A Nemzeti Választási Bizottság
142/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a N-G. D. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 17 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 29-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. május 26-án 14 óra 48 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be. Előadta, hogy az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásának napján két szavazásra buzdító üzenet érkezett mobiltelefonjára 9 óra 04 perckor valamint 12 óra 27 perckor. Hivatkozott arra, hogy a választás napját megelőző héten több telefonhívás és rövid szöveges üzenetet érkezett részére a kifogásban megadott és hivatkozott telefonszámról. Kérelmében panaszt kívánt tenni, mivel állítása szerint a „(….) telefonhívások a választás napján is folytatódtak, annak ellenére, hogy kampánycsend van.” Kifogása mellékleteként csatolta a részére küldött szöveges üzenetet: „Ma te is tehetsz az európai Magyarországért! Szavazz a Demokratikus Koalícióra, a 6-os számú listára! Számítok Rád! Dobrev Klára (Küldd tovább ezt az üzenetet!)
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[2] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[3] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[4] A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell:
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[5] A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás vizsgálata alapján megállapítja, hogy az nem tartalmazza Beadványozó személyi azonosítóját és lakcímét, illetve amennyiben Beadványozó külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, továbbá választásra irányadó jogszabály, mint jogszabálysértés megjelölését sem.
[6] A Ve. 212. § (2) bekezdésében foglalt személyes adatok megadásának kötelezettségét annak érdekében írja elő a törvény, hogy a választási szervek ellenőrizhessék, hogy a kifogást az arra jogosult nyújtotta-e be. Ezek, valamint a jogszabálysértés megjelölésének hiánya a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi.
[7] A Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
[8] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglalt kötelező tartalmi elemeket – személyes adatokat és a jogszabálysértés megjelölését –, amely miatt azt a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
[9] A Nemzeti Választási Bizottság felhívja a figyelmet, hogy a választások hivatalos oldalán a kifogás és fellebbezés benyújtásának szabályait részletesen ismertető tájékoztató, valamint a kifogás és fellebbezés benyújtását segítő mintadokumentumok is közzétételre kerültek. A tájékoztató áttekintése és a mintadokumentumok használata nagyban elősegítheti az érdemi elbírálásra alkalmas jogorvoslati kérelem benyújtását.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[10] A határozat a Ve. 208. §-án, a 212. §-án, a 215. § c) pontján, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdésének a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 26.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke