A Nemzeti Választási Bizottság
157/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Stefánné Mészáros Lívia önkormányzati képviselő, saját és Gyetvai László, valamint dr. Molnár Sándor önkormányzati képviselők képviseletében eljárva (a továbbiakban együtt: Beadványozó) benyújtott fellebbezése tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Tolna Megyei Területi Választási Bizottság 3/2019. (V. 28.) számú határozatát részben megváltoztatja.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a szavazatszámláló bizottsággal összefüggő összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelem, a helyi választási iroda vezetőjének képesítésével összefüggő kérelem, az önkormányzat határozathozatalának elmaradása, valamint az önkormányzati képviselő-testület ülésvezetésével kapcsolatos kérelem tekintetében érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. június 2-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljáró választási bizottság döntése]
[1] Beadványozó 2019. május 25-én fordult kifogásával a Szekszárdi Járásbírósághoz, amely az ügyet áttette a Tolna Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB). Kifogásában sérelmezte, hogy Hőgyész település szavazatszámláló bizottsági tagjainak és póttagjainak megválasztása során megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdését, 18. §-át és 24. §-át.
[2] Előadta, a képviselő-testület tagjai 2019. május 16-án kapták meg a képviselő-testület május 22-i ülésének meghívóját és az előterjesztéseket, amelyek között a szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: SZSZB) egy tagjának és négy póttagjának megválasztására vonatkozó javaslat is szerepelt.
[3] Előadja, az előterjesztésben nem szerepelt, kik léptek vissza az SZSZB-ből, kik maradtak, ezen felül a testület elé két fő tag megválasztására került végül javaslat, nem pedig az előterjesztésben szereplő egy főre. A határozati javaslatból az ülés előtt új került szétosztásra, amelyen egy tag neve póttagéra cserélődött. A vélelmezett törvénysértések miatt már a képviselő-testület ülésén felszólalt, összességében az alábbi jogellenességeket sérelmezve:
[4] Véleménye szerint sérti a Ve. 2. § (1) bekezdésben foglalt választás tisztaságának alapelvét és a Ve. 18. §-ának összeférhetetlenségi szabályait az, hogy az SZSZB-ben egy házastárs és egy egyenesági rokon is szerepel, amely miatt megválasztásukban a hozzátartozói viszonnyal érintett önkormányzati képviselők nem vehettek volna részt. Megítélése szerint sérti a Ve. 14. §-át, hogy az SZSZB három, és nem pedig a határozati javaslat alapján kéttagú testület. A Ve. 24. §-a alapján az SZSZB tagjairól a szavazás előtt húsz nappal kellett volna dönteni, nem pedig csak négy nappal előtte összehívni az ügyben a képviselő-testületet.
[5] Kiemeli, a Tolna Megyei Kormányhivatal megkeresése alapján a jegyző nem rendelkezik a feladat ellátásához szükséges végzettséggel, és ezt a törvénysértő állapotot a testületnek meg kell szüntetnie. Kiemeli, erről a felhívásról a polgármester nem is tájékoztatta a testületet. Megítélése szerint a kormányhivatal megállapítása arra vezet, hogy a Helyi Választási Iroda is jogszabályellenesen működik.
[6] Szóbeli felszólalásával kapcsolatban a képviselő testület döntést nem hozott, ezért írásban nyújtották be kifogásukat a választási ügyben a bírósághoz, amelyben a két fő helyett már három fő összeférhetetlenségét jelöli meg, továbbá a képesítéssel nem rendelkező jegyző miatt a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának megsértését is vélelmezi.
[7] Ezen felül jelezte, az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatával ellentétesen, továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjának sérelmével korlátozta a polgármester a napirendi pontnál a kifogást előadó képviselő hozzászólását, továbbá jogellenesen a tiszteletdíj megvonásával is szankcionálta.
[8] Kéri mindezek alapján a jogsértő önkormányzat és a helyi választási iroda elmarasztalását.
[9] A TVB 3/2019. (V. 28.) TVB határozatával a kifogást elutasította.
[10] Indokolása szerint a Ve. 24. § (1) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottság három tagját és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti huszadik napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. Rögzíti, a határidő az országgyűlési képviselők általános választásához kapcsolódik. A képviselő-testület által az országgyűlési képviselők általános választását megelőzően megválasztott bizottsági tagok járnak el az európai parlamenti választás kapcsán is, amelyre a képviselő testület már csak a kieső tagok, póttagok helyére kell új tagokat válasszon, azonban erre már nem vonatkozik a 20 napos határidő.
