A Nemzeti Választási Bizottság
155/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1073 Budapest, Erzsébet körút 40-42. fszt./I-1., képviseli: dr. Tóth Bertalan, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 8 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottság 7/2019. (V. 27.) számú határozatát megváltoztatja és a kifogásnak részben helyt ad.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Borkai Zsolt, Győr Megyei Jogú Város polgármestere megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 143. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt szabályt azzal, hogy 2019. május 26-án a Győr, Heltai Jenő utca 8. szám alatti 25. számú szavazókör előtt, a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen kampánytevékenységet folytatott.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást egyebekben elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. június 2-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljáró választási bizottság döntése]
[1] Beadványozó 2019. május 26-án 15 óra 09 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján. Érintettségeként arra hivatkozott, hogy a 2019. május 26-i európai parlamenti választáson nyilvántartásba vett jelölő szervezet.
[2] Előadta, hogy „2019. május 26-án Borkai Zsolt, Győr polgármestere kisfilmet tett közzé saját közösségi oldalán, melyben szó szerint a következő felhívást teszi közzé. „Arra szeretném kérni a honfitársaimat, a győrieket, hogy szavazzanak a bevándorlás ellen, hiszen mindenki tudja, hogy ahhoz, hogy mi biztonságban élhessünk szükséges az, hogy erős legyen a Fidesz-KDNP képviselete az Európai Parlamentben.” Bizonyítékként csatolta a sérelmezett videóra mutató internetes linket.
[3] Beadványozó álláspontja szerint „a kisfilmből kiderül, hogy a felvételre Győr - Heltai Jenő utca 8. szám alatti - 25. számú szavazóköre előtt került sor. Ezzel Borkai Zsolt megsértette a Ve. 143. (1) b) pontját, melynek értelmében nem folytatható kampánytevékenység a szavazás napján a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen. Hozzátette, hogy megítélése szerint a sérelmezett tevékenység a Ve. 141. §-a alapján a Fidesz-KDNP jelölő szervezetekre történő szavazásra buzdításnak minősül, mely „elvitathatatlan kampánytevékenységnek számít.”
[4] Fentiek alapján kérte, hogy a TVB a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint a jogsértés tényét állapítsa meg, tiltsa el a jogsértő Borkai Zsoltot a további jogsértéstől, valamint a Ve. 219. § (1) és (2) bekezdése alapján szabjon ki maximális összegű bírságot.
[5] A TVB a kifogást 7/2019. (V. 27.) számú határozatával elutasította. Határozata indokolása szerint a Ve. 139. §-a alapján „a szavazás napján kampánycsend nincs, kampánytevékenység folytatható”. A TVB szerint Borkai Zsolt nyilatkozata a helyszínen nem a választópolgárok választói akaratának befolyásolására irányuló szándék volt, hanem a polgármester a média képviselőjének kérdésére – egy másik kifogás kapcsán – adott interjút és azt az interjút készítő újságírón kívül a szavazókör bejáratától számított 150 m-es sugarú körben senki nem hallotta. Rögzítette, hogy a kifogásban megjelölt kisfilm közzététele a szavazókör bejáratától számított 150 m-es sugarú körön kívül történt. A politikusoknál bevett gyakorlat, hogy választások alkalmával a szavazásról fényképet, felvételt készítenek és azt megosztják a közösségi oldalakon. Jelen esetben is ez történt.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[6] Beadványozó a TVB határozata ellen 2019. május 30-án 14 óra 31 perckor elektronikus úton fellebbezését nyújtott be a Ve. 221. § (1) bekezdésére hivatkozással. Kifejtette, hogy a TVB megsértette a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt, a szavazóhelyiség bejáratától számított 150 méteres távolságon belül folytatott kampánytevékenység tilalmát, továbbá az ügyben felmerült bizonyítékokat tévesen mérlegelte, ezért a fellebbezést Beadványozó a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontjára tekintettel nyújtja be. Érintettségeként a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozatára és arra hivatkozott, hogy a 2019. május 26-i európai parlamenti választáson nyilvántartásba vett jelölő szervezet.
[7] Fellebbezésében megismételte a kifogásban foglaltakat, valamint ismét megjelölte a sérelmezett videó internetes linkjét.
[8] Megjegyezte, hogy „a kifogásban előadottak ellenére a TVB elutasította a kérelmet arra való hivatkozással, hogy Borkai Zsolt nyilatkozata a helyszínen nem a választópolgárok akaratának befolyásolására irányuló szándék volt és a nem volt alkalmas a választói akarat befolyásolására, mivel azt a szavazókör bejáratától számított 150 méteres sugarú körben senki nem hallotta.” Megítélése szerint a Ve. 141. §-a alapján „a TVB elutasító határozatával ellentétben Borkai Zsolt nyilatkozatának nem szükséges feltétlenül alkalmasnak lennie a választói akarat befolyásolására, bőven elegendő annak megkísérlése is, aminek a szavazásra történő buzdítás feltétlenül megfelel.” Hozzátette, hogy „a valóságnak különösképpen nem felel meg a TVB elutasító határozata abban tekintetben sem, miszerint Borkai Zsolt szándéka nem a választópolgárok akaratának befolyásolására irányult. Teljességgel elképzelhetetlen ugyanis, hogy a Borkai Zsolt által elmondottaknak bármi más célja lenne, mint a szavazásra buzdítás a Fidesz-KDNP jelölő szervezet mellett.”
[9] Álláspontja szerint a sérelmezett tevékenység „egyértelműen a választói akarat befolyásolásának megkísérlése, ami sérti Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt, a szavazóhelyiség bejáratától számított 150 méteres távolságon belül folytatott kampánytevékenység tilalmát. Ennek következtében jogsértően járt el tehát a TVB akkor, amikor a kifogást elutasította.”
[10] Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a TVB határozatát akként változtassa meg a Borkai Zsolt által elmondottak vonatkozásában a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogsértés tényét állapítsa meg, b) pontja alapján a további jogsértéstől tiltsa el, és a d) pontja alapján a maximálisan megállapítható összegű bírságot is szabjon ki, a jogsértés nyilvánvalóan szándékos jellegére, és arra való tekintettel, hogy a jogsértés elkövetése éppen a szavazás napjára esett.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[11] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja. Jelen eljárásban a Bizottság figyelembe vette a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében foglaltakat, amelyre hivatkozással elfogadta Beadványozónak az érintettségre vonatkozó érvelését és a benyújtott fellebbezést érdemben vizsgálta.
[12] A Ve. 139. § (1) bekezdése, valamint az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 4/2019. (III. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 30. §-a alapján az Európai Parlament tagjainak választása során a választási kampányidőszak 2019. április 6-tól 2019. május 26-án 19.00 óráig tart.
[13] A Ve. 140. §-a szerint kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére. A 141. § szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
[14] A Ve. főszabály szerint megszüntette a kampánycsend intézményét, a kampánytevékenység tilalma a szavazás napján egyrészt térben, másrészt a felhasználható eszközök tekintetében maradt fenn. A Ve. 143. §-ának 2018. augusztus 31-ig hatályos szabályát értelmezte a Nemzeti Választási Bizottság 2014. április 2-án kiadott, a relatív területi kampánytilalom szabályainak értelmezéséről szóló 11/2014. számú iránymutatásában. A jogalkotó az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvénnyel, 2018. szeptember 1-i hatállyal módosította a Ve. 143. §-ának rendelkezését, és pontosította a szavazás napi kampánytilalomra vonatkozó rendelkezéseket a Nemzeti Választási Bizottság 11/2014. iránymutatásának figyelembevételével. Mindezt a törvényjavaslat indokolása is rögzíti.
[15] Mindezek figyelembe vételével a 2018. szeptember 1-jétől hatályos Ve. 143. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik a relaítv területi kampánytilalom”-ról:
„[n]em folytatható kampánytevékenység a szavazás napján: a) a szavazóhelyiségben, valamint a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben,
b) a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen,
c) a b) pontban meghatározott területen kívül az e területen belül tartózkodó választópolgár választói akaratának befolyásolására alkalmas módon.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság elöljáróban rögzíti, hogy a TVB határozatában nem vitatta a kifogás azon állítását, amely szerint a felvétel készítésének ideje az Európai Parlament tagjai 2019. évi választásának napja, 2019. május 26. volt. Ezen túl elfogadta azt is, hogy a felvétel készítésére a kifogásban hivatkozott, Győr, Heltai Jenő utca 8. szám alatti 25. számú szavazókör szavazóhelyiségét magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül került sor.
[17] Mivel a fenti adatok, azaz az időpont és a helyszín vonatkozásában a TVB a kifogáshoz csatolt videófelvétel hitelességét elfogadta, azt kétségbe nem vonta és ez a Nemzeti Választási Bizottság előtt folyó jogorvoslati eljárásban sem képezi a jogvita tárgyát, ezért a Bizottságnak jelen eljárásban a TVB által a bizonyíték tekintetében végzett tartalmi elemzést és annak megalapozottságát kellett vizsgálnia.
[18] Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a Borkai Zsolt által a riportban elmondottak, amelyet a kifogás és a fellebbezés is idéz, alkalmasak a választói akart befolyásolására. Abban nem csak a szavazáson való részvételre hívja fel a Polgármester a győri választópolgárokat, hanem egy meghatározott jelölő szervezet listájának támogatására is. Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy ellentétben a TVB határozatában foglaltakkal a Polgármester magatartása a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységként értékelhető. Attól, hogy a polgármesteri közlés nem egy vagy több választópolgár, hanem az interjút készítő riporter felé hangzik el, a magatartást nem vonja ki a Ve. 141. §-ának rendelkezése alól. A felvételen ugyanis látható, hogy a szavazókörbe folyamatos a mozgás, három személy is látszik, akik közül kettő kifelé egy pedig a szavazókörbe befelé tart.
[19] Ennél fogva nem helytálló a TVB határozatának azon megállapítása sem, hogy az interjút „senki nem hallotta”. A Nemzeti Választási Bizottságnak természetesen nincs információja arról, hogy a szavazókörből kifelé, illetve befelé tartó személyek kétséget kizáróan hallották-e a Polgármester által elmondottakat, ezáltal a riporter számára elmondottak befolyásolták-e őket a szavazati joguk gyakorlásában. Azt azonban a videófelvétel mindenképpen alátámasztja, hogy ezek a személyek a riport készítése alatt a Polgármester és a riporter közelében haladtak el, és ezáltal az interjút hallhatták. A Ve. 141. §-a kampánytevékenységként nem csupán azt a magatartást értékeli ami kétséget kizáróan alkalmas a választói akart befolyásolására, hanem azt is, ami azt befolyásolhatja.
[20] A Bizottság rögzíti, hogy a választási eljárási határidők rövidsége miatt a választási ügyek többségében nehézséget okoz, hogy hitelt érdemlően bizonyítani tudja a kifogást tevő az állítását, hiszen a csatolt iratok, tárgyi bizonyítási eszközök hitelességének ellenőrzése nem mindig lehetséges, a bizonyítottság hiánya pedig a kifogást tevő terhére esik, ami a beadvány elutasítását eredményezi. Nincs egyértelműen megfogalmazható elvárás arra nézve, hogy a bizonyítottság milyen foka szükséges ahhoz, hogy a választási bizottságok, majd a bíróság megállapítsa a jogsértést, ebben a körben egyértelműen széles a mérlegelési lehetőség. A mérlegelés során az azonban elvárás, hogy a bizonyítási eszközök legyenek alkalmasnak a hivatkozottak bizonyítására, illetve a választási bizottságnak, bíróságnak az esetleges ellentmondásokat fel kell oldani.
[21] A Bizottság álláspontja szerint a videófelvétel alkalmas annak alátámasztására, hogy a riport készítésekor a szavazókörbe érkező és onnan távozó személyek hallhatták az interjút, amelynek tartalma alkalmas volt a választópolgári akart befolyásolására, illetve annak megkísérlésére, ennél fogva a Polgármester tevékenysége kimeríti a Ve. 141. §-ában foglalt magatartást.
[22] A Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontja alapján az Európai Parlament tagjai 2019. évi választásának napján, 2019. május 26-án tilos volt a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen kampánytevékenységet folytatni.
[23] A Nemzeti Választási Bizottság a fent leírtak alapján megalapozottnak látja a kifogás azon állítását, amely szerint Borkai Zsolt kifogásolt, 2019. május 26-i magatartása megvalósította a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés sérelmét, ezért a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatja és a kifogásnak részben, a jogsértés megállapítása tekintetében helyt ad.
[24] A kifogás a jogsértés megállapításán túl a jogsértő eltiltását és maximális összegű bírság kiszabását kérte. A Nemzeti Választási Bizottság a kért szankciók alkalmazásának nem látja helyét az alábbiak miatt. Jelen határozat meghozatalakor az Európai Parlament tagjainak megválasztása megtörtént, így a szavazás napján túl a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eltiltásról nem indokolt rendelkezni, mivel a jogsértés jelen választási eljárásában már nem valósítható meg, ennél fogva a kért szankció a kívánt joghatás kiváltására nem alkalmas.
[25] Nem találta megalapozottnak a bírság kiszabására irányuló indítványt sem a Bizottság, mivel a felvétel szerint mindösszesen egy személy látható, aki az interjú közben a szavazóhelyiségbe halad, ennél fogva a jogsértéssel érintettek köre rendkívül kis számú. A Polgármester vonatkozásában jelen választási eljárásban a Nemzeti Választási Bizottság előtt jogsértés megállapítására nem került sor, így ismétlődésről nem lehet szó. Nem bizonyított továbbá a szándékosság sem. Ahogyan az a felvételen látszik, a Polgármester kifejezetten a riporterhez szól, nem áll szándékában választópolgárok megszólítása. Mindezeknél fogva a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a határozatában megállapított jogsértés csekély súlyánál fogva bírság kiszabása nem indokolt. Mindezek alapján a kifogást a kérelmezett szankciók tekintetében a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[26] A határozat a Ve. 139. §-án, a 140. §-án, a 141. §-án, a 143. § (1) bekezdés b) pontján, a 218. § (2) bekezdés a) pontján, a 220. §-án, a 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (3) bekezdésén, a 225. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és (5) bekezdésén, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, az IM rendelet 30. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 30.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke