A Nemzeti Választási Bizottság
148/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom (1053 Budapest, Múzeum körút 13. I/2., képviseli: Fekete-Győr András, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogások tárgyában – 7 az elnök szavazatát is tartalmazó igen és 7 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. június 2-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. május 29-én 12 óra 12 perckor kifogást nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a és 345. § (2) bekezdés a) pontja alapján, a Ve. 174. § (2) bekezdése, valamint a 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjainak sérelme miatt.
[2] Előadta, hogy a kifogás 1. számú mellékleteként csatolt jegyzőkönyv szerint a Csákvár 003. számú szavazókör szavazatszámláló bizottság tagjai az urnazáró plombákat az azokhoz mellékelt, ábrával ellátott használati utasításnak megfelelően helyezték fel a mozgóurnára és a szavazókör helyiségében elhelyezett urnára is. A nap folyamán a mozgóurna és a szavazókörben elhelyezett urna vonatkozásában is észlelték, hogy az azokra felhelyezett plombák nem zárnak, azokat állagsérelem nélkül ki lehetett nyitni és le lehet szedni, és így az urnát ki lehetett nyitni.
[3] Előadta, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai megvizsgálták a plombákat és azt tapasztalták, hogy azok akkor zárnak megfelelően, ha nem az ábrás használati utasításnak megfelelően, hanem azzal ellentétes irányból rögzítik. Mindezek alapján rögzítette, hogy a plomba használatával kapcsolatos használati utasítás ábrája téves, az annak megfelelő felhelyezés nem biztosítja, hogy a plombát állagsérelem nélkül ne lehessen leszedni és így az urnát kinyitni.
[4] Mivel az ábrás használati utasításhoz képest fordított felhelyezés biztosítja a plomba rendeltetésszerű működését, ezért a szavazatszámláló bizottság tagjai a plombákat fordítva, jól záró módon helyezték vissza az urnákra. A kifogás szerint az urnákat a szavazatszámláló bizottság tagjai végig figyelemmel kísérték, azokkal kapcsolatban más rendkívüli esemény, jogsértés nem történt.
[5] Beadványozó kifogása 2. számú mellékletként csatolta Budapest III. kerület 006. számú szavazókör szavazatszámláló bizottsági tagjának nyilatkozatát is, amelyben a bizottsági tag az előzőekben írtakhoz hasonló tapasztalatokról számolt be.
[6] Hivatkozott a Ve. 174. § (2) bekezdésére, amely szerint az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból ne lehessen szavazólapot eltávolítani. Előadta, hogy „nem állítja, hogy az urna jogszerűtlen felbontására, vagy abból szavazat eltávolítására sor került volna a jelen ügy alapjául szolgáló bármelyik esetben, erre utaló körülményről nincs tudomása. Ugyanakkor a törvényi követelmény nem teljesült, mert az urna zárására a Nemzeti Választási Iroda által rendszeresített plombák, a használati utasítás hibája miatt, nem biztosították az urnák zárását és azt, hogy azokból ne lehessen szavazatot eltávolítani”.
[7] Rögzítette, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét sérti, ha a plomba használati utasítása olyan utasítást tartalmaz, ami alapján az nem tölti be a rendeltetését, vagyis nem biztosítja, hogy az urnát állagsérelem nélkül ne lehessen kinyitni, és abba szavazatot behelyezni, vagy abból szavazatot kivenni.
[8] A Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelme tekintetében előadta, hogy sérti a megjelölt alapelvét, ha az urnazáró plomba használati utasítása hibás, és ezért az urna állagsérelem nélkül kinyitható, mert így abból szavazat távolítható el, illetve lehetőséget biztosít arra is, hogy abba illetéktelenül további szavazatokat lehessen elhelyezni.
[9] Mindezek alapján Beadványozó szerint a plombához mellékelt használati utasítás hibás, és ez a hiba sérti a Ve. hivatkozott alapelveit és a 174. § (2) bekezdésének rendelkezését, amely alapján kérte a jogsértés tényének megállapítását.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntései és jogi indokai]
[10] A kifogás nem alapos.
[11] A Ve. 84. „Szavazás a szavazóhelyiségben” című fejezetében foglalt 174. § rendelkezik az urnák hitelesítéséről és lezárásáról. A szavazóhelyiségben használt urnák és a mozgóurnák megfelelő lezárása a szavazás törvényességének garanciája. Az urnáknak a szavazás megkezdésétől annak lezárásáig zárva és a szavazatszámláló bizottság folyamatos felügyelete alatt kell állniuk. A Ve. 174. § (2) bekezdése alapján az urnák lezárását úgy kell elvégezni, hogy abból az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani.
[12] A Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálva az urnák lezárására használt plombát és használati utasítást, az alábbi megállapítást teszi.
[13] A plombán található jelzések alapján, egyéb használati útmutató hiányában is kétséget kizáróan eldönthető és egyértelmű annak helyes használata. A műanyag plomba sorszámot tartalmazó részének hátoldalán egy szabad szemmel jól látható nyíl mutat a plombán elhelyezett nyílás felé, amelynek másik oldalán a „Lock” (zár) felirat szerepel. A műanyag címke hátoldalán lévő, nyíllal és lock felirattal jelzett nyíláson kell átvezetni a plomba műanyag szárát. Ezt követően a plomba lezárt állapotba kerül, úgy hogy állagsérelem nélkül az eredeti, nyitott állapotba már nem lehet visszahelyezni.
[14] A plomba használatát segítő egy oldalas, ábrát tartalmazó használati utasítás az urnán található jelzéssel ellentétben úgy írja le annak használatát, hogy a plomba műanyag címkéjének a sorszámát is tartalmazó része felől kell a műanyag szárat bevezetni, amely módszer nem alkalmas a plomba lezárásához.
[15] A Bizottság álláspontja szerint a Ve.-ben megfogalmazott követelmény az, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai gondoskodjanak az urnák szabályszerű, törvénynek megfelelő módon történő lezárásáról, ami azt jelenti, hogy az urnából a lezárást követően a szétszedése nélkül nem lehet szavazólapot eltávolítani. Ez tehát a jogszabályi követelmény a szavazóhelyiségben lévő urnák és a mozgóurnák lezárása tekintetében. Ehhez, mint eszköz nyújt segítséget a biztonsági plomba. Azonban a szavazatszámláló bizottságnak a plomba esetleges sérülése, hiánya, vagy nem megfelelő állapota esetén is minden lehetséges módon biztosítania kell az urnák fentiek szerinti lezárását. Önmagában a használati utasítás nem megfelelő ábrája nem mentesíti ezen kötelezettsége alól.
[16] Ahogyan az a kifogásból és az ahhoz csatolt nyilatkozatokból kiderült Csákvár 003. számú és Budapest III. kerület 006. számú szavazóköreiben a plombákat a szavazatszámláló bizottság tagjai helyesen, az azon található leírásnak megfelelően használták, vagyis azzal úgy zárták le az urnákat, hogy abból nem lehetett szavazólapot eltávolítani. Ezzel ellentétes állítást a kifogás sem tartalmazott, sőt rögzítette, hogy „kifogástevő nem állítja, hogy az urna jogszerűtlen felbontására, vagy abból szavazat eltávolítására sor került volna a jelen ügy alapjául szolgáló bármelyik esetben, erre utaló körülményről nincs tudomása”.
[17] A Bizottság álláspontja szerint bár helytálló a kifogás azon állítása, hogy a plombák használati utasítása nem megfelelően tartalmazza a lezárásra vonatkozó utasítást, azonban a plombán elhelyezett leírás és annak egyszerű felépítése különösebb jártasság és előzetes ismeret hiányában is alkalmas volt arra, hogy azt a szavazatszámláló bizottság tagjai rendeltetésének megfelelően használják, és azzal biztosítsák az urnák szabályszerű lezárását.
[18] Ennél fogva a Bizottság álláspontja szerint téves a kifogás azon megállapítása, hogy a „törvényi követelmény nem teljesült, mert az urna zárására a Nemzeti Választási Iroda által rendszeresített plombák, a használati utasítás hibája miatt, nem biztosították az urnák zárását és azt, hogy azokból ne lehessen szavazatot eltávolítani”. A plombák ugyanis a fentiekben részletesen kifejtettek alapján alkalmasak voltak az urna megfelelő lezárására, annak használata használati útmutató nélkül is egyértelmű és kézenfekvő volt. Emellett a Bizottság azt is figyelembe vette, hogy a használati útmutató nem kötelező erejű dokumentum, az mindösszesen a plomba alkalmazását segítheti.
[19] Beadványozó állításával ellentétben nem a plomba használati útmutatója, hanem a szavazatszámláló bizottság tevőleges magatartása biztosítja a Ve. 174. § (2) bekezdésében foglalt törvényi követelményt. Használati útmutató hiányában is fennáll a jogszabályi kötelezettsége az urnák megfelelő lezárására, amelynek során a rendelkezésére álló eszközöket ésszerűen, azok rendeltetésének megfelelően kell használnia a szavazatszámláló bizottságnak.
[20] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás alapján sem a Ve. 174. § (2) bekezdésének, sem a 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti alapelvek sérelme nem állapítható meg, ezért a Ve. 220. §-a alapján annak elutasításáról döntött.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[21] A határozat a Ve. 45. § (2) bekezdésén, a 174. §-án, a 220. §-án, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdésének a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 30.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke