139/2011. OVB határozat - Mesterházy Attila Csaba a Magyar Szocialista Párt képviselője által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

Az Országos Választási Bizottság – 2011. augusztus 1-jén megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Mesterházy Attila Csaba a Magyar Szocialista Párt képviselője által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

 

 

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

 

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143).

 

 

 

I.

 

Beadványozó 2011. július 14-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:

 

 

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés a jogalkotásra vonatkozó általános követelményként kívánja meghatározni a jogszabály hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan a normatív előírások címzettjeire nézve a hátrányos rendelkezések megállapításának tilalmát. A kezdeményezés egyrészt összhangban van a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogállamiság követelményével, másrészt a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 2. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezésekkel.

 

Fenti általános rendelkezéseken túl az Országos Választási Bizottság a kérdéssel kapcsolatban megvizsgálta az Alkotmány 70/E. § (3) és az 70/I. § (2) bekezdéseit, melyek a kezdeményezéssel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaznak.

Az Alkotmány 70/E. § (3) bekezdése szerint „[A]az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető.”, míg az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése szerint „[A]a közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről juttatott jövedelemre, az adott adóévet megelőző ötödik adóévtől kezdődően, törvény a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapíthat meg.”

 

Az idézett alkotmányi rendelkezések korlátozott körben (meghatározott módon a nyugdíjjogosultsághoz, illetve az adózáshoz kapcsolódóan) lehetővé teszik a kérdéskört szabályozó törvény hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan jogosultság elvonását, illetve kötelezettség előírását. A szabályozás mindkét alkotmányi előírás esetében megengedő, ennek alapján a már megszerzett nyugdíjjogosultság elvonása és érintetlenül hagyása, valamint a meghatározott adózási kötelezettség előírása és annak mellőzése egyaránt összhangban áll az Alkotmány rendelkezéseivel.

Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés, valamint a 70/E. § (3), és a 70/I. § (2) bekezdésekben foglalt rendelkezések közötti ellentmondás feloldása az Alkotmánybíróság a 61/2011. (VII.13.) határozatban foglaltak alapján nem vezethet arra a következtetésre, hogy az Alkotmány egyes rendelkezései alkotmányellenesek lennének (az Alkotmány alapvető elveivel, rendszerével, vagy az alapvető jogok tartalmával való ütközés miatt).

 

Az Alkotmány 70/E. § (3) és 70/I. § (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezésekhez kapcsolódóan egy esetlegesen eredményes országos ügydöntő népszavazás – az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint – meghatározná az Országgyűlés mérlegelési jogkörébe tartozó (normatív) döntés tartalmát, mellyel az alkotmányos szabályozás lehetséges értelmezési keretét is szűkítené, módosítaná.

 

A fentiek alapján Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés ellentétben áll az Alkotmány speciális szabályozási körre vonatkozó rendelkezéseivel [Alk. 70/E. § (3), és a 70/I. § (2) bekezdései]. A kérdésben megtartásra kerülő országos népszavazás eredményének az Országgyűlés csak úgy tudna eleget tenni, ha a szerzett jogokat korlátozó alkotmányos rendelkezésekben részére biztosított jogalkotási lehetőségek egy részét figyelmen kívül hagyná.

Az Alkotmánybíróság több határozatában is [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (VII. 7.) AB, 28/1999. (X. 6.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001.(XI. 29.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] leszögezte, hogy az Alkotmány módosítására, csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben, az Alkotmány által feljogosított alkotmányozó hatalom által [Alkotmány 24. § (3) bekezdés] kerülhet sor. Az Alkotmány módosítására, illetve az Alkotmány egyes rendelkezéseinek a jövőbeni megváltoztathatóságának kizárására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye.

 

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének sem. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni.

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megfogalmazása nem egyértelmű, mivel nem állapítható meg, hogy a beadványozó mit ért a „hátrányos rendelkezés” fogalma alatt. A „hátrány” szubjektív érzeten is alapulhat, ami eltérő lehet az egyes polgárok esetében, így a kérdés megfogalmazása nem felel meg az Nsztv. 10. § c) pontjában meghatározott követelménynek.

 

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, és a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. § b) és c) pontjai értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.

 

II.

 

A határozat az Alkotmány 2. § (1) bekezdésén, 24. § (3) bekezdésén és 70/E. § (3) bekezdésén és a 70/I. § (2) bekezdésén, a Jat. 2. § (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án és a 10. § b) és c) pontjain, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.