156/2018. NVB határozat - a Momentum Mozgalom (a továbbiakban: Beadványozó) képviseletében eljáró Fekete-Győr András által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

156/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom (székhely:1077 Budapest, Rózsa utca 22., a továbbiakban: Beadványozó) képviseletében eljáró Fekete-Győr András által benyújtott fellebbezés tárgyában – 6 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 2/2018. (II. 26.) számú határozatát – jelen határozatban foglalt részben eltérő indokolással – helybenhagyja.

 

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

  1. A CENTER INVEST Építőipari és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1134 Budapest, Váci út 45. H. épület 2. cg.:01-09-688881, a továbbiakban: Kifogástevő) 2018. február 23-án elektronikus úton nyújtott be kifogást Budapest 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a Ve. 123. §-ában foglalt ajánlásgyűjtés szabályainak, valamint az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tulajdonjog megsértése miatt. A kifogásban foglaltak szerint a Momentum Mozgalom aktivistái 2018. február 21-én Kifogástevő tulajdonát képező Stop Shop Hűvösvölgy Bevásárlóközpont (a továbbiakban: Bevásárlóközpont) területén engedély nélkül, a 2018. évi országgyűlési választással kapcsolatos ajánlásgyűjtő tevékenységet folytattak. Az aktivisták a biztonsági szolgálat felhívására nem hagyták el a bevásárlóközpont területét, amely magánterület. A biztonsági szolgálat kérésére a kiérkező rendőrök a helyszínen nem intézkedtek, a helyszínt intézkedés foganatosítása nélkül elhagyták. Másnap 2018. február 22-én 14.00 órakor a jelölő szervezet aktivistái ismételten megjelentek és ajánlásgyűjtésbe kezdtek. Az aktivisták a biztonsági szolgálat felhívására a helyszínt ismételten nem hagyták el. Az esetről jegyzőkönyv és fényképfelvételek készültek, amit Kifogástevő beadványához csatolt.
  2. 2/2018. (II. 26.) határozatában az OEVB megállapította, hogy az ajánlásgyűjtés magánterületen történt. Az OEVB álláspontja szerint megvalósítja a Ve. 123. § (1) bekezdésében foglalt polgárok zaklatásának tilalmát a Momentum Mozgalom aktivistáinak azon tevékenysége, amelyet a Bevásárlóközpont területén a terület tulajdonosának engedélye nélkül, sőt kifejezett ellenzése ellenére folytattak.
  3. Az OEVB megállapította a Ve. 123. § (1) bekezdésében foglalt ajánlásgyűjtési szabályok, valamint az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tulajdonjog védelmének megsértését, és a Ve. 128. § (2) bekezdés b) pontja alapján a jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől.

II.

 

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó az OEVB döntésével szemben 2018. március 1-jén 13 óra 10 perckor fellebbezést nyújtott be. Beadványozó az érintettsége alátámasztásaként arra hivatkozott, hogy a kifogással érintett aktivisták – a felek által nem vitatott módon – a Momentum Mozgalom jelölő szervezet egyéni választókerületi jelöltjeinek állításához szükséges ajánlásokat gyűjtötték. Az OEVB határozat ezen ajánlásgyűjtésnek a kifogásban megjelölt helyszínen való folytatásától tiltotta el a Momentum Mozgalom aktivistáit.
  2. Beadványozó álláspontja szerint az OEVB határozata pontos jogszabályhely megjelölése nélkül, a Ve. 123. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott ajánlási szabályok megsértésének minősítette a Momentum Mozgalom jelöltjei érdekében a jelöltek állításához szükséges ajánlások közforgalom számára megnyitott magánterületen, a tulajdonos beleegyezése nélkül, illetve tiltakozása ellenére való gyűjtését. A fellebbezésben idézve a Ve. 123. § (1) bekezdését, rögzítette, hogy a főszabály az, hogy ajánlás bárhol gyűjthető. A „bárhol” kifejezés nyelvtani értelmezése kapcsán a Kúria Kvk.IV.37.184/2014/3. számú végzésére hivatkozott.
  3. Beadványozó szerint a gyűjtés módjával kapcsolatos általános korlát, hogy azt kizárólag a „polgárok zaklatása nélkül” lehet végezni. Megítélése szerint a Ve. kontextusában a „polgár” kifejezés csak természetes személyt jelenthet. A kifogástevő – a STOP.SHOP Hűvösvölgy bevásárlóközpont parkolójának tulajdonosa, a Center Invest Építőipari és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság – mint jogi személy a Ve. 123. § szerinti „polgár” fogalom alá nem vonható be, ezáltal pedig a Kifogástevő Ve. 123. § szerinti „zaklatása” eleve kizárt.
  4. Az OEVB határozata Beadványozó álláspontja szerint tévesen és megfelelő indokolás nélkül jelenti ki, hogy a polgárok (azaz a bevásárlóközpont parkolójában tartózkodó természetes személyek) zaklatásának tekinthető a jogi személy tulajdonos engedélye nélküli ajánlásgyűjtés.
  5. Előadta továbbá, hogy az aláírásgyűjtéssel érintett terület tulajdonjogi viszonyai az ott megforduló választópolgárok és az aláírásgyűjtő aktivisták közötti viszonyt nem érinti. A tulajdonos rendelkezési joga sem az aláírásgyűjtésnek a polgárok felé objektíven megnyilvánuló tolakodó mivoltának, sem a területen megforduló polgárok szubjektív tudattartamának értékelésére nem terjed, és nem is terjedhet ki. Minderre tekintettel a Beadványozó álláspontja szerint a tulajdonviszonyokra hivatkozás nem szolgálhat megfelelő indokolásul annak, hogy az aláírásgyűjtés a Ve. 123. § (1) bekezdésben foglalt zaklatás tilalmába ütköző módon valósult meg.
  6. Beadványozó rögzítette továbbá, hogy a választási gyűlés a gyülekezési jog védelmi körébe tartozó speciális rendezvény, amelyre a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (Gytv.) hatálya nem terjed ki. A gyülekezési jog ugyanakkor az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése és a Gytv. 15. § a) pontjából következően a közforgalom számára nyitva álló magánterületen is gyakorolható.
  7. Beadványozó álláspontja szerint jelen ügyben nem alkalmazható a Kúria Kvk.I.38.089/2017/3. számú döntése, mivel az nem választási kampányidőszakban való ajánlásgyűjtés során, hanem népszavazási aláírásgyűjtés keretében született.
  8. Fentieken túl Beadványozó előadta, hogy az aláírásgyűjtés a közforgalom számára megnyitott terület rendeltetésszerű használatát semmilyen módon nem akadályozza. Ezért álláspontja szerint a tulajdonos oldalán nem okoz tényleges érdeksérelmet, ha a diszkrecionális hozzájárulásának hiányában is gyűjtenek ajánlást a tulajdonában álló, de a közforgalom számára megnyitott magánterületén. Tényleges érdeksérelem hiányában az alkotmányos cél (a társadalmi felelősséghez kötött tulajdonosi autonómia védelme) eléréséhez feltétlenül szükséges mértéket meghaladja az a korlátozás, amely az ajánlások gyűjtését a közforgalom számára megnyitott területen a tulajdonos diszkrecionális döntésétől teszi függővé, így az a politikai kommunikációhoz való jog aránytalan korlátozásának minősül.
  9. Mindezek alapján kérte Beadványozó, hogy a Nemzeti Választási Bizottság változtassa meg az OEVB határozatát és a kifogást jogszabálysértés hiányában utasítsa el.

 

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés nem alapos
  2. A Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a Nemzeti Választási Bizottság a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
  3. A Nemzeti Választási Bizottság jelen ügy tárgyalása során irányadónak tekinti a nagymértékben hasonló tényállás alapján meghozott és a Kúria Kvk.I.38.089/2017/3. számú határozatával helybenhagyott 137/2017. számú határozatában elfoglalt jogi érvelést, tekintettel a népszavazási eljárás és a választási eljárás ajánlásgyűjtési szabályainak tartalmi egyezőségére.
  4. A Bizottság a Ve. 123. § (1) bekezdése szerinti „bárhol” fogalom fellebbezésben rögzített jogértelmezésével kapcsolatban korábbi határozata alapján az alábbiakra mutat rá. Az országgyűlési képviselők választásán a jelöltállításhoz szükséges választópolgári ajánlások szabályait a Ve. általános részének szabályai rögzítik. A Ve. 123. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkeznek: „Ajánlást a polgárok zaklatása nélkül - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a jelölő szervezet képviselője vagy a jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve annak képviselője bárhol gyűjthet”.
  5. Beadványozó fellebbezésében a hivatkozott kúriai döntés megjelölése ellenére tévesen vonja le azt a következtetést az idézett törvényi rendelkezésből, hogy a törvényszövegben használt „bárhol” fogalom alatt olyan kiterjesztett jogértelmezést kell elfogadni, amely a közterület mellett gyakorlatilag egyenértékűként a magánterületet is érti. A fellebbezésben elfoglalt érvelés szerint ugyanis a politikai kommunikációhoz való jog alapján az aláírásgyűjtés magántulajdon esetében a tulajdonos hozzájárulásának hiányában is végezhető.
  6. Ezzel szemben a Bizottság arra mutat rá, hogy a „bárhol” fogalom indokolatlanul kitágított értelmezése arra az eredményre vezetne, hogy akár zárt magánterületre is be lehetne hatolni az ajánlásgyűjtés ürügyén, vagy ajánlásgyűjtéssel jogszerűen lehetne akadályozni pl. ügyfélszolgálatok, nyilvános üzlethelyiségek működését, és ezzel szemben a tulajdonos sem jogos önhatalmat nem gyakorolhatna, sem hatósági birtokvédelmet nem igényelhetne. Ezzel összefüggésben a fellebbezés mindösszesen azt az érvet hozza fel, hogy az ajánlásgyűjtés jelen ügy kapcsán a közforgalom számára megnyitott magánterület rendeltetésszerű használatát semmilyen módon nem akadályozza. Ennek az álláspontnak az alapja azonban kizárólag Beadványozó egyéni meggyőződése, egyoldalú kinyilatkoztatása, az teljes mértékben és szándékosan figyelmen kívül hagyja a tulajdonosi jogokat gyakorló álláspontját.
  7. Beadványozó az aláírásgyűjtésre, mint kiemelten védett célra alapozva kívánja más személy Alaptörvényben rögzített tulajdonhoz való jogát széles körben korlátozni. Ennek eszközeként a Ve. 123. § (1) bekezdésében rögzített bárhol fogalom indokolatlan – a magántulajdonnak a tulajdonosi rendelkezési jogra való tekintet nélküli – kiterjesztését kívánja alkalmazni. Ez a teljesen szélsőséges értelmezés a tulajdonjog alkotmányjogi, illetve polgári jogi védelme mellett már büntetőjogi következményeket is felvet. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 221. § (2) bekezdés d) pontja – a magánlaksértés tényállásában – bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakó vagy azzal rendelkező akarata ellenére csoportosan bemegy, vagy ott bent marad. Beadványozó fellebbezésben elfoglalt jogértelmezése a magánlaksértés esetében jogszabályi engedélyt adna, ezzel teremtve speciális büntethetőséget kizáró okot a jelöltajánlás gyűjtése vonatkozásában. Ez alól mentesülne eszerint azon elkövetők csoportja, akik ezt a „bemegy vagy ott bent marad” magatartást jelöltállításhoz szükséges ajánlások gyűjtése érdekében követik el.
  8. A tulajdonjog fentiek szerinti korlátozása sem a passzív választójog, sem pedig a politikai kommunikációhoz való jog gyakorlásában megnyilvánuló közérdekre tekintettel nem vezethető le a Ve. 123. §-ában foglalt rendelkezésből. A Bizottság következetes álláspontja az, hogy az országos népszavazással egyezően a Ve. 1. § a)-d) pontjaiban felsorolt választási eljárások esetében is a közterületek összessége elégséges felületnek tekinthető az aláírás- illetve az ajánlásgyűjtés szempontjából, ennek alapján pedig a gyűjtésbe bevont magánterület nem nélkülözhetetlen feltétele, hanem tulajdonosi hozzájárulás alapján segítője lehet a sikeres ajánlásgyűjtésnek. A Bizottság érvelése megerősítéseként utal a Kúria 141/2014. számú határozata felülvizsgálata tárgyában hozott Kvk.IV.37.184/2014/3. számú végzésben rögzített azon álláspontra is, mely a közterületen való ajánlásgyűjtést tekintette az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésének védelmi körébe tartozó politikai kommunikációnak.
  9. A Bizottság a fentieken túl indokoltnak tartja azt is rögzítni, hogy a közforgalom számára megnyitott magánterület esetében a területhasználat céljának meghatározására a tulajdonosi jogot gyakorló jogosult. Mivel a magántulajdonban lévő ingatlanok használatának és hasznosítási módjának meghatározására a tulajdonosi jog gyakorlójának van módja és hatásköre, a területének a közforgalom számára való megnyitása sem alapozza meg a tulajdonhoz való joga beleegyezése nélküli más általi egyoldalú, akár alkotmányos alapjogra való hivatkozású korlátozhatóságát.
  10. Jelen esetben Kifogástevő meghatározott céllal, gazdasági tevékenység folytatása érdekében nyitotta meg a tulajdonában álló területet a közforgalom számára. Azon személyek részére biztosít a közlekedéshez helyet, akik vásárlás céljából érkeznek a területre. Emiatt a Kifogástevő által működtetett bevásárlóközpont területének rendeltetése nem a tevékenység jellegétől független általános közhasználat, hanem a kereskedelmi tevékenység folytatása. Mivel meghatározott célból – kereskedelmi tevékenység gyakorlása érdekében – nyitotta meg a közösség tagjai számára a tulajdonában álló területet, a tulajdonhoz való jog abszolút jellegéből fakadóan a tulajdonossal, mint jogosulttal szemben álló más személyek kötelezettsége ennek a célhoz kötött használhatóságnak a tiszteletben tartása.
  11. A bevásárlóközpont meghatározott, célhoz kötött működése egyben az oda betérő polgárok magatartásának szándékát, célját is kijelöli. A közforgalom számára egyértelműen azonosítható célból megnyitott magánterületen a tulajdonos engedélye nélküli eltérő célú tevékenység végzése, így pl. az ajánlások gyűjtése nemcsak a tulajdonjog gyakorlója birtokláshoz és használathoz való jogának megsértését, hanem az adott magánterületre kifejezett szándék és cél okán betérő választópolgárok akaratának figyelmen kívül hagyását is eredményezi.
  12. A Bizottság álláspontja szerint az, hogy a bevásárlóközpontba fogyasztási, vásárlási szándékkal érkező választópolgárokat ajánlásgyűjtés, illetve kampányolás céljából megszólítják, megállítják, arra a tényre tekintettel, hogy az ilyen jellegű tevékenységek kifejezetten elfogadott, közismert helyszíne a közterület, a tevékenység magánterületén való folytatása kimeríti a Ve. 123. § (1) bekezdésében említett zaklatás fogalmát.
  13. Fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy bár részben eltérő indokok alapján az OEVB helytállóan értékelte a kifogásban sérelmezett magatartást és a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján jogszerű döntést hozott azzal, hogy a kifogásban foglaltaknak helyt adva a Momentum Mozgalomnak a Kifogástevő tulajdonában álló bevásárlóközpontokban végzett ajánlásgyűjtésével kapcsolatban megállapította a Ve. 123. § (1) bekezdésének sérelmét és a jogsértőket eltiltotta a jogsértő tevékenységtől.
  14. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve 123. §-án, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. március 2.

 

Prof. Dr. Patyi András

a Nemzeti Választási Bizottság

 elnöke