151/2019. NVB határozat - a Magyar Szocialista Párt által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

151/2019. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1073 Budapest, Erzsébet körút 40-42. fszt./I-1., képviseli: dr. Tóth Bertalan, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 8 igen és 6 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottság 6/2019. (V. 26.) számú határozatát megváltoztatja, a kifogásnak részben helyt ad.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy ismeretlen személyek azzal, hogy 2019. május 25-én Győr Megyei Jogú Város területén eltávolították a Magyar Szocialista Párt – Párbeszéd Magyarországért Párt jelölő szervezetek választási plakátjait, megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. § (3) bekezdésben foglaltakat.

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást egyebekben elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. június 2-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljáró választási bizottság döntése]

[1]           Beadványozó 2019. május 26-án 15 óra 12 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján.

[2]           Álláspontja szerint a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek által megvalósított, a Magyar Szocialista Párt – Párbeszéd választási plakátjainak Győr Megyei Jogú Város területéről való eltávolítását eredményező tevékenysége sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, e) pontjában foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét, továbbá a Ve. 144. § (3) bekezdését.

[3]           Előadta, hogy 2019. május 25-én 0:40-kor Győr, Ipar u. 102. számú ház előtt az önkormányzat által kihelyezett hirdetőtáblára plakátot helyezett el a Beadványozó helyi szervezetének elnöke. Kifejtette, hogy ezzel egy időben érkezett a fenti címre „fehér furgonnal egy társaság, melynek egyik tagja ragasztót kért tőle, abból a célból, hogy a FIDESZ-KDNP választási plakátjait felhelyezhessék”. Beadványozó ebből azt a következtetést vonta le, hogy az ismeretlenek a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek megbízásából, illetve azok utasítására végeztek munkát.

[4]           Kifejtette továbbá, hogy a helyi szervezet elnöke nem adott nekik ragasztót, ezért szóváltás alakult ki, melynek során az ismeretlen társaság egyik tagja letépte a frissen kiragasztott MSZP-Párbeszéd plakátot. Az elnök rendőrt hívott, a társaság egyik tagja pedig elhajtott a furgonnal és elrejtette azt egy közeli mellékutcában.

[5]           A rendőrök kiérkezéséig a sofőr gyalog visszasétált, de addigra a társaság több tagja szóban elismerte, hogy ők távolítják el "felsőbb utasításra" napok óta Beadványozó plakátjait, és a fehér furgonba pakolják. A visszaérkező sofőrt a rendőrök felszólították, hogy nyissa fel a furgont. Abban a rendőrök a Beadványozó letépett plakátjait és műanyag tábláit találták, összesen 41 db-ot. Előadta, hogy a táblákat a furgonnal érkező ismeretlenek - saját bevallásuk szerint - egyébként napok óta gyűjtötték be a FIDESZ-KDNP megbízásából, így valószínűsítette, hogy sokkal több, mint 41 tábla tűnt el.

[6]           Kifogása alátámasztására bizonyítékként több fényképet csatolt és hozzátette, hogy az egyik mellékelt képen a társaság egy tagja az Európai Néppárt logójával ellátott sapkát visel, továbbá hogy Magyarországon jelenleg egyedüliként a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek tagjai ennek a pártcsaládnak. Valamint megjelölt az esetről beszámoló több internetes cikket.

[7]           Kifejtette, hogy a kifogásban bizonyítékként csatolt fotókon az MSZP-Párbeszéd plakátjai és egy fehér színű furgon látható. Az egyik fotón látható, hogy a furgonban az MSZP-Párbeszéd plakátjait helyezték el. Megállapítható, hogy a plakátok kampányeszköznek minősülnek.

[8]           Álláspontja szerint a cselekmény sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságára vonatkozó alapelvet, c) pontjában foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, és e) pontjába foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét.

[9]           Véleménye szerint az ügy konkrét körülményeiből megállapítható, hogy a leírt tényállás a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 371. § (1) bekezdés szerinti rongálás, valamint a 370. § (1) bekezdése szerinti lopás bűncselekményeit valósítja meg, „nem csak az, aki a plakátokat letépte, hanem az is, aki erre számukra utasítást adott, hiszen ez utóbbi esetben a Btk. 14. § (1) bekezdése szerinti felbújtói magatartásnak minősül arra való tekintettel, hogy a "megbízó" mást bűncselekmény (lopás, rongálás) elkövetésére bírt rá”.

[10]        Hozzátette, hogy a tényállásban leírt cselekmény a véleménynyilvánításhoz való jog védelme alá sem esik. A PKKB 11.Sze.24.735/2015/2. számú határozata alapján egyértelműen látszik, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága akkor terjed ki a plakátok rongálására, amennyiben az elkövetők magatartásából a véleménynyilvánítás, mint szándék egyértelműen megjelenik. A plakátok éjszaka történő, szisztematikus, kép- és hangfelvétel készítése nélküli, utasítás alapján történő eltávolítása egyértelműen nem esik ebben a körben, hiszen az elkövetők jelen esetben politikai véleményt nem fejeztek ki, az elkövetés helyén ez nem tudatosult, mint véleménynyilvánítás az közölve mással nem lett.

[11]        Előadta, hogy a plakátok letépésének jogszerűtlen voltát a Kúria és a választási bizottságok is több esetben vizsgálták és azt minden esetben jogszerűtlennek minősítették (Gyöngyös Város Helyi Választási Bizottsága 97/2014. (X.12.) HVB határozat, a Kúria Kvk.I.37.492/2014/2. számú határozata, 536/2018. NVB határozat).

[12]        Beadványozó álláspontja szerint azzal, hogy „a FIDESZ-KDNP megbízásából az MSZP-Párbeszéd jelölő szervezet plakátjait törvénysértő módon eltávolították, megsértették a választás tisztaságának jogállamiság elvéből következő alapelvét; emellett azzal, hogy a cselekmény eredményeként Győrben egyedül a FIDESZ-KDNP választási plakátjaival találkozhatnak a választópolgárok, ami megbontja a jelöltek közötti kampányolás lehetőségének esélyegyenlőség. Továbbá nyilvánvalóan rosszhiszeműen jár el az a jelölő szervezet, amely plakátolás közben más jelölő szervezet plakátjait szándékosan eltávolítja, megsemmisíti”.

[13]        Kifejtette továbbá, hogy a Ve. nem csupán alapelvi szinten, hanem tételesen is védi a jelölő szervezetek plakát-elhelyezési szabadságát: a Ve. 144. § (3) bekezdése értelmében ugyanis plakátok a kampányidőszakban - egyes kivételekkel - korlátozás nélkül elhelyezhetők. A FIDESZ-KDNP megbízásából végzett tevékenység azonban akadályként, korlátként lehetetlenítette el az MSZP-Párbeszéd jelölő szervezetek plakátolási szabadságát.

[14]        A kifejtettek alapján arra kérte a Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottságot, hogy a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek vonatkozásában a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogsértés tényét állapítsa meg, b) pontja alapján a további jogsértéstől tiltsa el, és a d) pontja alapján a maximálisan megállapítható összegű bírságot is szabjon ki, tekintettel a jogsértés nyilvánvalóan szándékos jellegére, a jogsértéssel érintett választópolgárok, vagyis Győr Megyei Jogú Város lakosságának nagy számára, valamint a jogsértés bevallottan napok óta tartó, vagyis ismétlődő jellegére tekintettel bírságot is szabjon ki.

[15]        A TVB a 6/2019. (V. 26.) számú határozatával a kifogást elutasította, és a határozat indokolásában rögzítette, hogy a csatolt bizonyítékok, azaz a négy fénykép nem bizonyította egyértelműen sem a jogsértés elkövetését, sem pedig azt, hogy a cselekményt a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet aktivistái követték volna el, mivel a rendőri intézkedésről felvett jegyzőkönyvet nem csatolták bizonyítékként a kifogáshoz. A rendőrségi jegyzőkönyv hiányában, kizárólag a fotók alapján nem állapítható meg a kifogásban foglalt választási jogszabály és alapelvek megsértése.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[16]        Beadványozó a TVB határozata ellen 2019. május 29-én 14 óra 53 perckor elektronikus úton fellebbezését nyújtott be a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján. Álláspontja szerint a Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottság megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságára vonatkozó alapelvet, c) pontjában foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, és e) pontjába foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvet, így a határozata jogszabálysértő.

[17]        Hozzátette, hogy az ügyben felmerült bizonyítékokat a TVB téves álláspont eredményeképpen nem mérlegelte, így a fellebbezés a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontjára tekintettel került benyújtásra.

[18]        Érintettségeként a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozatára, valamint arra hivatkozott, hogy az „európai parlamenti választás jelölő szervezete.”

[19]        Beadványozó fellebbezésében megismételte a kifogását, majd kifejtette, hogy kifogásban előadottak ellenére a TVB bizonyítottság hiányában elutasította a kérelmét arra való hivatkozással, hogy a kifogástevő nem csatolta a “rendőri intézkedésről felvett jegyzőkönyvet”.

[20]        Álláspontja szerint a Ve. által meghatározott rendkívül szűk, 3 napos jogorvoslati határidők nem teszik mindig lehetővé, hogy egy-egy rendőrségi jegyzőkönyv rendelkezésre álljon, és azt a kifogáshoz csatolni lehessen, ezért véleménye szerint „jogsértő egy olyan választási bizottsági határozat, mely ennek hiányában - minden egyéb bizonyítékot mellőzve - nem hajlandó elbírálni egy jogsértés ellen benyújtott kifogást”. Hozzátette, hogy a kifogásban előadottak és a bizonyítékként csatolt fényképek, sajtóhírek elegendő bizonyítékul szolgáltak ahhoz, hogy „a TVB érdemben bírálja el a kifogást”.

[21]        Fellebbezéséhez csatolta a rendőrség képviselői által 2019. május 29-én kiadott tájékoztatást, valamint egy további fényképet. Hozzátette, hogy a rendőrségi dokumentumon olvasható, hogy választási plakátok miatt van folyamatban nyomozás, választási plakátok rongálása tárgyában. Kifejtette, hogy az új, csatolt fényképen is jól látható, hogy a furgon hátsó ajtajára a FIDESZ embléma van felragasztva, így véleménye szerint kétségen felül áll, hogy a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek megbízásából, azok érdekében jártak el.

[22]        Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottság határozatát akként változtassa meg, hogy a kifogásnak adjon helyt, és a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek vonatkozásában a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogsértés tényét állapítsa meg, b) pontja alapján a további jogsértéstől tiltsa el, és a d) pontja alapján a maximálisan megállapítható összegű bírságot is szabjon ki, tekintettel a jogsértés nyilvánvalóan szándékos jellegére, a jogsértéssel érintett választópolgárok, vagyis Győr Megyei Jogú Város lakosságának nagy számára, valamint „a jogsértés bevallottan napok óta tartó, vagyis ismétlődő jellegére tekintettel”.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[23]        A fellebbezés részben alapos.

[24]        A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja. Jelen eljárásban a Bizottság figyelembe vette a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében foglaltakat, amelyre hivatkozással elfogadta Beadványozónak az érintettségre vonatkozó érvelését és a benyújtott fellebbezést érdemben vizsgálta.

[25]        A Ve. 139. § (1) bekezdése, valamint az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 4/2019. (III. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 30. §-a alapján az Európai Parlament tagjainak választása során a választási kampányidőszak 2019. április 6-tól 2019. május 26-án 19.00 óráig tart.

[26]        A Ve. 140. §-a szerint kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére. A 141. § szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.

[27]        A Ve. 144. § (3) bekezdése szerint plakát a kampányidőszakban - a (4)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel - korlátozás nélkül elhelyezhető.

[28]        A Nemzeti Választási Bizottságnak a fellebbezés alapján lefolytatott vizsgálat alapján abban kellett döntést hoznia, hogy helytálló volt-e a TVB-nek az a döntése, hogy a csatolt bizonyítékok alapján nem volt megállapítható a választási plakátok eltávolítása és ennek kapcsán a jogszabálysértés ténye. E körben kiemelést érdemel, hogy a TVB a kifogásban foglalt állítást alátámasztó rendőrségi jegyzőkönyv hiányára alapította azt a megállapítását, hogy nem volt megfelelően bizonyított a jogszabálysértés megvalósulása.

[29]        A Ve. 225. §-a szerint a fellebbezésben új tények és bizonyítékok felhozhatóak. A BH2014.377. számú elvi döntés a bizonyítás körében azt a korlátot szabja, hogy a Ve. 225. §-ában foglalt, a jogorvoslat során felhozható új tényeknek, bizonyítékoknak oksági kapcsolatban kell lenniük a kifogás tárgyával, a sérelmezett tevékenységgel, a sérelmezett jogszabállyal. Látszólag ennél korlátozóbb a Kvk.I.37.494/2014/2.számú végzés, amely szerint új bizonyítékokra csak akkor lehet hivatkozni, ha a választási bizottságok előtti eljárásban már nyújtottak be bizonyítékot.

[30]        A Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezéshez csatolásra került a Győri Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztálya által adott, 2019. május 29-i levele, amelyben arról tájékoztatja P. B.-t, az MSZP-nek a győri szervezetének elnökét, aki a vélelmezett jogsértés megvalósulásakor jelen volt, hogy politikai plakátok rongálása miatt tett bejelentése alapján szabálysértési eljárás indult.

[31]        A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a fellebbezéshez csatolt új bizonyíték megfelel a Ve. 225. §-ában foglaltaknak és az irányadó joggyakorlatnak, így az az eljárás során figyelembe vehető volt. A kifogáshoz és a fellebbezéshez csatolt egyéb bizonyítékok alapján az is megállapítható volt, hogy az állított jogsérelem tárgya választási plakát, tehát kampányeszköz volt, amely kampányidőszakban való elhelyezésére a Ve. 144. § (3) bekezdésében foglalt szabály az irányadó.

[32]        A Bizottság a kifogásban előadottak, a megjelölt cikkekben a kifogásban írtakkal azonos módon leírt cselekmény, valamint a választási plakát rongálása miatt indított szabálysértési eljárást bizonyító, a Győri Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztálya által adott, 2019. május 29-i tájékoztatás alapján bizonyítottnak látta, hogy 2019. május 25-én Győr Megyei Jogú Város területén a Magyar Szocialista Párt – Párbeszéd Magyarországért Párt választási plakátjait eltávolították. A hivatkozott magatartás, tekintettel a Ve. 144. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésre, megvalósította a Ve. tételes rendelkezésének sérelmét. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kifogás a Ve. 144. § (3) bekezdésének sérelme tárgyában alapos volt.

