181/2011. OVB határozat - G. P. magánszemély által előterjesztett fellebbezés tárgyában

 

Az Országos Választási Bizottság – 2011. október 26-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 90/A. § (4) bekezdés e) pontjában megállapított hatáskörében eljárva G. P. magánszemély által előterjesztett fellebbezés tárgyában meghozta a következő

 

Az Országos Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 30/2011. (X. 23.) számú határozatát megváltoztatja annyiban, hogy „A Fővárosi Választási Bizottság az elsőfokú határozatot helybenhagyja.” szövegrészt mellőzi, egyebekben helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 2 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2011. október 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 7500 Ft. Faxon benyújtott beadványon az illeték nem róható le.

 

 

I.

 

A Budapest 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (továbbiakban: OEVB) a 23/2011. (X. 21.) számú határozatával a 2011. november 13-ra (első forduló) kitűzött időközi országgyűlési képviselőválasztás szavazólapja adattartalmának vizsgálata kapcsán úgy döntött, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom (JOBBIK) logója szélességének méretét 0,4 mm-rel szükséges megnövelni. Ennek megfelelően a logó arányai szerint a logó magassága is változni fog, majd az így módosított szavazólapot az OEVB Választási Bizottság újra szemrevételezi. Az OEVB a 24/2011. (X. 21.) számú határozatával az időközi országgyűlési képviselőválasztás szavazólapja adattartalmát jóváhagyta, a szavazólapot nyomhatónak minősítette.

Döntését azzal indokolta, hogy az OEVB az 1997. évi C. törvény 90/A. § (2) bekezdés b) pontja értelmében jóváhagyja az egyéni választókerület szavazólapjának adattartalmát. E vizsgálat során megállapította, hogy az egyezik a jelölő szervezetek által leadott adatokkal, azokat nyomhatónak minősítette.

A határozat kapcsán beadványozó kifogást nyújtott be az OEVB-hez, melyben előadta, hogy az OEVB a 2011. október 21-i ülésén a szavazólap jóváhagyása tárgyában hozott, 23/2011. (X. 21.) és 24/2011. (X. 21.) számú határozatokat a honlapján közzétette, azonban a határozatok mellékletét képező szavazólap-mintákat nem.

Beadványozó a szavazólap-minták megismerése érdekében 2011. október 22-én, délelőtt 10 óra tájban megpróbálta felhívni az OEVB-t, de a telefont nem vették fel, ezután 10 óra 45 perc körül személyesen is elment az OEVB címére, de az épületbe nem tudott bejutni, az épület falán a határozatok nem voltak elhelyezve. Beadványozó álláspontja szerint az OEVB semmilyen módon nem hozta nyilvánosságra a szavazólap-mintákat, és ezzel megsértette a Ve. 29/C. § (5) bekezdését. A szavazólap-minták nyilvánosságra hozatalának elmulasztása miatt a határozatot nem lehetett teljes terjedelmében megismerni, ezáltal a jogorvoslati lehetőségeket is korlátozták, ami ellentétes a Ve. 3. § e) pontjában meghatározott alapelvvel. Kifogásában kérte annak megállapítását, hogy az OEVB megsértette a Ve. 3. § e) pontját és a Ve. 29/C. § (5) bekezdését, amikor a nem hozta nyilvánosságra a 23/2011. (X. 21.) és 24/2011. (X. 21.) számú határozatainak mellékletét képező szavazólap-mintákat és ezzel egyidejűleg korlátozta a határozatok elleni jogorvoslat lehetőségét. Kérte továbbá a szavazólap-minták nyilvánosságra hozatalát és a határozatok elleni jogorvoslati lehetőség biztosítását.

 

A Fővárosi Választási Bizottság (továbbiakban: FVB) a jogorvoslati kérelmet megvizsgálta és megállapította, hogy az tartalma alapján fellebbezés az OEVB 23/2011. (X. 21.) és 24/2011. (X. 21.) számú határozatai ellen. Az FVB a fellebbezésben támadott két határozat ügyében a döntéshozatalt elkülönítette.

Az FVB a 30/2011. (X. 23.) számú határozatában megállapította, hogy a fellebbezés részben alapos. A Ve. 29/C. § (5) bekezdése szerint a választási bizottság a határozatát - a személyes adatok kivételével - nyilvánosságra hozza. A Ve. 90/A. § (2) bekezdés b) pontja értelmében az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság jóváhagyja az egyéni választókerület szavazólapjának adattartalmát. E feladatkörében az OEVB a szavazólap mintát 23/2011. (X. 21.) számú határozatával megvizsgálta és nem találta megfelelőnek. Az OEVB a JOBBIK logója méretét kisebbnek ítélte a többi jelölő szervezet logójánál, ezért kérte annak arányosítását, ennek méretét is meghatározta, a logó szélességének méretét 0,4 mm-rel találta szükségesnek növelni. Ennek megfelelően a logó arányai szerint a logó magassága is változni fog, a javítás után az OEVB a szavazólap-mintát ismételten szemrevételezte. A szavazólap-mintán elvégzett módosítás után az OEVB azt ismételten megvizsgálta és 24/2011. (X. 21.) számú határozatával megfelelőnek találta.

A Fővárosi Választási Bizottság álláspontja szerint az OEVB 24/2011. (X. 21.) számú határozata az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelel, ezért az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A Fővárosi Választási Bizottság ugyanakkor megállapította, hogy a Budapest 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság határozata közzététele során megsértette a Ve. 29/C. § (5) bekezdésében foglaltakat azzal, hogy a határozat mellékletét képező szavazólap-mintát nem tette közzé, ezért felhívta a Választási Bizottságot annak közzétételére, a Ve. 29/C. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettsége teljesítésére.

 

II.

 

Beadványozó 2011. október 25-én 9 óra 7 perckor faxon fellebbezést nyújtott be az FVB 30/2011. (X. 23.) számú határozata ellen. Kérte az Országos Választási Bizottságot, hogy változtassa meg az elsőfokú határozatot úgy, hogy mellőzi a határozatból „A Fővárosi Bizottság az elsőfokú határozatot helybenhagyja.” szövegrészt, és változtassa meg az elsőfokú határozatot úgy, hogy megállapítja, hogy az OEVB 24/2011. (X. 21.) számú határozata nyilvánosságra hozatala során sérült a Ve. 3. § e) pontjában foglalt jogorvoslat lehetőségéhez fűződő alapelv is, továbbá állapítsa meg, hogy a 24/2011. (X. 21.) számú határozata ellen a jelen fellebbezést elbíráló határozat meghozatalát követő nap 16 óráig lehet fellebbezéssel élni.

Fellebbező kifejtette, hogy álláspontja szerint az FVB tévedett, amikor határozatában azt írta, hogy kérte az OEVB határozat megsemmisítését, ugyanis kizárólag a jogorvoslatra nyitva álló határidő „újraindítását” kérte a határozat mellékletének nyilvánosságra hozatalától számítva.

Álláspontja szerint az OEVB-hez benyújtott jogorvoslati kérelem mind formája, mind tartalma szerint a Ve. 77-78. §-aiban meghatározott kifogás. Véleménye szerint nem is lehetne fellebbezés, mivel fellebbezéssel kizárólag egy meghozott határozatot lehet támadni. A kifogás tárgya a nyilvánosságra hozatal, mely tárgyban fellebbezésnek nem lehet helye, mivel a kifogásolt cselekményre már a határozat meghozatala után került sor. Kifejtette, hogy a választási eljárás határozat meghozatala utáni részét a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, fellebbezést elbíráló választási bizottság a Ve. 81. § (3) bekezdése alapján nem is vizsgálhatja.

Fellebbező álláspontja szerint, amikor az FVB a jogorvoslati kérelmet elbírálta valójában kifogásról döntött és elsőfokon járt el. Kifejtette, hogy miután az OEVB áttette az FVB-hez a kifogást, az FVB rendelkezett hatáskörrel és illetékességgel a kifogás elbírálására, azonban jogszabálysértést követett el, amikor a kifogást tévesen fellebbezésnek minősítette. Így –álláspontja szerint – az FVB határozata egy kifogást elbíráló határozat, amely ellen fellebbezésnek van helye.

Fellebbező szerint „A Fővárosi Bizottság az elsőfokú határozatot helybenhagyja.” szövegrész egy kifogást elbíráló határozatban nem szerepelhet, szükséges annak elhagyása.

Fellebbező álláspontja szerint, mivel az FVB kifogásának részben helyt adott azzal, hogy megállapította, hogy az OEVB 24/2011. (X. 21.) számú határozata nyilvánosságra hozatala során sérült a Ve. 29/C. § (5) bekezdése, a határozat ezen részét „érintetlenül kell hagyni”. Azonban kéri a határozat kiegészítését azzal, hogy a Ve. 3. § e) pontjában foglalt jogorvoslat lehetőségéhez fűződő alapelv is sérült, mivel egy meg nem ismert határozat ellen lehetetlen érdemi fellebbezést benyújtani.

Fellebbező rögzíti, hogy az FVB 30/2011. (X. 23.) számú határozata meghozatalát követően az OEVB nyilvánosságra hozta a 24/2011. (X. 21.) számú határozata mellékletét. Álláspontja szerint azonban a jogorvoslat lehetőségéhez fűződő alapelv sérelme úgy állítható helyre, ha a bizottság megállapítja, hogy a jelen fellebbezést elbíráló határozat meghozatalát követő nap 16 óráig lehet fellebbezéssel élni az OEVB 24/2011. (X. 21.) számú határozata ellen.

 

III.

 

A fellebbezés az alábbiak miatt részben alapos.

 

A Ve. 77. § (1) bekezdése értelmében kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a választási eljárás alapelveinek (3. §) megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással bárki benyújthat. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított 2 napon belül megérkezzen. A választási bizottság a benyújtott kifogásról a beérkezésétől - áttétel esetén az elbírálására jogosult választási bizottsághoz történő beérkezésétől - számított 2 napon belül dönt. A Ve. 78. § (1) bekezdése alapján, ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad a) megállapítja a jogszabálysértés tényét, b) a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől, c) a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti. A Ve. 78. § (3) bekezdése szerint, ha a választási bizottság a kifogásnak nem ad helyt, azt elutasítja.

A Ve. 79. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság elsőfokú határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy fellebbezést nyújthat be. A (2) bekezdés szerint fellebbezést lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.

 

Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a beadványozó által kifogásként benyújtott határozat nem az OEVB 24/2011. (X. 21.) számú határozata elleni fellebbezésnek, hanem kifogásnak minősül. Az FVB 30/2011. (X. 23.) számú határozata elsőfokú határozatnak minősül, mely ellen fellebbezést lehet benyújtani az Országos Választási Bizottsághoz. Ennek értelmében a fellebbezés benyújtására a Ve. 80. § (2) bekezdés szerinti határidőben került sor.

Az Országos Választási Bizottság az FVB 30/2011. (X. 23.) számú határozatát megváltoztatja annyiban, hogy „A Fővárosi Választási Bizottság az elsőfokú határozatot helybenhagyja.” szövegrészt mellőzi.

Az Országos Választási Bizottság az FVB fenti határozatát egyebekben helybenhagyja és megállapítja, hogy az OEVB a 24/2011. (X. 21.) számú határozata kapcsán megsértette a Ve. 29/C. § (5) bekezdésében foglaltakat azzal, hogy a határozat mellékletét képező szavazólap-mintát nem tette közzé, annak megismerhetőségét, megtekinthetőségét nem biztosította.

Az Országos Választási Bizottság szerint az OEVB jogszabálysértése kapcsán a Ve. 3. § e) pontjában foglalt jogorvoslat lehetőségéhez fűződő alapelv nem sérült, mivel az OEVB 24/2011. (X. 21.) számú határozata tartalmazza a fellebbezés lehetőségéről való tájékoztatást és a melléklet hiányában is lehetséges fellebbezést benyújtani a határozat, így a 24/2011. (X. 21.) számú határozat ellen is.

A Ve. 3. § e) pontjában foglalt jogorvoslat lehetőségéhez fűződő alapelv sérelem hiányában a fellebbezésnek a fellebbezési határidő meghosszabbítására vonatkozó kérelmét elutasítja.

Fentiek értelmében az Országos Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

IV.

 

A határozat a Ve. 81. § (1), (3) és (4) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 82. § (1) bekezdésén, 83. § (1), (2) és (7) bekezdésein, a 84. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés b) pontján, 42. § (1) bekezdés h) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III.23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.