A Nemzeti Választási Bizottság
149/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Maraton Lapcsoport-Multivizió Kiadói Korlátolt Felelősségű Társaság (8200 Veszprém, Házgyári út 12., képviseli: dr. Szilágyi Zsuzsanna ügyvéd; a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 13 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Veszprém Megyei Területi Választási Bizottság 4/2019. (V. 25.) számú határozatát részben és akként változtatja meg, hogy a Maraton Lapcsoport-Multivizió Kiadói Korlátolt Felelősségű Társaság további jogsértéstől való eltiltását mellőzi.
A Nemzeti Választási Bizottság a határozat egyéb rendelkezéseit helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. június 2-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] I. K. magánszemély 2019. május 24-én 00 óra 27 perckor és K. O. magánszemély (továbbiakban: Kifogástevők) 2019. május 24-én 08 óra 20 perckor elektronikus úton tartalmukban azonos kifogásokat nyújtottak be a Veszprém Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. § (1) bekezdése és a 151. § (1) bekezdése alapján az “Érdi Újság” elnevezésű, 2019. május 15-én, valamint május 22-én megjelent XXIX. évfolyam 19. és 20. számában közölt tartalom ellen.
[2] Kifogásaikban előadták, hogy „a Sajtótermék a fejléce szerint Érd Megyei Jogú Város hetilapja, amely nyomtatott formában a Pest megye területén található Érd megyei jogú városban ingyenesen kerül terjesztésre, valamint pdf-formátumban a nyilvánosság számára korlátozás nélkül hozzáférhető az önkormányzat hivatalos honlapján. Sajtótermék kiadója a kiadást Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött vállalkozási szerződés alapján, közpénzből fizetett ellenérték fejében végzi.”
[3] Az általuk elmondottak alátámasztásaként csatolták az Érd Megyei Jogú Város honlapján elérhető Közbeszerzési Értesítő 2016/31. számában közzétett, közbeszerzési eljárás eredményéről szóló tájékoztatót, továbbá megjelölték a kifogásolt sajtótermékek internetes linkjét is. Hivatkoztak továbbá a Ve. 104-141. §-aira, a Kúria és az Alkotmánybíróság irányadó joggyakorlatára.
[4] Kifejtették, hogy a sajtótermék 2019. május 19-én megjelent számában „A jövőről zajlik a vita” címmel számolt be Simó Károly, az érdi FIDESZ szóvivőjének sajtótájékoztatójáról (7. oldal). (…) A Sajtótermék május 22-én megjelent számában „Magyarország válasza: a családok védelme” címmel számolt be Simó Károly az érdi FIDESZ szóvivőjének, sajtótájékoztatójáról (6. oldal). (…) „Magyarország a saját útját járja” címmel számolt be Nógrádi György előadásáról, melyben a migráció és határvédelem tárgyában fejtette ki álláspontját. (…) „Az egész bolygó túléléséről döntünk” címmel számolt be Vágó Gábor az LMP listavezetőjének, valamint Tetlák Örs, az LMP érdi politikusa sajtótájékoztatójáról.”
[5] Álláspontjuk szerint a sajtótermékben „aránytalanul nagy mértékben jelentek meg a FIDESZ-hez, valamint köthető, továbbá a FIDESZ kampányüzeneteit hangsúlyozó személyek. Megszólalásaikban a kampányüzenetek hangsúlyozása mellett a Kormány intézkedéseit tüntették fel pozitív színben, emellett ezen intézkedésekre alapozva kritizálták az ellenzéket továbbá az Európai Unió szerveit, mely elemek a FIDESZ kampányának is szerves részét képezik.”
[6] Kifogástevők álláspontja szerint a „Sajtótermék a közölt cikkekben egyenként, valamint az egész Sajtótermék tartamát tekintve összességében megbontotta a jelölő szervezetek közötti verseny egyensúlyát, így sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelve.” Előadták továbbá, hogy a Sajtótermék nem tett eleget az NVB 115/2019. számú határozatában foglaltaknak, így megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is. Hozzátették, hogy „a Nemzeti Választási Bizottság 115/2019. határozatában megállapította, hogy a Sajtótermék megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség követelményét, ezért a Sajtóterméket a további jogsértéstől eltiltotta, valamint kötelezte, hogy a rendelkező részét a legközelebbi számában a jogsértéssel azonos módon tegye közzé. A Sajtótermék ennek nem tett eleget.”
[7] Mindezekre tekintettel kérték a TVB-t, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint a jogsértés tényét állapítsa meg, tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől, valamint a Ve. 152. § (1) bekezdés b) pontja alapján kötelezze a médiatartalom-szolgáltatót, hogy a legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé határozatának rendelkező részét, továbbá a Ve. 152. § (2) és (3) bekezdései alapján megfelelő bírságot szabjon ki.
[8] A Veszprém Megyei Területi Választási Bizottság a Ve. 217. § (1) bekezdése alapján a kifogásokat egyesítette. A 4/2019. (V. 25.) számú határozatával azoknak helyt adott, és megállapította, hogy a Maraton Lapcsoport-Multivízió Kiadói Kft. (8200 Veszprém, Házgyári út 12.) által kiadott „Érdi Újság” című sajtótermék 2019. május 15-én és május 22-én megjelent XXIX. évfolyam 19. és 20. lapszáma megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltakat. A jogsértőt a további jogsértéstől eltiltotta, és kötelezte, hogy határozata rendelkező részét a legközelebbi számában a jogsértéssel azonos módon tegye közzé, továbbá a választási kampány szabályainak megsértése miatt 223.500 Ft összegű bírságot szabott ki.
[9] Határozata indokolása szerint „a hivatkozott két lapszámban megjelent összesen három cikk a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetekhez köthető, az európai parlamenti választással összefüggésbe hozható kijelentéseket, tájékoztatásokat tartalmaz, továbbá azokban az ellenzékkel kapcsolatos negatív vélemény is megjelenik. Egyéb pártokhoz, azok kampányához kapcsolódó esemény, tájékoztatás csak egy esetben, az LMP esetében jelent meg. A TVB döntése során figyelembe vette a kifogásnak azt az elemét is, mely szerint az NVB a 115/2019. határozatában megállapította, hogy a Sajtótermék a XXIX. évfolyam 17. és 18. lapszámában megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség követelményét, ezért a Sajtóterméket eltiltotta a további jogsértéstől, valamint kötelezte, hogy a határozata rendelkező részét a legközelebbi számában a jogsértéssel azonos módon tegye közzé. A Sajtótermék azonban ennek nem tett eleget. Ezzel a TVB álláspontja szerint megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.”
II.
[A fellebbezés tartalma]
[10] Beadványozó 2019. május 28-án 13 óra 25 perckor meghatalmazással igazolt jogi képviselője által elektronikus úton nyújtott be fellebbezést a Veszprém Megyei Területi Választási Bizottság határozatával szemben. Érintettségeként arra hivatkozott, hogy azt a „fellebbezett határozat megfelelően tartalmazza”. A fellebbezése jogalapjaként a Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontját jelölte meg.
[11] Sérelmezte, hogy a TVB határozata a bírság kiszabását és annak mértékét a Nemzeti Választási Bizottság által hozott 115/2019. számú határozatára hivatkozással állapította meg, melyet álláspontja szerint „sem a Veszprémi Területi Választási Bizottság, sem a Nemzeti Választási Bizottság útján nem kapta meg, annak létezéséről Kis Zoltán újságíró 2019. május 22. napján küldött elektronikus leveléből értesült.” Kifejtette, hogy a határozatot csak az ezt követően folytatott egyeztetés után, 2019. május 23-án kapta meg, „de az abban foglaltaknak (kedden van lapzárta, a lap nyomtatása kedd este indul) önhibáján kívül nem tudott eleget tenni.” Ezért álláspontja szerint „a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének megsértése nem foghat helyt, így ez súlyosbító körülményként nem értékelhető a Fellebbező terhére”.
[12] Sérelmezte továbbá, hogy a TVB határozatában azt állította, hogy „az „Érdi Újság” elnevezésű lap kiadását és terjesztését jelenleg évi nettó 100.500.000,- Ft, az érdi önkormányzat által közpénzből fizetett ellenérték fejében végzi. Ezzel szemben a tény, teljes szerződéses érték (…) 48 hónapra vonatkozik, az éves szerződéses érték ennek az egynegyede: nettó 25.125.000,- Ft”.
[13] Mindezek alapján kérte a TVB határozatának a megváltoztatását, a kiszabott bírság törlését, továbbá az indokolási rész I./3. bekezdésében szereplő vállalási ár kijavítását az általa csatolt bizonyítékokra tekintettel.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[14] A fellebbezés nem megalapozott.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság jelen ügy tárgyául szolgáló fellebbezés kapcsán rögzíti, hogy Beadványozó jogorvoslati kérelmében nem vitatja – a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjai vonatkozásában – a TVB határozatának a jogsértés megállapítására vonatkozó rendelkezését, ahogyan a Ve. 152. § (1) bekezdés a) és a 218. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezést sem. Beadványozó fellebbezésében kizárólag a bírság kiszabását sérelmezte, valamint a TVB határozatának indoklásában feltüntetett „vállalási ár kijavítását kérte”.