[33]        A kifogás és a fellebbezés is arra hivatkozik, hogy a jogszabálysértést, a választási plakátok eltávolítását a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet valósította meg, amely állítás alátámasztására a furgon ajtajára ragosztott matricára, a jogsértők által viselt Európai Néppárt feliratú sapkára, valamint az MSZP győri szervezete elnökének előadására hivatkozik. A Bizottság álláspontja szerint a jogorvoslati kérelmekben Beadványozó mindösszesen következtetéses útján állította, de kétséget kizáróan nem bizonyította, hogy a plakátok eltávolítására a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet megbízásából került volna sor. A Bizottságnak a kifogáshoz és fellebbezéshez csatolt bizonyítékok alapján sem áll rendelkezésére olyan tény vagy adat, amelyből egyértelműen megállapítható lenne a jogsértő személye, azaz, hogy a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek képviselőjének magatartása vezetett választási plakátok jogellenes eltávolítására. A Bizottság álláspontja szerint a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján mindösszesen az állapítható meg, hogy ismeretlen személyek 2019. május 25-én Győrben a Ve. 144. § (3) bekezdését megsértve eltávolították a Magyar Szocialista Párt – Párbeszéd Magyarországért Párt több választási plakátját. Azt, hogy a jogsértő tevékenységet saját elhatározásból, vagy valaki megbízása alapján valósították meg, illetve, hogy egyáltalán kaptak-e bárkitől is az ügyben megbízást, nem bizonyított, ennél fogva a jogorvoslati kérelmekben megjelölt jelölő szervezetek felelőssége nem állapítható meg.

[34]        Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottságnak a Ve. 144. § (3) bekezdésében foglalt szabály megsértésén túl nem állt módjában érdemben vizsgálni az egyéb, a szankciók alkalmazására – a jogsértéstől eltiltás és bírság kiszabása – vonatkozó kérelmeket és azokban érdemi döntést hozni.

[35]        Beadványozó a kifogásában és a fellebbezésében a Ve. 144. § (3) bekezdésében foglalt szabály megsértésén túl kérte a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelvek megsértésének megállapítását is. Ezzel kapcsolatban a Bizottság rögzíti, hogy választási eljárási alapelvek iránymutató és hézagpótló jellegűek, megsértésükre a Ve. 208. §-a alapján önálló kifogás alapozható. A kialakult joggyakorlat (Kvk.IV.37.468/2009/2. számú végzés, Kvk.VI.37.950/2016/2. számú végzés, 67/2016. NVB határozat, 79/2016. NVB határozat, 91/2016. NVB határozat, 119/2016. NVB határozat, 539/2018. NVB határozat) alapján azonban a választási eljárási alapelv sérelmére, mint jogszabálysértésre akkor alapozható kifogás, illetve határozat, ha nincs olyan tételes jogszabályi rendelkezés, melyet a jogellenesnek minősített magatartás sért. Jelen ügyben sérelmezett magatartás a Ve. 144. § (3) bekezdésben rögzített rendelkezéssel ellentétes, ezért e szabály megsértését a Bizottság megállapította. Mivel a Ve. tételes szabályának megsértése magában foglalja az alapelv sérelmét is, így annak külön megállapítása – egyéb lényeges körülmény hiányában – nem indokolt. Mindezek alapján a Bizottság álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelvek megsértésének megállapítására a Bizottságnak nincs lehetősége.

[36]        A fentiekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy tévedett a TVB, amikor a kifogást teljes egészében elutasította. A Bizottság a kifogásban és fellebbezésben megjelölt bizonyítékok értékelése alapján bizonyítottnak találta a Ve. 144. § (3) bekezdésében foglalt szabály megsértését ezért, a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a TVB határozatát megváltoztatta, a kifogásnak részben helyt adott és megállapította, hogy ismeretlen személyek azzal, hogy 2019. május 25-én Győr Megyei Jogú Város területén eltávolították a Magyar Szocialista Párt – Párbeszéd Magyarországért Párt jelölő szervezetek választási plakátjait, megsértették a Ve. 144. § (3) bekezdésében foglalt szabályt. A kifogást egyebekben elutasította.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[37]        A határozat a Ve. 43. § (1) és (5) bekezdésén, a 139. §-án, a 140. §-án, a 141. §-án, a 144. § (3) bekezdésén, a 218. § (2) bekezdés a) pontján, a 220. §-án, a 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (3) bekezdésén, a 225. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és (5) bekezdésén, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, az IM rendelet 30. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2019. május 30.

 

                                                                                                Dr. Rádi Péter

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke