168/2018. NVB határozat - a S. L. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

168/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a S. L. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 7 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 08. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 14/2018. (III. 1.) számú határozatát helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

  1. Beadványozó 2018. február 26-án kifogást nyújtott be az OEVB-hez a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, mint a kifogásában megjelölt szórólap kiadója, illetve Kubatov Gáborral, valamint dr. Jelen Tamással a FIDESZ-KDNP közös egyéni jelöltjével szemben a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt választási alapelvek, valamint a Ve. 144. § (1) bekezdésében foglaltak megsértésére hivatkozva.
  2. Álláspontja szerint a kifogásolt szórólap harmadik oldalán valótlan tényt állító kijelentés található, mely kijelentés álláspontja szerint sérti a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 12. § (1) bekezdését, és ezáltal a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelveket is. Véleménye szerint a szórólapon található, kifogásolt megfogalmazással – „A Karácsony Gergely – Tóth Csaba tandem által támogatott Iszlám Kulturális Központból nem kérnek a zuglóiak.” – ellentétben a nevezett személyek ilyen javaslatot nem tettek, nem volt ilyen kezdeményezésük.
  3. A Budapest 08. számú OEVB 14/2018. (III. 1.) számú határozatában Beadványozó kifogását elutasította. Az OEVB az Alkotmánybíróság 5/2015. (II. 25.) AB határozatában kifejtett álláspontra figyelemmel a közügyek szabad megvitatásának fontosságára és a választási kampányban érvényesülő véleménynyilvánítási szabadságra tekintettel a szórólap egészének tartalmát megvizsgálta, és megállapította, hogy azon a választókerületi jelölt véleményt fogalmaz meg.
  4. Az OEVB megítélése szerint a szórólap kifogásolt tartalma értékítélet kifejezésére irányul, így az a politikai véleménynyilvánítás és nem a tényállítás körébe tartozik. Az OEVB nem találta indokoltnak a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjába foglalt, a választás tisztaságának megóvása alapelv, illetve az e) pontban szabályozott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelv sérelmét. Az OEVB határozatában a Ve. 144. § (1) bekezdésével – a plakát fogalmával – kapcsolatban sem állapított meg jogsértést.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2018. március 3-án 14 óra 11 perckor fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az OEVB 14/2018. (III. 1.) számú határozata ellen. Beadványában a Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontjára hivatkozással előadta, hogy az OEVB tévesen járt el mérlegelési jogkörében, amikor a kifogásolt szórólap tartalmát véleménynyilvánításként értékelte. Álláspontja szerint a kifogásolt mondat tényállítás, nem véleménynyilvánítás, a szórólapon „olyan következtetés jelenik meg, amely valótlan tényt tartalmaz”. Álláspontja alátámasztásaként több, véleményszabadságot, illetve a szólás- és sajtószabadságot érintő alkotmánybírósági határozatra hivatkozik.
  2.  A fellebbezésben Beadványozó előadja továbbá, hogy Tóth Csaba képviselőjelölt megjelent az OEVB ülésén, amelyen a fellebbezéssel támadott határozatot hozták, és nyilatkozatával cáfolta a szórólapon szereplő, kifogásolt mondat valóságtartalmát. Beadványozó véleménye szerint az OEVB a Ve. 43. §-ában foglaltak ellenére figyelmen kívül hagyta a bizottsági ülésen elhangzott nyilatkozatot határozata meghozatala során.
  3. Beadványozó álláspontja szerint a Tóth Csaba képviselőjelölt nevével összekapcsolt ténymegállapítás a választópolgárok valóságtól eltérő tájékoztatásának minősül, ezáltal sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményét.
  4. Mindezek alapján kéri, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB 14/2018. (III. 1.) számú határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján változtassa meg és kifogásának adjon helyt, valamint kéri a Ve. 218. § (2) bekezdés a)-c) pontjai alapján a jogszabálysértés tényének megállapítását, a jogsértő eltiltását a további jogszabálysértéstől, valamint a választási eljárás vagy annak a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítését és megismétlését.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés nem alapos.
  2. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja. A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani.
  3. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a kifogás és a fellebbezés is arra irányul, hogy a kifogásolt szórólap harmadik oldalán található kijelentés valótlan tényállítás, amely ezért sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjába foglalt, a választás tisztaságának megóvása, illetve az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás eljárási alapelveket.
  4. A választási eljárási alapelvek érintettségének vizsgálata során a Nemzeti Választási Bizottság az Alkotmánybíróságnak és a Kúriának azon korábbi döntéseire hivatkozik, melyeknek tárgya a véleménynyilvánítási szabadság kampánytevékenység során érvényesülő korlátai. Az AB döntéseiben a választási eljárás legfontosabb résztvevői, a jelöltek egymás közötti versengése kapcsán fogalmazta meg a véleménynyilvánítás szabadságának határaival kapcsolatos álláspontját. A Nemzeti Választási Bizottság jelen eljárásban azért tartja alkalmazhatónak ezeket az alapvetően az Alaptörvény és a Ve. szabályait értelmező döntéseket, mert az Alkotmánybíróság ezen döntéseiben a politikai vitákban megtehető kijelentésekről foglalt állást, amelyeket a választópolgári szavazatokért versengő, a választópolgárok támogatását elnyerni törekvő jelöltek, jelölő szervezetek képviselői fogalmaztak meg.
  5. Az AB 7/2014. (III. 7.) AB határozatában kifejtette, hogy „a közügyek szabad megvitatásához fontos társadalmi érdek fűződik” és e fontos társadalmi érdek érvényesülésének alaptörvényi összefüggéseit megragadva, hangsúlyozta: „az Alaptörvény megerősítette az alkotmánybírósági gyakorlatban kialakult azt az értelmezést, mely szerint a szólás- és sajtószabadság kettős igazolással bír, azaz az egyéni önkifejezés, illetve a politikai közösség demokratikus működése szempontjából egyaránt kulcsfontosságú. Az Alaptörvényben megerősített kettős igazolás pedig azt jelenti, hogy a véleményszabadságnak az alapjogok körében elfoglalt kitüntetett helyére vonatkozó értelmezés is változatlanul érvényes.” (ABH 2014, 135, 143)
  6. A 31/2014. (X. 9.) AB határozatban az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy „[a] véleménynyilvánítás szabadsága tehát fokozottan érvényesül olyan értékítéletekkel kapcsolatban, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, még akkor is, ha esetleg túlzóak és felfokozottak.” (ABH 2014, 909, 914)
  7. A Nemzeti Választási Bizottság irányadónak tekinti továbbá az Alkotmánybíróság 5/2015. (II. 25.) AB határozatában kifejtett álláspontot is. Az Alkotmánybíróság ezen határozatában általános érvénnyel mondta ki, hogy „az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánítási szabadság kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységre.” Az AB hivatkozott döntésében rámutatott továbbá arra, hogy „[v]álasztási kampányban tipikusan a közszereplők egymás közti kontextusában kell értelmezni és megítélni a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve annak korlátait. Ez mindenekelőtt annyit jelent, hogy az egymással versengő jelöltek igyekeznek előnyt szerezni, s ennek elérése érdekében nyíltan és akár kendőzetlenül is megnyilvánulhatnak.” (ABH 2015, 136, 141-142)
  8. Az Alkotmánybíróság a 9/2015. (IV. 23.) AB határozatában a véleménynyilvánítás korlátjáról is rendelkezett, hangsúlyozva, hogy „az Alaptörvény IX. cikk (4) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel a véleménynyilvánítás szabadsága nem nyújt védelmet az olyan öncélú, a közügyek vitatásának körén kívül eső, így a magán-, vagy családi élettel kapcsolatos közlésekkel szemben, amelyek kizárólag az emberi státusz nyilvánvaló és súlyos becsmérlésében (vagyis az emberi méltóság korlátozhatatlan magjának megsértése), a másik személy puszta megalázásában, vagy bántó és sértő kifejezések használatában nyilvánulnak meg”. (ABH 2015, 233, 240)
  9. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja kialakítása során figyelemmel volt a Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú határozatában tett megállapításokra is. A Kúria hivatkozott végzésében egyértelműen rögzítette, hogy míg az 5/2015. (II. 25.) AB és a 9/2015. (IV.23.) AB határozatok a közszereplők egymás közötti kontextusában rögzítette a véleménynyilvánítás szabadságának preferenciáját, a 7/2014. (III. 7.) AB határozat a politikai véleménynyilvánítás fokozott védelmét a közügyek egészére nézve mondta ki. A Kúria határozata indokolásának [30] bekezdése rögzíti, hogy a véleménynyilvánítás/tényállítás elhatárolhatóságának kérdésében a fentiek alapján a Kúria sem tekinthet el az Alkotmánybíróság határozataitól. A Kúriának „[i]rányadónak kell tekintenie, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlatában fokozott alkotmányos védelmet élveznek az olyan értékítéletek, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, és a véleménynyilvánítás szabadsága csak az öncélú, a közügyek vitatásának körén kívül eső megnyilvánulásokkal szemben nem nyújt védelmet (…)”.
  10. A Kúria hivatkozott határozata indokolásának [31] bekezdése rögzíti továbbá, hogy „[a] véleménynyilvánítás szabadsága az értékítéletet kifejező, az egyén személyes meggyőződését közlő megszólalásokra attól függetlenül kiterjed, hogy a vélemény értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletre méltó vagy elvetendő. A tényállítást tartalmazó megnyilvánulások szintén részei a szólásszabadságnak. Egyrészt valamely tény közlése is kifejezhet személyes véleményt, másrészt tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne.” (36/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 219, 230., 7/2014. (III.7.) AB határozat [49] pont, 5/2015. (II.25.) AB határozat [27] pont). A véleménynyilvánítási szabadságnak a választási eljárásban az Alkotmánybíróság általi értelmezése azzal a következménnyel jár, hogy amennyiben a választási eljárás során az értékítélet a közügyek vitatásának körén belül marad, tartalmára nézve nem végezhető el a kérelmező által hivatkozott bizonyíthatósági teszt (az a közlés, amelynek valósága vagy valótlansága bizonyítható az tény, amelynek valóságtartalma nem bizonyítható, az vélemény), nem kerülhet sor tényállítás helyes vagy helytelen voltának vizsgálatára.”
  11. A Kúria az idézett határozatában arra is rámutat, hogy a kifogásolt politikai vélemény kapcsán „az AB határozatok alapján nem vizsgálható érdemben, hogy kifogásolt közlés egészében vagy részben tényállításnak minősül-e, amennyiben igen, megalapozott tényállítás-e.” (Indokolás [33])
  12. A Nemzeti Választási Bizottság indokoltnak tartja megjegyezni, hogy a fentiekben idézett, népszavazási ügyben hozott kúriai döntés megállapításait azért tartja irányadónak tárgyi ügyben, mivel – ahogyan azt a hivatkozott kúriai döntés is megjegyzi – a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) speciális szabályainak alkalmazására csak akkor kerül sor, ha eltéréseket tartalmaznak a Ve. általános részéhez képest. A népszavazás eljárási alapelveire, a kampánytevékenységre és a kampányeszközökre a Ve.-hez képest az Nsztv. nem tartalmaz releváns eltérő rendelkezéseket.
  13. A Nemzeti Választási Bizottság a fentiek alapján megállapítja, hogy a kifogásolt kijelentés a közügyekben, nevezetesen a 2018. évi országgyűlési képviselők általános választásával összefüggésben tett megszólalás, dr. Jelen Tamás egyéni választókerületi jelölt választókerületben való bemutatkozása körébe tartozó megnyilvánulás, ezáltal a közügyek szabad vitatásával áll összefüggésben. Ebből kifolyólag a közlés a véleménynyilvánítás szabadsága nyújtotta, a fentiekben rögzített alkotmánybírósági és kúriai döntésekben részletezett, magasabb szintű védelmet élvez. A kijelentés tartalma a jelölt politikai véleménye, mellyel a választókerületi választópolgárokat szólítja meg, az ő figyelmüket kívánja felhívni a mandátumszerzésért vívott politikai küzdelemben.
  14. A jogorvoslati kérelem tárgyává tett kijelentés a közéleti vita körébe tartozik, és az országgyűlési képviselők általános választását érintő véleménynyilvánítás, az a választópolgárok választói akaratának befolyásolását, döntési lehetőségei elősegítését célozza. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti továbbá, hogy politikai vélemény vitatására és cáfolatára a szórólapban megnevezett jelölteknek a választási kampány során minden lehetősége adott. A kijelentés, értékítéletek tartalmának bizonyítására azonban nincs törvényes lehetőség. A kijelentés cáfolata lehet a választók meggyőzésére alkalmas eszköz a kampány hátralévő időszakában, a véleménynyilvánítás azonban jogi felelősség megállapításának nem lehet alapja.
  15. A Bizottság nem osztja továbbá Beadványozó álláspontját abban sem, hogy az OEVB döntése meghozatala során figyelemmel kellett volna lenni Tóth Csaba nyilatkozatára, mivel a szórólapon megjelent, kifogásolt mondat a fentiekben bemutatott alkotmánybírósági és kúriai gyakorlatnak megfelelően a véleménynyilvánítás körébe tartozik, és akképp védendő.
  16. A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság teljes mértékben osztja az OEVB döntését, mivel az a tényállást megfelelően tisztázta és az elétárt bizonyítékok mérlegelését követően – az irányadó joggyakorlatra is figyelemmel – jogszerű döntést hozott. Ennél fogva megállapítható, hogy az OEVB határozatában nem jutott törvénysértő álláspontra, a szórólap kifogásolt mondata nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban szabályozott eljárási alapelveket, nincs helye a Ve. 144. § (1) bekezdése sérelme megállapításának, illetve a 218. § (2) bekezdés a)-c) pontjai alapján a jogszabálysértés ténye megállapításának, a jogsértő eltiltásának a további jogszabálysértéstől, valamint a választási eljárás vagy annak jogorvoslattal érintett része megsemmisítésének és megismétlésének sem.
  17. A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok alapján – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjára hivatkozva – a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontján, 218. § (2) bekezdés a)-c) pontjain, 223. § (3) bekezdésén, 231. § (4) bekezdésén, és (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. március 6.

 

                                                                                                   Prof. Dr. Patyi András

                                                                                   a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                      elnöke