[11] Hivatkozik a Ve. 35. § (1)-(2) bekezdéseire, amelynek alapján ha a választási bizottság választott tagjának megbízatása a 34. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontja szerinti okból megszűnt, helyébe a póttagok megválasztására irányuló indítványban a soron következő – a szavazatszámláló bizottság esetében a helyi választási iroda vezetője által kijelölt – póttag lép. Póttag hiányában a települési önkormányzat képviselő-testülete vagy a fővárosi, megyei közgyűlés, a Nemzeti Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új tagot és póttagokat választ.
[12] A felhívott jogszabályhelyek alapján megállapította, a kieső tagok, póttagok helyére történő új tagok megválasztása határidőben történt.
[13] Az összeférhetetlenségre irányuló indítvánnyal kapcsolatban a TVB idézte a Ve. 18. § (1)-(2) bekezdéseit, amely a választási bizottságok tagjainak összeférhetetlenségét szabályozza. Ennek alapján megállapította, hogy Beadványozó által felhívott szabályok nem a bizottsági tagok és az őket megválasztó képviselő-testületi tagok vonatkozásában alkalmazandók.
[14] A kifogás tárgyává tett SZSZB tagszámmal kapcsolatban megállapította, a Választási Kommunikációs és Informatikai Rendszerben (a továbbiakban: VÁKIR) rögzített adatok szerint Hőgyész Nagyközség vonatkozásában a tagok és póttagok szükséges számban megválasztásra kerültek. Ezzel együtt hatáskörének hiányában érdemben nem vizsgálta a képviselők részére kiküldött előterjesztés, a hozzá tartozó határozati javaslat, valamint az ezekhez képest meghozott testületi döntés tartalmi összefüggéseit.
[15] Rögzítette továbbá, a TVB-nek nincs hatásköre vizsgálni a helyi választási irodát vezető jegyző kinevezésének jogszerűségét. A Kormányhivatal által megállapított jogszabályellenes állapot megszüntetésére, amennyiben annak érdekében a polgármester nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, úgy a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogosult. Ennek megtörténtéig a kinevezett jegyzőt a helyi választási iroda vezetőjének kell tekinteni a Ve. 66. § (3) bekezdése alapján.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[16] Beadványozó a TVB határozata ellen 2019. május 30-án fellebbezését nyújtott be. Ebben előadta, a TVB nem tért ki arra a kérelmére, hogy szóban előterjesztett kifogására a képviselő-testület határozatot nem hozott. Ismételten előadta továbbá, hogy az ülésen a polgármester gátolta az előterjesztőt szóbeli kifogásának előadásában.
[17] Hivatkozott a továbbiakban is a Ve. 24. §-ára, mert álláspontja szerint az SZSZB megválasztására, nem pedig kiegészítésére került sor a póttagok közül. Fenntartja az összeférhetetlenségre vonatkozó indítványát is, mert megítélése szerint a 2014. évi polgármester-választáson induló jelöltek hozzátartozói az új SZSZB tagok.
[18] Megítélése szerint a póttagok közül kellett volna új tagokat választani, a megüresedett póttagok helyére pedig új póttagokat. Nem volt lekövethető az előterjesztés alapján, ki kinek a helyére került. Mivel új tagok is megválasztásra kerültek, nem került megtartásra a Ve.-ben foglalt határidő.
[19] A szavazás szabálytalanságával kapcsolatban hivatkozik az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatára. Ismételten hivatkozik ezen felül a jegyző képesítési hiányosságát rögzítő kormányhivatali megkeresésére, és kéri mindezek alapján a határozat felülvizsgálatával a kifogásban megjelölt kérelmeknek való helyt adást.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[20] A fellebbezés érdemben nem megalapozott.
[21] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[22] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a TVB döntése lényeges elemeiben helyes indokokra alapul.
[23] A TVB helyesen idézte a szavazatszámláló bizottság megválasztásának szabályait, és megfelelően állapította meg, hogy a megjelölt határidő nem erre a jelenlegi választási eljárásra vonatkozik, az Európai Parlament tagjainak választásán a korábbi országgyűlési képviselő-választás előtt megválasztott SZSZB jár el.
[24] A Nemzeti Választási Bizottság felhívja a figyelmet, hogy a választási bizottságok tagjairól a Ve. nem írja elő központi, közhiteles nyilvántartás vezetését. A Ve. 25. § (4) bekezdése alapján a választási bizottság tagjainak és póttagjainak nevét a helyben szokásos módon kell közzétenni. Ezen felül az NVI előírja a választási irodáknak az illetékességi területükön működő választási bizottságok tagjai és póttagjai névsorának VÁKIR-ban történő továbbvezetését, ez azonban a változás jogcímét nem tartalmazza, sem történeti adatokat, csak az aktuális névsort.
[25] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogásban megjelölt településen három szavazókör található, így nem látja megalapozottnak Beadványozó azon vélelmét, hogy nem valamely SZSZB vagy SZSZB-k Ve. 35. § (2) bekezdés szerinti kiegészítésére, hanem a Ve. 24. § (1) bekezdés szerinti megválasztására került sor. A két új taggal a három SZSZB jelenleg kilenc választott taggal rendelkezik, amely a törvényi feltételeknek megfelel, és ugyan az előterjesztés valóban pontatlan, a képviselő-testület azonban a jegyző által előkészített javaslatot döntéshozatalra alkalmasnak ítélte meg. A Bizottság megjegyzi, a Ve. 35. § (2) bekezdés szerinti eljárásra önálló döntéshozatali rendet nem határoz meg a Ve., és ezzel kapcsolatban az Mötv.-t vagy az annak alapján megalkotott szervezeti és működési szabályzatot sem hívja fel. Ezért a TVB csak azt vizsgálhatta, hogy a megszületett döntés tartalmilag megfelel-e a Ve. rendelkezéseinek. Az eredetileg megválasztott SZSZB névsor nem elegendő annak bizonyítására, hogy a jelenlegi döntést megelőzően volt elegendő póttag a megüresedett tagi pozíciók betöltésére, és így sérült volna a Ve. 35. § (1) bekezdése. Nem került csatolásra adat arra vonatkozóan sem, hogy az illetékes helyi választási bizottság az egyes tagok megbízatásának megszűnésével összefüggésben milyen döntéseket hozott a megelőző időszakban, amelyből az utódlásban bekövetkezett eljárási hiba valószínűsíthető lenne.
[26] Az összeférhetetlenség kérdésével kapcsolatban a TVB helyesen rögzítette, hogy az eljáró képviselők és a megválasztott SZSZB tagok viszonyában az összeférhetetlenség nem vizsgálható, és a Ve. 18. §-ának rendelkezései a jelenlegi választással kapcsolatban nem sérültek. A fellebbezésben hivatkozott 2014. évi választás jelöltjei ebben a tekintetben szintén irrelevánsak, ez csak a soron következő önkormányzati választásokon lehet vizsgálat tárgya, amennyiben a megjelölt hozzátartozók ismételten jelöltek lesznek.
[27] Helytálló a TVB indokolása a HVI vezetőjével kapcsolatban előterjesztett kérelemben is. A HVI vezetője a Ve. 66. § (3) bekezdése alapján a jegyző. A Ve. nem ad mérlegelési lehetőséget a választási bizottságok számára, hogy a jegyzői pozíció betöltéséhez szükséges képesítéssel a HVI vezetője rendelkezik-e. Amennyiben az önkormányzat a kormányhivatali észrevételnek helyt adva elmozdítja a jegyzőt, úgy ez automatikusan eredményezi a HVI vezetői pozíció megszűnését is.
[28] A TVB határozatának kiegészítése szükséges a képviselő-testület ülésével kapcsolatos kérelmek miatt.
[29] A Bizottság a korábbiakban kitért már rá, hogy a Ve. az önkormányzati döntéshez kapcsolódóan eljárásrendet nem állapít meg, és erre vonatkozóan mögöttes jogszabály alkalmazását sem hívja fel. A sérelmezett ülésvezetés, és az abból eredő jogsérelem ezért a törvényességi felügyelet körében vizsgálandó, nem pedig a választási eljárás keretében. Ezért a TVB-nek hatásköre hiányában kellett volna elutasítania a kérelem e részét.
[30] Az ülésen előterjesztett kifogással kapcsolatban elmaradt döntéshozatalról szintén nem dönthetnek a választási szervek. A kifogás előadása önkormányzati szereplőként történt, így az nem a Ve. hatálya alá tartozó ügy. Megjegyzendő amennyiben pedig a Ve. szerinti kifogást kívánt előterjeszteni a képviselő a testületi ülésen, úgy annak elbírálására a képviselő-testületnek nem lett volna hatásköre.
[31] A fentiek alapján sem a felhívott tételes jogszabályi rendelkezések, sem a Ve. alapelveinek sérelme nem állapítható meg. A TVB érdemében helyes döntést hozott, amelynek megváltoztatására, kiegészítése a rendelkező rész és az indokolás teljes összhangba hozása miatt szükséges.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[32] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdésén, 18. §-án, 24. §-ának (1) bekezdésén, 34. §-ának (2) bekezdésén, 35. §-ának (1) bekezdésén, 43. § (1) és (5) bekezdésén, 215. § d) pontján, 220. §-án, a 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (3) bekezdésén, a 225. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és (5) bekezdésén, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 30.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke