéljék meg. Ezt támasztja alá Beadványozó azon kijelentése, hogy teljesen mindegy, hogy Kifogástevő hozzájárul-e vagy sem a felvétel készítéséhez, illetve közzétételéhez, a „lehet ezt így játszani, egy óra múlva kint lesz a Facebookon a maga arcával, a hamiskás kis mosolyával, azzal a hazugsággal amiket most mondanak”, illetve az, hogy Kifogástevő és társai cselekményére, noha Kifogástevő a hibázás elismerését követően jelzi és utasítja munkatársait az eredeti állapot helyreállítására, többször „aljas” dolognak nevezi tevékenységüket.

[51] A Bizottság álláspontja szerint Beadványozó Kifogástevő fizetésének, munkahelyének negatív minősítésével, és azzal, hogy noha Kifogástevő maximális együttműködést tanúsított a lejjebb helyezett plakátok helyreállítása tekintetében, az ő és munkatársai magatartásnak „aljas”-ként való minősítésével és az ezzel együtt járó durva és erőszakos hangnemmel jelentősen túllépte az általa jogsértőnek vélt magatartás megakadályozásához szükséges és arányos mértéket. Ezzel pedig a Ve. 141. § ának és a 144. § (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályokon túl valóban megvalósult a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme is. Kifogástevő kifogása is csak ezen alapelv tekintetében tartalmaz okfejtést, így a tekintetben alapos a fellebbezés, hogy terhére az OEVB jogsértően állapította meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában foglalt alapelvek sérelmét is.

[52] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozatát úgy változtatja meg, hogy Kifogástevő kifogása alapján Beadványozó jogsértését a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja, valamint a 141. §-ának és a 144. § (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályok tekintetében állapítja meg, a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában foglalt alapelvek sérelme tekintetében a kifogást elutasítja.

[53] A fent leírtak alapján, a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjára tekintettel, a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[54] A határozat a Ve. 221. §-án, a 223. § (3) bekezdésén, a 224. § (3) bekezdésén és a 231. § (1) bekezdés d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. március 18.

 

 

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke