158/2011. OVB határozat - S. Gy. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

 

Az Országos Választási Bizottság
158/2011. határozata
 
 
Az Országos Választási Bizottság – 2011. szeptember 1-jén megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva S. Gy. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
 
határozatot:
 
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
 
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143).
 
 
Indokolás
 
I.
 
A beadványozó 2011. augusztus 8-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
 
„- Egyetért-e Ön azzal, hogy egy népszavazáson „elégtelen” minősítést kapott Országgyűlés képviselője 9 évig kizárható legyen országgyűlési választásokon a választható polgárok köréből?”
 
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 70. § (1) bekezdése szabályozza, hogy az országgyűlési képviselők választásán minden nagykorú magyar állampolgár választó és választható. Az Alkotmány 70. § (5) bekezdése szabályozza, hogy kik nem rendelkeznek választójoggal.
 
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben megtartásra kerülő eredményes országos népszavazásnak az Országgyűlés csak úgy tudna eleget tenni, ha az Alkotmány hivatkozott rendelkezéseit módosítaná. Az Alkotmánybíróság több határozatában is [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (VII. 7.) AB, 28/1999. (X. 6.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001.(XI. 29.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] leszögezte, hogy az Alkotmány módosítására, csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben, az Alkotmány által feljogosított alkotmányozó hatalom által [Alkotmány 24. § (3) bekezdés] kerülhet sor. Az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye.
 
Az Alkotmánybíróság 56/2004. (XII.14.) számú határozatában kifejtette, hogy az Alkotmány alapján nem szükséges, de nem is lehetséges népszavazással újabb népszavazás kezdeményezése, ez ugyanis ellentétes lenne az Alkotmány 28/C. § (2) és (4) bekezdésével, melyek meghatározzák, hogy kik kezdeményezhetnek népszavazást. Az Alkotmánybíróság kifejtette tovább, hogy az Alkotmány hivatkozott rendelkezései alapján nem népszavazás útján kell, illetve lehet az ügydöntő népszavazás kötelező elrendelését és kiírását kikényszeríteni. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés egy újabb népszavazás kezdeményezésére irányul.
 
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés — az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint — el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen milyen jogalkotásra köteles.
 
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő íven található kérdésben olyan fogalom is szerepel, amely nem egyértelmű. Nem egyértelmű, hogy beadványozó mit ért az „elégtelen minősítés” kifejezés alatt, illetve nem derül ki a kérdés megfogalmazásából az sem, hogy az elégtelen minősítés az országgyűlési képviselőre vagy az egész Országgyűlésre vonatkozik-e.
 
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, és a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. § b) és c) pontjai értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
II.
A határozat az Nsztv. 2. §-án és a 10. § b) és c) pontjain, 13. § (1) bekezdésén, az Alkotmány 24. § (3) bekezdésén, 28/C. § (2) és (4) bekezdésén, 70. § (1) és (5) bekezdésein, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
 
 
 
 
Dr. Bordás Vilmos
az Országos Választási Bizottság
elnöke