A Nemzeti Választási Bizottság
1423/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. F. E. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában meghozza a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. október 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A beadványozó 2014. október 14-én 21 óra 33 perckor elektronikus úton jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Beadványában kérte, hogy az abban megjelölt videó megtekintése után a Bizottság tegye meg a megfelelő jogi lépéseket. Kifogásában rögzítette, hogy „nem tűrhető, hogy a 21-ik században nyílt szavazás megszervezése, feltételezhető kizsarolása által dőljön el, hogy ki legyen vezető, irányítószemély Magyarország bármely településén!”. Álláspontja szerint a beadványában foglaltak feltárása csak „mélyreható, teljes, szükség esetén rendőrségi kivizsgálásával lehet biztosítani”.
II.
A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
A Ve. 209. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A Ve. 10. § (1) és (3) bekezdései szerint a törvényben meghatározott határidők jogvesztők, azok annak utolsó napján 16 órakor járnak le.
A Ve. 212. § (2) bekezdése rögzíti a kifogás kötelező tartalmi elemeit, melyek megléte az érdemi vizsgálat lefolytatásának feltétele.
„212. § (2) A kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát.”
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem tartalmaz utalást a jogszabálysértés időpontjára vonatkozóan, így nem állapítható meg, hogy az a Ve. 209. § (1) bekezdésében rögzített három napos határidőn belül került benyújtásra. A beadványozó továbbá nem hivatkozik a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás, vagy a választási eljárás alapelveinek megsértésére sem. A kifogás nem tartalmazza továbbá a beadványozó lakcímét és személyi azonosító számát sem. A Bizottság mindezek alapján rögzíti, hogy a beadvány a kifogástevő nevén kívül, a jogorvoslat érdemben történő elbírálásához szükséges semmilyen, a Ve. által előírt adatot nem tartalmaz.
A Ve. 215. § c) pontja szerint, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a kifogás nem tartalmaz több, a Ve. 212. § (2) bekezdésében rögzített kötelező elemet, mely a Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogás érdemi vizsgálatának akadályát képezi. A leírt indokok alapján, a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy mivel a beadvány a formai vizsgálat alapján érdemi vizsgálatra nem alkalmas, az abban megjelölt bizonyíték megtekintésére sincs mód. A Bizottság álláspontja szerint a beadványban megjelölt bizonyíték megtekintése és értékelése már a kifogás érdemben való vizsgálatát jelentené, mely azonban, tekintettel arra, hogy az több eljárásjogi feltételének sem felel meg, a Ve. alapján nem lehetséges.
III.
A határozat a Ve. 10. § (1) és (3) bekezdésein, a 208. §-án, a 209. §-án, a 212. §-án, a 215. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. október 17.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke