A Nemzeti Választási Bizottság
1402/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. E. G. J. magánszemély (továbbiakban: beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Magyar Nemzet Online internetes sajtótermék a 2014. október 9-én "Elítélték Józsefváros Együtt–PM-es polgármesterjelöltjét" címen megjelent cikkével megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelvét.
A Nemzeti Választási Bizottság eltiltja a jogsértőt a további jogszabálysértéstől és kötelezi, hogy a határozat rendelkező részét a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. október 15-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2014. október 9-én 20 óra 8 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a Magyar Nemzet Online internetes sajtótermékben 2014. október 9-én "Elítélték Józsefváros Együtt–PM-es polgármesterjelöltjét" címen elérhető cikk miatt. Beadványozó kifogásolta továbbá a bevezető szövegben (az ún. leadben) megfogalmazott állítást, mely szerint "jogerősen elítélte a Főváros Törvényszék Erőss Gábort, az Együtt–PM VIII. kerületi polgármesterjelöltjét". Kifogásvető szerint mindez sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjában megfogalmazott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét.
Kifogástevő hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság, valamint a Kúria gyakorlatára, mely szerint „a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme akkor állapítható meg, ha egy megtörtént és bizonyított jogi tényről tájékoztatják a valóságtól eltérően a választópolgárokat.” (Kvk.IV.37.468/2006/2., Kvk.III.37.257/2006/4., Kvk.III.37.249/2006/2.). Hivatkozott továbbá a Pécsi Ítélőtábla Pk.III.20.004/2014/3. számú határozatában kifejtett jogi álláspontra, mely szerint sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, ha egy polgári perben született ítéletet a nyilvánosság előtt úgy mutatnak be, mintha az érintett büntetőjogi felelősségét állapította volna meg bíróság.
Beadványozó szerint a sérelmezett cikk egyéb részeiből kiderül, hogy egy birtokháborítási perben hozott jogerős döntést a Fővárosi Törvényszék, azonban a cikk címe és bevezető szövege a szavak általánosan elfogadott, köznapi jelentése szerint arra utal, mintha büntetőjogi felelősségét állapította volna meg bíróság, tekintettel arra, hogy az "elítél" kifejezés egyértelműen büntetőjogi marasztalásra utal.
Kifogástevő előadta, hogy valótlan a cikk azon állítása, hogy a bíróság elítélte volna. Álláspontja szerint a kifogásolt cikk címét és bevezető szövegét a jogsértés megállapíthatósága szempontjából önállóan is értékelni kell, mivel leginkább azok keltik fel az olvasó érdeklődését, mivel az internetes sajtótermékekben a címet az is elolvassa, aki egyébként a cikkre nem kattint rá.
Mindezek alapján kéri beadványozó, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg, miszerint a Magyar Nemzet Online internetes sajtótermék a kifogásolt cikk címével és annak bevezető szövegével megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, a jogsértőt tiltsa el a további jogsértéstől, továbbá kötelezze arra, hogy az NVB határozatának rendelkező részét a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé.
II.
A kifogástevő által sérelmezett internetes tartalom a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 60. pontja szerinti sajtótermék.
Az Mttv. által definiált fogalom értelmében „sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett szolgáltatás.”
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Nemzet Online internetes sajtótermékben 2014. október 9-én megjelent, a kifogás tárgyát képező cikk és annak bevezető szövege kapcsán azt vizsgálta, hogy a cikk címében és bevezető szövegében szereplő kijelentések alkalmasak-e a választópolgárok megtévesztésére, ezáltal sérti-e a Ve. 2. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt alapelvet, amely a választási eljárás során a jogok jóhiszemű és rendeltetésszerű gyakorlását deklarálja.
A Kúria Kvk.V.37.490/2014/2.számú végzésében utalt arra, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. A rendeltetésszerű joggyakorlás (amint arra a Kúria eseti döntéseiben rámutatott – Kvk.IV.37.359/20014/2., Kvk.I.37.441/2014/2.) a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. Azt jelenti, hogy a jogintézményekkel célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek annak címzettjei. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető (18/2008. (III.12.) AB határozat).
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Nemzet Online internetes sajtótermékben 2014. október 9-én megjelent kifogásolt médiatartalmat megtekintette és megállapította, hogy a cikk címeként az alábbi szerepel „Elítélték Józsefváros Együtt–PM-es polgármesterjelöltjét". A cikk bevezető szövege az alábbi közlést tartalmazza: "Birtokháborítást követett el, ezért jogerősen elítélte a Fővárosi Törvényszék Erőss Gábort, az Együtt–PM VIII. kerületi polgármesterjelöltjét – tudta meg az MNO.".
Az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB határozatában rámutatott arra, hogy: „A véleménynyilvánítás szabadsága az értékítéletet kifejező, az egyén személyes meggyőződését közlő megszólalásokra attól függetlenül kiterjed, hogy a vélemény értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletre méltó vagy elvetendő. A tényállítást tartalmazó megnyilvánulások szintén részei a szólásszabadságnak. Egyrészt valamely tény közlése is kifejezhet személyes véleményt, másrészt tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne. A szólás- és sajtószabadság határainak megvonásánál mindazonáltal indokolt különbséget tenni az értékítéletek és a tényállítások védettsége között.” [36/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 219, 230.] Az Alkotmánybíróság kifejtette azt is, hogy „…míg vélemények esetében a hamisság bizonyítása értelmezhetetlen, addig a bizonyíthatóan hamis tények önmagukban nem állnak alkotmányos védelem alatt.” [7/2014. (III. 7.) AB határozat, Indokolás 49.]
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a sajtótermékben megjelenő cikk címének és a bevezető szövegnek az elsődleges célja a figyelemfelhívás, azok egy adott témára vonatkozóan csak a legfontosabb információkat tartalmazzák, míg a tartalom részletesen a cikk szövegében kerül kifejtésre.
A Nemzeti Választási Bizottság – hivatkozva a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 43. § (1) bekezdésére, mely szerint a büntető eljárás alá vont személy a büntetés jogerős kiszabása, illetve a megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka végzésének előírása vagy javítóintézeti nevelés jogerős alkalmazása után minősül elítéltnek – megállapítja, hogy a kifogás tárgyát képező sajtótermékben megjelent cikk címében szereplő „elítélték” kifejezés egyértelműen arra utal, hogy adott személy bűncselekményt követett el és büntetőjogi felelősségének megállapítására került sor.
A Bizottság megállapítja azt is, hogy a cikk címében foglalt kifejezés alkalmas arra, hogy a sajtóterméket olvasó választópolgárokban azt a látszatot keltse, mintha Erőss Gábort, az Együtt–PM VIII. kerületi polgármesterjelöltjét a Fővárosi Törvényszék bűncselekmény miatt találta volna bűnösnek. A Bizottság álláspontja szerint a cikk bevezető szövegében szereplő „birtokháborításért elítélték” kifejezés is a büntetőjogi felelősségre vonatkozó információt erősíti meg az olvasóban, még akkor is, ha a birtokháborítás köztudottan polgári jogi kategóriának minősül.
A Nemzeti Választási Bizottság osztotta és jelen ügyre is irányadónak tekintette – a kifogástevő által is hivatkozott – a Pécsi Ítélőtábla Pk.III.20.004/2014/3. számú határozatában kifejtett azon jogi álláspontot, mely szerint sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, ha egy polgári perben született ítéletet a nyilvánosság előtt úgy mutatnak be, mintha az érintett büntetőjogi felelősségét állapította volna meg bíróság.
A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a sajtótermék a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelvét megsértette azzal, hogy Erőss Gábor az Együtt–PM VIII. kerületi polgármesterjelöltjével kapcsolatos cikk címében és annak bevezető szövegében büntetőjogi felelősségre vonására utaló kifejezést tett közzé, ezzel azt a látszatot keltve, mintha a polgármester-jelöltet bűncselekmény elkövetése miatt ítélte volna el jogerősen a Fővárosi Törvényszék.
A fentiekben kifejtett indokokra tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
III.
A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontján, a Kúria Kvk.V.37.490/2014/2.számú végzésén, az Alkotmánybíróság 36/1994. AB határozatán, 7/2014. (III. 7.) AB határozatán, a Pécsi Ítélőtábla Pk.III.20.004/2014/3. számú határozatán, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. §-án, a 223. §-án, a 224. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. október 12.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke