A Nemzeti Választási Bizottság
1372/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Bagyinka Zoltán független jelölt (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Békés Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 61/2014. (IX.29.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. október 6-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2014. szeptember 26-án a TVB-nek címzett kifogást nyújtott be, melyben jogszabálysértésként a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c)pontjában meghatározott „esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között” alapelv megsértését jelölte meg. Kifogástevő szerint Izsó Gábor független polgármesterjelölt és az őt támogató Jobboldali Összefogás Békésért Polgári Kör jelöltjei a Békési Újság c. lapot „egyéni, kampány és politikai reklám” céljára használja fel. Kifogástevő bizonyítékként csatolta a Békési Újság 2014. szeptember 23-i számát. Kifogástevő utalt arra, hogy Békés Város Önkormányzata rendszeresen támogatja költségvetési pénzzel az újságot kiadó Családért Alapítványt, ebből azt a következtetést vonta le, hogy önkormányzati közpénzekből jelenik meg az újság.
Kifogástevő véleménye szerint az újság megjelölt száma az alábbiak szerint sérti „az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között” alapelvet, valamint a Ve. 147. § (2) bekezdését. A kiadvány vitatott számában kb. egy oldal terjedelemben a jelölő szervezetek polgármesterjelöltjeinek bemutatása található, mely beadványozó szerint „politikai reklámnak” minősíthető. A „politikai reklámhoz” a „Mondjuk ki, tegyük meg!” c. írás a FIDESZ polgármesterjelöltjéről, illetve egyes jelöltekről közöl véleményt. Az újság a második oldalon szerkesztőségi véleményként szintén véleményt és magyarázatot közöl. Kifogást tevő megemlíti Pocsaji Ildikó képviselővel készült interjút és Pálmai Tamás alpolgármester jegyzetét is.
Beadványozó kifogásolta ezen felül, hogy a szóban forgó újság a FIDESZ jelölő szervezetet több esetben „helyi” jelzővel látja el, ezzel álláspontja szerint az újság megsértette a „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” elvét. A kifogástevő kérte, hogy a TVB állapítsa meg a Békési Újság c. lap által elkövetett jogsértés tényét, tiltsa el a további jogszabálysértéstől, valamint kötelezze a következő lapszámban a határozat rendelkező részének közzétételére, továbbá bírság megfizetésére.
II.
A TVB 61/2014. (IX. 29.) TVB. sz. határozatában a kifogást elutasította, tekintettel arra, hogy véleménye szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv nem sérült. A TVB megállapította, hogy a kifogásolt újság a Ve. szerinti politikai hirdetést nem tartalmaz, „azok egyébként vélemény formálásra alkalmas, sajtószakmai berkekben gyakran alkalmazott eszközök, műfajok”. Önmagában az a tény, hogy Békés Város Önkormányzata költségvetési pénzeszközökkel támogatja a Családért Alapítvány működését, nem jelentheti azt, hogy az önkormányzat közvetlen befolyással rendelkezne az újság tartalmának kialakításában.
Beadványozó 2014. október 1-jén a Nemzeti Választási Bizottságnak címzett fellebbezést nyújtott be, mely szerint a TVB 61/2014. (IX. 29.) TVB sz. határozatában hiányosan állapította meg a tényállást és abból téves következtetéseket vont le, így sérült a Ve. 43. §-a. Beadványozó előadta, hogy a TVB nem bírálta el kifogása azon részét, mely szerint a Fidesz jelölő szervezet „helyi” jelzővel történő említése sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelveket, tekintettel arra, hogy a szavazólapon eltérő adattartalommal jelenik meg a jelölő szervezet neve. Sérelmezi továbbá, hogy azon állításokat sem vizsgálta a TVB, mely szerint a Békési Ipartestület és a Békési Kisgazdakör „beolvadt a helyi Fideszbe,” továbbá „nyolc évvel ezelőtt valamennyi egyéni választókerületben a Jobboldali Összefogás jelöltjét szavazták meg, a kompenzációs listáról két fideszes és egy MSZP-s politikus került még a testületbe.” Beadványozó szerint ezen, valótlan tényállításokkal sérülnek a Ve.-ben foglalt választási alapelvek. Beadványozó azt, hogy az újság önkormányzati befolyás alatt áll, további tényekkel kívánja alátámasztani, mely szerint Békés város alpolgármestere, dr. Pálmai Tamás az újságba rendszeresen publikál, továbbá az újságot kiadó Családért alapítvány kuratóriumi elnöke 2012-ben Barkász Sándor, a Jobboldali Összefogás Békés Városért Polgári Kör képviselője volt. Mindezek szerint beadványozó kéri a TVB határozatának megváltoztatását, a jogsértés megállapítását, a jogsértő további jogszabálysértéstől történő eltiltását, illetve a határozat rendelkező részének jogsértő általi közzétételét.
III.
A fellebbezés nem alapos.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés a Békési Újság c. időszaki lap tevékenységét a 2014. évi helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választás választási kampányában való részvételével összefüggésben támadta.
A Ve. 146. § b) pontja szerint politikai hirdetés az ellenérték fejében közzétett, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom.
A médiaszolgáltatókról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 60. pontja szerint „sajtótermék: az időszaki lap egyes számai, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel”. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti.
Fentiek szerint politikai hirdetés közzététele megrendelés alapján lehetséges, melynek tartalmát a megrendelő határozza meg, azért a sajtótermék szerkesztői felelősséggel nem tartozik. Minden más médiatartalom, amelyért a sajtótermék szerkesztői felelősséggel tartozik, nem minősül politikai hirdetésnek.
A Bizottság rögzíti, hogy a kifogásolt „Békési indulók az október 12-i választásokon” c. cikk az önkormányzati választásokon Békés városban polgármesterjelöltként induló választópolgárokról közöl bemutatkozó anyagot.
A politikai hirdetés fogalmi elemét képezi – annak közzététele esetén – az ellenérték megfizetése. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes joggyakorlata szerint a kifogás előterjesztése során – a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint, a választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan – a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a kifogástevőnek kell szolgáltatnia. A bizonyíték a releváns tények tekintetében szolgáltatott, illetve ezek megállapítása érdekében felhasználható, a Ve. 43. § (2) bekezdésében rögzített nyilatkozat, irat, tanúvallomás, tárgyi bizonyíték stb. A kifogást tevő az elsőfokú eljárás során nem hivatkozott arra, illetve nem nyert bizonyítást azon tény, mely szerint a médiatartalom ellenérték fejében került megjelenítésre.
Fentiek szerint a Bizottság – egyetértve az elsőfokon eljárt bizottság határozatában kifejtettekkel – megállapítja, hogy a sajtótermék által megjelenített, valamennyi polgármester-jelölt „bemutatkozó anyaga” nem politikai hirdetésnek, hanem a sajtótermék szerkesztői befolyása alatt álló tudósításnak minősül, tekintettel arra, hogy nem nyert bizonyítást azon tény, mely szerint ellenérték ellenében került közzétételre.
A Nemzeti Választási Bizottság a cikk tartalma alapján, egyetértve a TVB jogi álláspontjával megállapítja, hogy az a Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt, „esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között” alapelv követelményének megfelel, tekintettel arra, hogy valamennyi, az önkormányzati választásokon induló polgármesterjelöltről tartalmaz tudósítást.
A Nemzeti Választási Bizottság a továbbiakban azt vizsgálta, hogy a beadványozó által kifogásolt tényállítások közlésével megvalósult-e a Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt választási eljárás alapelveinek sérelme.
A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria több eseti döntésében is foglalkozott az ún. negatív kampány kérdésével. A Bizottság és a Kúria ezekben a döntésekben rámutatott arra, hogy lényeges elkülöníteni azt, hogy a választási kampányban az egymás irányába megjelenő kritikai megnyilvánulások véleményt közölnek vagy tényt állítanak. Míg a vélemény – legyen az akár szélsőséges, vagy egyesek számára bántó – önmagában nem vezethet a választási jogszabályok megsértéséhez, a valótlan tartalmú tényállítások azonban alkalmasak a választópolgárok megtévesztésére.
A jelöltek és a jelölő szervezetek a kampány során egymás irányába, a negatív kampány keretében megfogalmazott véleményekre és tényközlésekre a kampány keretei között, illetve a jogorvoslati eljárás keretében reagálhatnak, amennyiben érdemi bizonyítékkal szolgálnak a valótlan tartalmú tényállítások tekintetében.
Mindezek alapján tehát a választási alapelvek, így az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelv sérelme akkor állapítható meg, ha a választásban érintett résztvevők a választással kapcsolatos jogaikat – ezek között a kampánytevékenység folytatásának jogát – bizonyítottan oly módon gyakorolják, hogy egyes tények elhallgatásával, vagy elferdítésével megkísérlik a választókat megtéveszteni és ezáltal politikai ellenfeleik választási esélyeit csökkenteni.
Beadványozó kifogásolta, hogy az általa megjelölt „Miről is szavazunk ősszel?” c. cikkben Rácz Attila Tibor a „helyi Fidesz” jelöltjeként szerepel annak ellenére, hogy őt a 2014. évi helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választáson a helyi választási bizottság a „FIDESZ” jelölő szervezet jelöltjeként vette nyilvántartásba. Beadványozó szerint mindez sérti a választási eljárás alapelveit, tekintettel arra, hogy a kifejezés alkalmas a választópolgárok megtévesztésére.
A Bizottság rámutat arra, hogy a sajtótermék a FIDESZ jelölő szervezetet nem olyan jelzővel azonosította, mely alapján az összetéveszthető lenne egy másik, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi választásán nyilvántartásba vett jelölő szervezettel. A tudósítás tartalma alapján egyértelmű, hogy az a FIDESZ jelölő szervezet tevékenységére vonatkozik a 2014. évi helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választással összefüggésben. A Bizottság álláspontja szerint továbbá ezen kifejezés negatív értéktartalommal nem bír. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint azon tény, mely szerint a FIDESZ jelölő szervezetet „helyi” jelzővel látta el a cikk írója, nem alkalmas a választópolgárok megtévesztésére és a Ve. 2. § (1) bekezdésében meghatározott alapelvek megsértésére.
A Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálta a sajtótermékben foglalt azon tényállításokat, mely szerint a Békési Ipartestület és a Békési Kisgazdakör „beolvadt a helyi Fideszbe”, továbbá „nyolc évvel ezelőtt valamennyi egyéni választókerületben a Jobboldali Összefogás jelöltjét szavazták meg, a kompenzációs listáról két fideszes és egy MSZP-s politikus került még a testületbe.”
Ahogyan arra már a Nemzeti Választási Bizottság korábban hivatkozott, a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a kifogástevőnek kell szolgáltatnia. Beadványozó nem jelölt meg érdemi bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a sajtótermékben foglalt, a Békési Ipartestület és a Békési Kisgazdakör „beolvadt a helyi Fideszbe” tényállítás valótlan.
A Nemzeti Választási Bizottság továbbá a beadványozó által mellékelt „önkormányzat összetétele” c. dokumentum alapján rögzíti, hogy a FIDESZ, valamint a Jobboldali Összefogás jelölő szervezetek a 2006. évi önkormányzati választás során közös jelölteket állítottak. Közös jelöltek tekintetében a Bizottság nem tekinti megtévesztőnek, ha az egyes jelölteket politikai értelemben az egyik vagy másik szervezet jelöltjeként tüntetik fel, tekintettel az eltérés csekély mértékére.
Fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság nem találta megalapozottnak a hivatkozott választási alapelvek sérelmét a Békési Újság c. időszaki lapban megjelent állítások vonatkozásában a vizsgált jogorvoslati kérelmek alapján.
A Nemzeti Választási Bizottság végül a beadványozó azon állítását vizsgálta, mely szerint az önkormányzat közvetlen befolyással bír az időszaki lap tartalmára vonatkozóan, így az önkormányzat tevékenysége sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között alapelvet, tekintettel arra, hogy semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet mellett tűnik fel.
A Bizottság egyetért a TVB azon megállapításával, mely szerint önmagában azon tény, mely szerint Békés Város Önkormányzata költségvetési pénzeszközökkel támogatja a Békési Újság c. időszaki lapot kiadó Családért Alapítvány működését, nem jelentheti azt, hogy az önkormányzat közvetlen befolyással rendelkezne az újság tartalmának kialakításában, meghatározásában, erre konkrét bizonyítékot a kifogást tevő nem szolgáltatott.
A Bizottság álláspontja szerint továbbá az, hogy az időszaki lapot kiadó Családért Alapítvány kuratóriumi elnöke 2012-ben a Jobboldali Összefogás Békés Városért Polgári Kör képviselője volt, jelen ügyben nem releváns. A Bizottság véleménye szerint továbbá az, hogy dr. Pálmai Tamás, Békés város alpolgármestere rendszeresen publikál a „Jegyzet” c. rovatban, szintén nem támasztja alá beadványozó azon állítását, mely szerint az újság az önkormányzat befolyása alatt áll.
Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott jogkörében eljárva – a TVB 61/2014. (IX.29.) számú határozatát helybenhagyta.
A Bizottság megjegyzi, hogy a beadványozó jogorvoslati kérelmében számos jogszabályhelyet jelölt meg, hivatkozott valamennyi, a választási eljárási törvényben nevesített alapelvek megsértésére. Ahogyan arra a Bizottság a fentiekben rámutatott, a fellebbezés benyújtásakor a bizonyítási teher a kérelmezőt terheli, ennél fogva minél több jogszabálysértést jelöl meg, annál nagyobb a bizonyításra vonatkozó kötelezettség. A Nemzeti Választási Bizottság véleménye szerint a megjelölt jogszabálysértések nem állnak logikai párhuzamban a csatolt bizonyítékokkal, ugyanis azok csekély mértékük folytán nem bizonyítják a beadványban foglaltakat. Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a megjelölt jogszabályhelyek nem állnak választási jogi kapcsolatban a bizonyítani kívánt tényállással.
IV.
A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdésén, a 146. § b) pontján, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés a) pontján, az Mttv. 203. § 60. pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. §-án, a 223. §-án, a 224. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. október 3.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke