A Nemzeti Választási Bizottság
1398/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság az F. T. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. október 15-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2014. október 8-án 16 óra 34 perckor, elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Beadványában kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Pamuk községben független polgármesterjelöltként 2014. szeptember 8-án nyilvántartásba vett Tóth Csaba választójogát, választhatóságát függessze fel. A jogorvoslati kérelemben a beadványozó hivatkozott a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Ve. 209. § (2) bekezdésére, mely szerint az általa vélelmezett jogsértés egy folyamatosan fennálló tevékenység. A beadványozó előadta, hogy Tóth Csaba megfenyegette őt annak érdekében, hogy polgármesterjelöltként való indulását megakadályozza. Megítélése szerint ezzel Tóth Csaba megsértette a választási eljárás alapelveit, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 350. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző cselekményt követett el. A kifogástevő rögzítette, hogy az ügyben a nyomozóhatósághoz fordult és a Marcali Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya jelenleg is vizsgálatot folytat.
A beadványozó kérelmének indokolásaként előadta továbbá, hogy Tóth Csaba a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását megelőző héten felhívást, illetve kötelezést tett közzé, hogy adott csoportnak, elsősorban a közmunkásoknak a választás napján a szavazóhelyiségben készített fényképfelvétellel igazolniuk kell szavazatuk rá történő leadásának tényét. A bizonyítást követően pedig a rá leadott szavazatok fejében honoráriumot fizet. A beadványozó szerint Tóth Csaba ezzel a Ve. 208. §-át, a Btk. 299. § (1) bekezdését és a 350. § (1) bekezdés e) pontját is megsértette. A kifogástevő rögzítette, hogy Tóth Csaba általa leírt cselekményei a választásra vonatkozó jogszabályokat és eljárási alapelveket is sérti és cselekedete első sorban a beadványozó, mint polgármesterjelölt ellen irányul. Bizonyítékként csatolta a Marcali Rendőrkapitányság jegyzőkönyvének részletét és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága Somogy Megyei Vizsgálati Osztálya jegyzőkönyvét.
A beadványozó kérelmének indokolásaként előadta továbbá, hogy Tóth Csaba a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását megelőző héten felhívást, illetve kötelezést tett közzé, hogy adott csoportnak, elsősorban a közmunkásoknak a választás napján a szavazóhelyiségben készített fényképfelvétellel igazolniuk kell szavazatuk rá történő leadásának tényét. A bizonyítást követően pedig a rá leadott szavazatok fejében honoráriumot fizet. A beadványozó szerint Tóth Csaba ezzel a Ve. 208. §-át, a Btk. 299. § (1) bekezdését és a 350. § (1) bekezdés e) pontját is megsértette. A kifogástevő rögzítette, hogy Tóth Csaba általa leírt cselekményei a választásra vonatkozó jogszabályokat és eljárási alapelveket is sérti és cselekedete első sorban a beadványozó, mint polgármesterjelölt ellen irányul. Bizonyítékként csatolta a Marcali Rendőrkapitányság jegyzőkönyvének részletét és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága Somogy Megyei Vizsgálati Osztálya jegyzőkönyvét.
II.
A kifogás érdemben nem vizsgálható.
Azt, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán ki rendelkezik aktív és passzív választójoggal, Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) XXIII. cikkének (1)-(3) és (5) bekezdései határozzák meg.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései rögzítik, hogy minden nagykorú magyar állampolgárnak és az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó és választható legyen. Az Alaptörvény rendelkezései szerint a Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.
Azt, hogy milyen alanyi kör van kizárva a választójog, így a passzív választójog gyakorlásából, az Alaptörvény XXXIII. cikk (6) bekezdése, a Záró és Vegyes rendelkezések 24. pontja, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 1. § (4) bekezdése, valamint a Ve. 13/A. §-a rögzíti.
Az Alaptörvény XXXIII. cikk (6) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
„Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.”
Az Alaptörvény Záró és Vegyes rendelkezések 24. pontja kimondja, hogy „Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, annak hatálya alatt választójoggal nem rendelkezik.
Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, nem rendelkezik választójoggal a gondnokság megszüntetéséig, vagy amíg választójogának fennálltát a bíróság meg nem állapítja.”
Az Övjt. 1. § (4) bekezdése szerint nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.
A Ve. 13/A. §-a szerint „A bíróságnak a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést kimondó, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimondó, valamint a felülvizsgálati eljárás alapján hozott ítéletében rendelkeznie kell a választójogból való kizárás kérdéséről.
A bíróság azt a nagykorú személyt zárja ki a választójogból, akinek a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége
a) pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy
b) pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik.”
A Nemzeti Választási Bizottság a fenti jogszabályi rendelkezésekre hivatkozva megállapítja, hogy annak eldöntése, hogy a helyi önkormányzati képviselők választásán ki rendelkezik aktív és passzív választójoggal, illetve a választójog korlátozására vonatkozó döntés nem a választási bizottságok döntési kompetenciájába, hatáskörébe tartozó kérdés. Az Alaptörvény a népszuverenitás elvére alapozva határozza meg a politikai részvételi jogokat, így a választójog gyakorlásában való részvétel jogát is. Az Alaptörvény, az Övjt. és a Ve. rendelkezései szerint a választójogból való kizárásra csak egyediesített bírói döntés alapján kerülhet sor.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogásban megjelölt kérelem, mely Tóth Csaba polgármesterjelölt passzív választójogának korlátozására irányul nem a választási bizottságok, ezáltal nem a Nemzeti Választási Bizottság hatáskörébe tartozó kérdés.
A Ve. 215. § d) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
A leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról döntött.
A Bizottság megjegyzi, hogy a kifogástevő által leírt cselekmények túlmutatnak a Ve. alapelvi és tételes jogszabályi rendelkezéseinek sérelmén, azok, ahogyan arra a beadványozó is hivatkozott a Btk. 350. §-ában szabályozott, a választás rendje elleni bűncselekmény megvalósulását is eredményezhetik. A Btk. szerint tényállások megvalósulásának vizsgálata azonban nem a választási bizottságok, hanem a nyomozóhatóságok hatáskörébe tartozó kérdés, melynek eljárását a beadványozó a csatolt dokumentumok, illetve kifogásának tartalma alapján kezdeményezte.
III.
A határozat az Alaptörvény XXXIII. cikkén, a Záró és Vegyes rendelkezések 24. pontján, az Övjt. 1. § (4) bekezdésén, a Ve. 13/A. §-án, a 208. §, 215. § d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. §-án, a 223. §-án, a 224. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. október 12.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke