171/2010. OVB határozat - dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

 

Az Országos Választási Bizottság
171/2010. határozata
 
Az Országos Választási Bizottság – 2010. március 12-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
 
határozatot:
 
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).
 
Indokolás
 
I.
 
A beadványozók 2010. február 11-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
 
„Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdésének d) és m) pontjában foglalt esetekben – jogszabálysértés esetén – az érintett a köztársasági elnök határozatának bírósági felülvizsgálatát kérhesse?”
 
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint ahhoz, hogya Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 30/A. § (1) bekezdésének d) és m) pontjában foglalt esetekben – jogszabálysértés esetén – a köztársasági elnök határozatának bírósági felülvizsgálata lehetővé váljon, az Alkotmány módosítására lenne szükség.
 
A Bizottság álláspontja szerint az Alkotmány 31/A. § (2) bekezdésének rendelkezése kifejezetten nevesíti a köztársasági elnök esetlegesen törvénnyel ellentétes tevékenysége miatti felelősségre vonás rendjét, feljogosítva az országgyűlési képviselők egyötödét az eljárás kezdeményezésére és az Alkotmánybíróságot a cselekmény elbírálására. Ezen alkotmányi rendelkezés nem biztosít lehetőséget, hogy az érintett bírósági felülvizsgálat során támadhassa meg a köztársasági elnök határozatát, ennek okán a kezdeményezés az Alkotmányban nem szereplő új jogorvoslati fórum megalkotását kívánná meg a jogalkotótól, így a kérdés alapján tartott eredményes népszavazás olyan jogalkotási kötelezettséget róna az Országgyűlésre, amely az Alkotmány fenti rendelkezéseinek módosítását eredményezné.
 
Az Alkotmánybíróság több határozatában [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001.(XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] vizsgálta a választópolgárok által benyújtott, alkotmánymódosításra irányuló népszavazási kezdeményezés alkotmányossági kérdéseit. A hivatkozott határozatokban az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként arra az álláspontra jutott, hogy az alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben, az alaptörvény 24. § (3) bekezdésében leírtak szerint történhet, az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye.
 
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés nem egyértelmű, mivel a választópolgártól nem várható el a beadványban megfogalmazott jogszabályhelyek pontos és teljes körű ismerete. Ebből kifolyólag a választópolgár nem tudja, hogy milyen tartalmú szabály megváltoztatását támogatná aláírásával. A Bizottság megítélése szerint a kérdés ennek okán nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének.
 
A fent leírtak miatt az Nsztv. 10. § b) pontja alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, és a 10. § c) pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek, a testület az aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítésének megtagadásáról döntött.
II.
A határozat az Alkotmány 24. § (3) bekezdésén,  a 30/A. § (1) bekezdésének d) és m) pontján, a 31/A. § (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 10. § b) és c) pontjain, a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. § (1) bekezdésén alapul.
 
 
Dr. Halmai Gábor
az Országos Választási Bizottság
elnökhelyettese