[17] A Ve. 219. §-a a kifogás elbírálására vonatkozó szabályokat rögzíti. A média kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslatra a Ve. 152. §-a irányadó, amely alapján, ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, a 218. § (2) bekezdése a)-c) pontjában foglalt jogkövetkezmények alkalmazásán túl kötelezi a médiatartalom-szolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét napilap és internetes sajtótermék esetében a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé.
[18] A Ve. 152. § (2)-(4) bekezdései alapján a választási bizottság az (1) bekezdésben foglaltak mellett bírságot is kiszabhat. Annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit - így különösen a jogsértéssel érintett médiaszolgáltató fajtáját, vételkörzetét, a jogsértéssel érintett sajtótermék jellemzőit, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A bírság legmagasabb összege a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötvenszerese. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése időszaki kiadvány esetén akkor állapítható meg, ha az legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata alapján fennállt a megjelölt bizonyítékok alapján.
[19] Jelen eljárásban a kifogások az „Érdi Újság című sajtótermék” XXIX. évfolyam 19. és 20. számaival kapcsolatban kerültek benyújtásra.
[20] A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 60. pontja rögzíti a sajtótermék fogalmát, mely értelmében az a napilap és más időszaki lap egyes számai, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.
[21] Az Mttv. 41. § (4) bekezdés h) pontja alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala nyilvántartást vezet a nyomtatott sajtótermékekről. Az Mttv. 41. § (6) bekezdése pedig az alábbiak szerint rendelkezik: „a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásoknak a médiaszolgáltatók, a sajtóterméket alapítók és kiadók nevére, elérhetőségére, valamint a médiaszolgáltatások és a sajtótermékek elnevezésére vonatkozó adatai nyilvánosak, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) internetes honlapjáról elérhetők.”
[22] A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak az interneten elérhető és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 97. § (1) bekezdése alapján közhiteles nyilvántartása szerint a kifogás tárgyává tett Érdi Újság című nyomtatott sajtótermék kiadója a Maraton Lapcsoport-Multivízió Kiadói Kft., alapítója Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata. A Kiadó elérhetőségei a mai napon nyilvános adatok szerint a következők: „cím: Magyarország 8200 Veszprém, Házgyári út 12.; telefonszám: 88/541-601; elektronikus levelezési cím: maraton@maraton.plt.hu”.
[23] A Nemzeti Választási Bizottság rögzítette, hogy Beadványozó által is felhívott és a fellebbezéssel érintett, 2019. május 17-én meghozott 115/2019. számú NVB határozatban a Bizottság a Veszprém Megyei Területi Választási Bizottság 1/2019. (V. 14.) számú határozatát megváltoztatta, megállapította, hogy Beadványozó által kiadott Érdi Újság című sajtótermék 2019. május 2-án és 8-án megjelent XXIX. évfolyam 17. és 18. lapszáma megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontját. A jogsértőt a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte a Kiadót, hogy határozata rendelkező részét a legközelebbi számában a jogsértéssel azonos módon tegye közzé. A rendelkezésre álló iratok alapján az NVB határozat a Ve. 48. § (1) bekezdés c) pontja szerint 2019. május 17-én 18 óra 15 perckor megküldésre került Beadványozónak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közhiteles nyilvántartásában rögzített elektronikus levelezési címére.
[24] Az Ákr. 97. § (2) bekezdése alapján „ha törvény eltérően nem rendelkezik, a hatósági nyilvántartás közhitelessége alapján az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a hatósági nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és a hatósági nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn.”
[25] A Bizottság rögzíti, hogy a fellebbezésben megjelölt 115/2019. számú NVB határozatot a Ve. 48. § (3) bekezdése alapján a meghozatalát követő munkanapon postai szolgáltató útján megküldte Beadványozó részére, valamint a Ve. 49. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Bizottság hivatalos oldalán, a www.valasztas.hu oldalon nyilvánosságra is hozta. Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy Beadványozónak azon állítása, mely szerint a 115/2019. számú határozatot nem kapta meg, annak tartalmáról a lapzárta előtt nem értesülhetett nem értékelhető jelen eljárásban.
[26] Ahogyan az már korábban is rögzítésre került, a jogsértéssel érintett sajtótermék önkormányzati lap, amelynek a választási kampányidőszakban irányadó, a Ve.-nek megfelelő szerkesztési gyakorlatára vonatkozó kúriai és NVB joggyakorlat a sérelmezett lapszám megjelenésekor már széles körben ismert volt. A Ve. esélyegyenlőségi alapelvének az önkormányzatok/gazdasági társaságaik országgyűlési választási kampány tartama alatt folytatott kiadói tevékenységére gyakorolt hatásával ugyanis a Kúria már több választási időszakban, több végzésében foglalkozott. A 2018. évi országgyűlési választások kapcsán a Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzésének [20], [21] és [22] pontjai, és a Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzés összefoglalták a kampányidőszakban a Ve. szempontjából jogszerű kiadói magatartás ismérveit. A IV/579/2018. AB határozat [30] pontja pedig a választási kampányidőszakra tekintettel fogalmazta meg, hogy meghatározott körben alkotmányosan indokolhatóvá és szükségessé válhat a tájékoztatást érintő egyes követelmények előírása. A Nemzeti Választási Bizottság eljárásában irányadónak tekinti azt a Kúria és az Alkotmánybíróság által megfogalmazott tételt, hogy az önkormányzati lapok szerkesztői szabadságának korlátját jelenti a helyi közhatalomtól a választási kampányban elvárt és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjából következő semleges pozíció.
[27] A Bizottság értékeli azt is, hogy Beadványozó fellebbezéséhez csatolta az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata és közte létrejött vállalkozási szerződés azon adatait is, amely az Érd Megyei Jogú Város honlapján található Közbeszerzési Értesítő 2016/31. számában és a 2018/234. számában került közzétételre. A szerződés időtartama ezek alapján 48 hónap, a teljes szerződéses érték pedig áfa nélkül 100.500.000,- Ft. A Bizottság rögzíti, hogy a TVB indokolása valóban helytelenül tartalmazza a szerződéses összeg megjelölését ennek ténye azonban irreleváns jelen ügy megítélése szempontjából, mivel a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyértelműenmegállapítható, hogy a sajtótermék kiadását és szerkesztését Beadványozó a fenti vállalkozási szerződés alapján, közpénzből fizetett ellenérték fejében végzi.
[28] Az Alkotmánybíróságnak a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt elutasító 3096/2014. (IV. 11.) AB határozatán alapuló megközelítés szerint a sajtótermékek nem szankcionálhatók az általuk nyújtott tájékoztatás jellege, minősége miatt. Az AB álláspontja szerint bizonyos körben azonban kivételt jelenthetnek ez alól a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény preambuluma értelmében a helyi önkormányzatok a „helyi választópolgárok közösségének” önkormányzását testesítik meg, de egyúttal „az egységes állami szervezetrendszer részeként” működnek. Az ő tevékenységük tehát mind a helyi közhatalom gyakorlása, mind a felhasznált közpénzek miatt más kapcsolatba hozható a társadalom tagjainak tájékozódáshoz való jogával. Erre tekintettel az ilyen sajtótermék által nyújtott tájékoztatásra mégis előírhatók bizonyos követelmények. Az Alkotmánybíróság érvelése szerint a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú döntéséből az következik, hogy a Ve. követelményei a közpénzből fenntartott önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát korlátozhatják a választási kampányidőszakban.
[29] A Kúria a Kvk.I.37.353/2018/2. számú határozatban a bírság jogszerű alkalmazásához szükséges általános és konkrét feltételek feltüntetése kapcsán példaszerűen utalt a Kvk.III.37.465/2014/2. számú végzésében foglaltakra. A hivatkozott végzés alapján „a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik”.
[30] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a TVB határozatát megvizsgálta, melynek eredményeként megállapította, hogy abban a TVB a Ve. 152. § (2) bekezdésében és a 218. § (1) bekezdésében rögzített elégséges indokolási kötelezettségének eleget tett, amikor a bírság megállapításáról döntött.
[31] A Bizottság a bírság TVB általi jogszerűségének megállapítása kapcsán értékelte azt is, hogy a jogsértés a kampányidőszak legvégén valósult meg, és hogy a következő lapszám a választás napját követően fog megjelenni, így az esélyegyenlőség helyreállítására ebben a kampányidőszakban már nincs lehetőség. Súlyosbító körülményként veszi figyelembe a Bizottság azt, hogy jelen esetben megállapítható az ismételt jogsértés, mivel az NVB jogsértést megállapító 115/2019. számú határozata a kifogással érintett, XXIX. évfolyam 20. lapszám megjelenésekor, 2019. május 22-én már jogerős volt.
[32] Fentiekben rögzített indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a TVB 4/2019. (V. 25.) számú határozatát részben megváltoztatta, a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eltiltás jogkövetkezményének alkalmazását amiatt, hogy döntése meghozatalára az Európai Parlamenti képviselők választását követően kerül sor, nem tartotta indokoltnak, egyebekben a TVB határozatát annak helyi indokolására tekintettel helybenhagyta.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[33] A határozat a Ve. 43. §-án, a 48. § (3) bekezdésén, a 49. § (2) bekezdésén, a 151-152. §-án, a 218-219. §-án, a 225. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés b) pontján, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, az Mttv. 41. § (4) és (6) bekezdésén, a 203. § 60. pontján, az Ákr. 97. § (1) és (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) bekezdésén, (2) bekezdésén és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 30.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke