A Nemzeti Választási Bizottság
158/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a F. J. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Zala Megyei Területi Választási Bizottság 4/2019. (V. 28.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. június 6-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] Beadványozó 2019. május 27-én 17 óra 12 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Zala Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB) a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 77. § (1) bekezdése és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján.
[2] Kifogásában először részletesen kifejtette, hogy „a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény - a jogalkotás során nem teljesült jogalkotási kötelezettségek miatt – közjogilag alkotmányellenes, erre tekintettel visszamenőleges hatállyal semmis (…) a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a joghatályos és alkalmazandó.”
[3] Ezt követően előadta, hogy „2019. május 26-án szavazni szeretett volna az EP választáson”, azonban „a megadott szavazókörben nem engedtek szavazni, mivel – álláspontjuk szerint – a szavazáshoz feltétel az érvényes személyi okmány. A szavazóköri bizottság álláspontja szerint személyi igazolvány és lakcímkártya együttes megléte szükséges. Vagyis mindkettő egyszerre.” Véleménye szerint „ha a választópolgár szavazáskor (választáskor) igazolja a személyi azonosítóját, akkor ez esetben nem kell semmilyen személyi okmány. Ami pedig a személyi igazolványt illeti: 2015. március elsején lejárt a korábbi személyi igazolványom érvényessége. Akkor már szerettem volna (még az érvényesség lejárata előtt) új személyi okmányt készíttetni magamnak, de sem akkor, sem azóta nem sikerült.”
[4] Sérelmezte, hogy a szavazatszámláló bizottság a szavazásból kizárta, és ezzel megakadályozta alkotmányos jogainak gyakorlásában.
[5] Kérte, hogy a TVB állapítsa meg, hogy a „választás keretében a választási szervek nem követelhetik meg a szavazatszámláló bizottságok munkafüzetében meghatározottak szerint a személyi okmány és a személyi azonosító egyidejű megadását, felmutatását, mert ezeknek a vagylagos biztosítása is megfelel a törvényességnek.” Kérte továbbá, hogy a TVB állapítsa meg, hogy a személyi azonosító igazolása mellett már nincs szükség semmilyen más okmányra.
[6] A TVB a kifogást a 4/2019. (V. 28.) számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította, tekintettel arra, hogy a kifogás nem tartalmazta a Ve. 215. § c) pontjában foglalt kötelező tartalmi elemeket.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[7] Beadványozó 2019. május 31-én 07 óra 23 perckor elektronikus úton nyújtott be fellebbezést a TVB határozatával szemben. Előadta, hogy a TVB által alkalmazott Ve. közjogi alkotmányellenessége miatt visszamenőleges hatállyal semmis, alkotmányos keretek között normaként nem létezik, ezért arra eljárást, bármely hivatkozást, valamint döntést alapítani jogszerűen és alkotmányos keretek között nem lehet. Ezen okból nem léteznek a személyi azonosítóra vonatkozó előírások és az általuk vélelmezett hiányosságokra vonatkozó előírások sem, ahogyan a bizonyítékra, valamint a lakcímre vonatkozó szabályozás sem.
[8] Mindezek alapján kérte, hogy a „alkotmányellenesen létező Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg, hogy (…) a Zala megyei Területi Választási Bizottság érdemi vizsgálat nélküli elutasító álláspontja a kifejtettek tükrében minden tekintetben megalapozatlan és jogsértő. A szavazatszámláló bizottság minden törvényes jogalap nélkül jogsértő módon tagadta meg, hogy szavazhassak.”
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[9] A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[10] A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezés kötelező tartalmi elemei az alábbiak:
- a fellebbezés 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapja,
- a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
- a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[11] A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[12] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezése nem tartalmazza a fellebbezésnek a Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapját, a tételes jogszabálysértésre való hivatkozást, továbbá lakcímadatait is hiányosan adta meg.
[13] A Bizottság megállapítja továbbá, hogy Beadványozó által megjelölt régi Ve.-t 2013. május 3. napjával hatályon kívül helyezte a Ve. 367. § a) pontja. A nem hatályos jogszabályra hivatkozással jogsértés megállapítása nem lehetséges, a Ve. 212. § (2) bekezdésben foglalt feltétel teljesítésére a kifogásban foglalt hivatkozások alkalmatlanok.
[14] Fentieken túl a Bizottság a saját, illetve a Kúria gyakorlata alapján rögzítette, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével. [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2. számú végzések]. A jogsértés tételes megjelölésén túl a fellebbezésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó okfejtést is, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3. számú végzések]
[15] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[16] A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, a 223-224. §-án, a 228. § (1) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdés d) pontján, a 232. §-án, a 331. § (1) bekezdésén, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. június 3.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke