14/2010. OVB határozat - T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

 

Az Országos Választási Bizottság
14/2010. határozata
 
Az Országos Választási Bizottság – 2010. január 11-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
 
határozatot:
 
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
 
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).
 
Indokolás
 
I.
 
A beadványozó 2009. december 17-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. § szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
 
„Akarja-e Ön, hogy törvény tiltsa meg a Magyarországon megkötött, de a törvény hatályba lépéséig le nem törlesztett, forint alapú, ingatlan vásárlási célú hitelek (ideértve az ingatlanra kötött jelzáloghiteleket is) teljes hiteldíj mutatója értékének bárminemű egyoldalú módosítását?”
 
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg a Nsztv. 13. § (1) bekezdésében a népszavazásra bocsátandó kérdéssel szemben támasztott egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye a Bizottság és az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni (választópolgári egyértelműség). A kérdés egyértelműségének megállapításakor az Országos Választási Bizottságnak vizsgálnia kell azt is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – a hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha igen, milyen jogalkotásra köteles (jogalkotói egyértelműség). [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.; 25/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 105/2007. (XII. 13.) AB határozat, ABH 2007, 891, 895.] A kérdés egyértelműsége annak tükrében dönthető el, hogy az a hatályos jogi szabályozáshoz képest milyen jogalkotásra irányul.
 
A teljes hiteldíjmutató számításának szabályait a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III. 5.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) 8. §-a határozza meg. E szabály szerint a teljes hiteldíjmutató számításánál az ügyfél által a pénzügyi intézménynek fizetett költségeket, valamint a harmadik személynek fizetett költségek közül az ügyfél által felajánlott fedezet értékbecslésének díját és lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját kell figyelembe venni. Ebből következik, hogy a teljes hiteldíj mutató értékét önmagában nem, csak az azt meghatározó egyes elemeket tudja módosítani a hitelintézet. A kérdés megfogalmazása emiatt megtévesztő a választópolgárok számára.
 
Nem egyértelmű a kérdés alapján az sem, hogy az abban megfogalmazott tilalom, csak a teljes hiteldíjmutató módosításának lehetőségét zárja ki vagy bármi nemű, akár az ügyfelek számára kedvező szerződésmódosítást is. A választópolgároknak így az eredményes népszavazás következményeinek ismerete hiányában kellene dönteniük, hogy döntsenek a kérdés támogatásáról vagy elvetéséről.
 
Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kérdés alapján a választópolgárok nem tudják egyértelműen eldönteni, hogy milyen jogalkotást támogatnak szavazataikkal. Azt, hogy törvény feltétel nélkül tiltsa meg az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét, vagy pedig zárja ki azt, hogy a szerződő felek a hitelszerződésben megállapodjanak a pénzpiaci változások esetére – annak feltételeit is meghatározva – az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségében.
 
Fentiekre tekintettel az Országos Választási Bizottság – az Nsztv 10. § c) pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
 
 
II.
 
A határozat az Nsztv. 2. §-án, a 10. § c) pontján, a 13. § (1) bekezdésén, a Korm. rend. 8. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
 
 
Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke