A Nemzeti Választási Bizottság
1395/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Szabó Loránd jelölt (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. október 12-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A beadványozó 2014. október 6-án kifogást nyújtott be Dombóvár Helyi Választási Bizottságához (a továbbiakban: HVB). Jogorvoslati kérelmét, mint jelölt és mint a Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesület képviselője nyújtotta be. Kifogásában előadta, hogy a Hír TV 2014. október 4-i P8 című műsorában Kósa Lajos, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség ügyvezető alelnöke a magyar baloldal vidéki helyzetével kapcsolatban az alábbi kijelentést tette:
„Dombóvár: ott egy olyan jelöltet indítanak, aki konkrétan éppen most jött vissza az előzetesből… hajrá!”. A beadványozó rögzítette, hogy mivel Dombóváron kizárólag a Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesület és annak jelöltjei elkötelezettek a baloldali értékrend iránt, ezért a fent hivatkozott kijelentés sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában írt alapelveket. A beadványozó kifogásában megjegyezte, hogy a Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesület egyetlen jelöltjével szemben sem folyik büntetőeljárás, így előzetes letartóztatás sem kerülhetett elrendelésre. Megítélése szerint Kósa Lajos valótlan tartalmú kijelentése alkalmas arra, hogy a választókat megtévessze, a Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesület jelöltjeinek választási esélyeit csökkentse, őket rossz színben tüntesse fel. Beadványában hivatkozott a Kúrai több végzésére, melyek a bíróságnak a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elv sérelme megvalósulásával kapcsolatos jogértelmezését rögzítik. Mindezek alapján a kifogástevő kérte a jogsértés megállapítását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Kifogásához mellékelte a Hír TV P8 című műsorának 2014. október 4-i adását cd-n.
A HVB 2014. októbert 6-án hozott jegyzőkönyvi döntésében megállapította, hogy a Ve. 151. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján a kifogás elbírálására a Nemzeti Választási Bizottság jogosult, ezért azt a Ve. 213. §-ában foglalt jogkörével élve a Nemzeti Választási Bizottsághoz elbírálásra áttette.
II.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a kifogástevő beadványát magánszemélyként és mint a Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesület képviselője nyújtotta be. A beadványozó, mint magánszemély feltüntette a kifogás kötelező tartalmai elemeit, úgy mint nevét, lakcímét és személyazonosító számát, ellenben a szervezet adatait, annak székhelyét és bírósági nyilvántartási számát nem. Tekintettel arra, hogy a kifogás – annak formai vizsgálata alapján – a beadványozó magánszemélyként megadott adataival megfelel a Ve. előírásainak, a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás érdemi elbírálásra alkalmas.
A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik a Kúria Kvk.IV.37.488/2014/3. és a Kvk.IV.37.184/2014. számú döntésében foglaltakra, melyekben a bíróság az Alkotmánybíróság gyakorlatával összhangban a választási kampányt a véleménynyilvánítás szabadsága megnyilvánulási formájának tekintette, és hangsúlyozta, hogy kampányidőszakban különösen fontos a véleményszabadság érvényesülése. A Kúrai Kvk.IV.37.248/2006/2. és Kvk.IV.37.429/2010/6. számú döntéseiben azt is rögzítette, hogy a Ve.-ben foglalt alapelvi előírások sérelmét az sem meríti ki, ha az egyik párt kampányfogásai szélsőséges megnyilvánulást váltanak ki az ellenoldalon álló pártból. Ezt az érvelést támasztja alá az Alkotmánybíróság 2014. október 7-én kelt, hasonló tárgyban hozott IV/1672/2014. számú döntése is.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Kósa Lajosnak, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség ügyvezető alelnökének a P8 című műsorban elhangzott, a kifogás tárgyává tett kijelentése konkrét jelölt vagy jelölő szervezet megjelölése nélkül hangzott el, abból nem tudható meg, hogy az pontosan kire vonatkozott. Az, hogy a kifogásban megjelölt műsorszámban adott jelölt megnevezése nélkül elhangzott az, hogy valaki „most jött vissza az előzetesből” nem vezethet a választási jogszabályok megsértésére, még akkor sem, ha az egyesek számára bántó megnyilvánulás.
A Kúria következetesen alkalmazott joggyakorlata szerint [Kvk.III.37.237/2006/2.; Kvk.III.37.211/2006/3.] a kifogásban megjelölt, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti választási alapelvek sérelme akkor állapítható meg, ha a választásban érintett résztvevők a választással kapcsolatos jogaikat - ezek között a kampánytevékenység folytatásának jogát - oly módon gyakorolják, hogy egyes tények elhallgatásával, vagy elferdítésével megkísérlik a választókat megtéveszteni, és ezáltal politikai ellenfeleik választási esélyeit csökkenteni.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint, jelen eljárás tárgyává tett, a beadványozó által jogsértőnek vélt kijelentés konkrét személy és jelölő szervezet megnevezése nélkül nem jelenti a tények elferdítését, nem eredményezi a választópolgárok megtévesztését sem, ezáltal nem alkalmas egyetlen jelölt vagy jelölő szervezet választási esélyeinek csökkentésére sem.
Az, hogy a sérelmezett kijelentés a P8 című műsorszámban a baloldal helyzetének értékelésével összefüggésben hangzott el, nem egyértelműen és kétséget kizáróan jelenti azt, hogy az kizárólag a Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesületet, illetve annak jelöltjét érinti.
Dombóváron 3 polgármesterjelölt, a 8 egyéni választókerületben összesen 25 egyéni választókerületi képviselőjelölt indult és 3 települési kompenzációs listán összesen 23 jelölt szerepel. A településen a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt, a Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesület által állított jelöltek, valamint független jelöltek mérettetik meg magukat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi választásán.
A kifogástevő azon feltételezése, mely szerint Kósa Lajos kijelentése kizárólag a Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesület jelöltjeit érintheti, – anélkül, hogy a kifogástevő maga is megnevezné, hogy a jelölő szervezete által állított jelöltek közül konkrétan kit – mivel szerinte csak ezen szervezet elkötelezett politikailag a baloldali értékrend iránt, nem elégséges bizonyíték arra, hogy a kijelentés valóban a szervezet jelöltjét vagy jelöltjeit érinti és az valótlan tartalmú, ezáltal jogsértő lenne.
A konkrét érintett megnevezése nélkül tett kijelentés valótlanságát az sem támasztja alá, hogy a kifogástevő akként nyilatkozik, hogy a jelölő szervezet jelöltjeivel szemben nem folyik büntetőeljárás, így az előzetes letartóztatás sem kerülhetett elrendelésre.
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 136. § (2) bekezdése szerint az előzetes letartóztatás megszűnik, ha a tartama meghosszabbítás vagy fenntartás nélkül lejárt, az eljárást jogerősen befejezték, a nyomozást megszüntették, annak határideje lejárt és az előzetes letartóztatást a bíróság nem hosszabbította meg, továbbá, ha a vádemelést elhalasztották. Az előzetes letartóztatást meg kell szüntetni, ha az elrendelésének oka megszűnt.
Fenti jogszabályi rendelkezés alapján tehát az előzetes letartóztatás akkor is megszűnik, ha az annak alapjául szolgált büntetőeljárás megszűnt. Vagyis a sérelmezett, meghatározott alany nélküli kijelentés nem jelenti egyértelműen azt, hogy azzal a kijelentés tevője azt állította volna, hogy valamely Dombóváron induló jelölttel szemben büntetőeljárás van folyamatban.
A fent leírt indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság nem találta megalapozottnak a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, valamint az e) pont szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve sérelmét, ezért a Ve. 220. § alapján a kifogásnak nem adott helyt és azt elutasította.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás áttétele kapcsán az alábbiakat rögzíti. A Ve. 307/P. § (1) bekezdése kimondja, hogy a helyi választási bizottság dönt minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni listás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás vagy a polgármester-választáshoz kapcsolódik.
Ugyanezen szakasz (3) bekezdése szerint a Nemzeti Választási Bizottság hatásköre azon kifogás elbírálása során áll fenn, amely nem tartozik a 307/P. § (1) vagy a (2) bekezdése alá, és az elkövetés helye nem határozható meg.
A Ve. 151. §-ának rendelkezése – mely a 301. § alapján helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán is alkalmazandó – azon jogorvoslati kérelmekre vonatkozik, amelyekben a médiaszolgáltatónak vagy a sajtónak, filmszínháznak a választási kampányban való részvételével összefüggésben merül fel a jogsértés. Jelen esetben azonban nem a Hír TV-nek a választási kampányban való részvételével kapcsolatos kifogásról van szó, e kifogást érintően a médiaszolgáltató, illetve annak műsora a közvetítő közeg volt, melyben elhangzott a kifogástevő által jogsértőnek vélt kijelentés. A Bizottság megjegyzi, hogy a Ve. 151. §-a alapján jelen esetben akkor merült volna fel hatásköre, ha az a HÍR Televízió Zrt. médiaszolgáltató tevékenysége ellen irányult volna.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen kifogás tárgya azonban egy a dombóvári helyi önkormányzati választást érintő, a Hír TV P8 című műsorában elhangzott kijelentés, a kifogástevő által vélelmezett jogsértő pedig nem a médiaszolgáltató, hanem a műsorban nyilatkozó személy volt.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a HVB helytelenül mérlegelte jelen kifogással kapcsolatban a választási szervek hatáskörét megalapozó jogszabályi rendelkezéseket, és ezen téves jogértelmezése alapján a Ve. 213. §-ában rögzített, az áttételre vonatkozó szabályokat sem megfelelően alkalmazta. Mivel a kifogást a HVB jegyzőkönyvben foglalt döntésével, annak benyújtása napján áttette a Nemzeti Választási Bizottsághoz, jogszabályi rendelkezés hiányában a Bizottságnak eljárási kötelezettsége keletkezett, egy a kifejezetten Dombóvár helyi önkormányzati választását érintő, a Ve. 307/P. § (1) bekezdésének rendelkezése szerinti kifogás tárgyában.
III.
A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontján, a 151. §-án, a 212. §-án, a 213. §-án, a 220. §-án, a 307/P. §-án, 308. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. október 9.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke