A Nemzeti Választási Bizottság
137/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Toroczkai László (a továbbiakban: Beadványozó) a Mi Hazánk Mozgalom jelölő szervezet jelöltje által benyújtott kifogás tárgyában – 16 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 29-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. május 23-án 15 óra 35 perckor elektronikus úton nyújtott be kifogást a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján a Facebook Ireland Limited (a továbbiakban: Szolgáltató) tevékenysége ellen.
[2] Előadta, hogy „a 2019-es európai parlamenti választások kampányidőszaka során, a Mi Hazánk Mozgalom jelölő szervezet listavezető jelöltjeként a – a többi jelölő szervezethez és jelölthöz hasonlóan – a Szolgáltató által biztosított online megjelenési lehetőséget (közszereplői oldal) kampányeszközként használtam a mintegy kétszázezer támogatóm közvetlen tájékoztatása és általánosságban a választók meggyőzése céljából.”
[3] Beadványozó előadta továbbá, hogy 2019. május 17-én Szolgáltató a közösség számára elérhetetlenné tette a hozzáférését a közösségi oldalon található közszereplői oldalához és azóta „akadályozza a kampányeszköz rendeltetésszerű használatát”. Az eljárást kifogásoló levelére válaszul a Szolgáltató 2019. május 18-án megerősítette, hogy a közszereplőként üzemeltetett oldalt eltávolította, mivel annak tartalma a megítélése szerint a Szolgáltató belső szabályzatába ütközik.
[4] Kifejtette, hogy a „Ve. 209. § (2) bekezdése alapján a folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.”
[5] Álláspontja szerint Szolgáltató fenti tevékenységével megsértette az Alaptörvény IX. cikkét, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját, a Ve. 139. § (1) bekezdését, a 140. §-át, továbbá a 141. §-át. Kifogásához bizonyítékként csatolta a Szolgáltató 2019. május 18-án 21 óra 07 perckor elektronikus úton megküldött „AW: Restoring my page” tárgyú levelét.
[6] Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak adjon helyt, a Ve. 218. § (2) bekezdésének megfelelően állapítsák meg a jogszabálysértés tényét és a jogsértőt tiltsák el a további jogszabálysértéstől.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[7] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[8] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. 209. § (1) és (2) bekezdése alapján a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.
[9] Az eljárási határidők számításával kapcsolatos szabályokat a Ve. 10. §-a tartalmazza. A Ve. 10. § (1)-(4) bekezdései alapján a Ve.-ben meghatározott határidők jogvesztők. A határidőket naptári napokban kell számítani. A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A választási bizottság döntésére rendelkezésre álló határidő 24 órakor jár le. A 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt – a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével – a következő napon teljesítettnek kell tekinteni.
[10] A Bizottság megállapítja, hogy a Ve. 10. § (3) bekezdésében és a 209. § (1) bekezdésében foglalt szabály együttes alkalmazásából a következik, hogy a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon 16.00 óráig megérkezzen az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást úgy kell benyújtani, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy a sérelmezett állapot a kifogás benyújtásakor még fennállt. Ennek megállapítása pedig csak akkor lehetséges, ha a kifogás a jogsértés észlelésétől számított harmadik napon 16.00 óráig benyújtásra kerül az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
[11] A Nemzeti Választási Bizottság ezzel összefüggésben hivatkozik a saját és a Kúria következetes joggyakorlatára. A Kúria a Kvk.II.38.056/2014/3. számú végzésében a Ve. 209. § (2) bekezdése szerinti folyamatosan fennálló tevékenységre vonatkozó szabály kapcsán kifejtette, hogy ebben az esetben a kifogás akkor tekinthető határidőben benyújtottnak, ha az a sérelmezett állapot észlelésétől számított három napon belül megérkezik a választási bizottsághoz. A legfőbb bírói fórum a hivatkozott határozatában rögzítette, hogy „a beadványozó a sérelmezett állapotnak a kifogás benyújtásakori fennállását igazolta, így megállapítható volt, hogy kifogását az észleléstől számított három napon belül nyújtotta be, az elkésettnek nem minősíthető (...)”.
[12] Jelen eljárásban a Nemzeti Választási Bizottsághoz felterjesztett iratokból egyértelműen megállapítható, hogy a sérelmezett állapot, azaz a közösségi oldal elérés akadályozásának észlelése legkésőbb 2019. május 18-án megtörtént, tekintettel arra, hogy Beadványozó Szolgáltató tájékoztató levélét 2019. május 18-án 21 óra 7 perc továbbította, vagyis ebben az időpontban már biztosan tudomással bírt a sérelmezett tevékenységről. A Ve. 10. § (3)-(4) bekezdéseiben és a Ve. 209. § (2) bekezdésében foglalt szabályok, valamint a Kúria hivatkozott döntése értelmében a sérelmezett állapot fennállása miatt a kifogást úgy kellett volna benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 21-én 16.00 óráig megérkezzen a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[13] Ugyanakkor a kifogásában is rögzítésre került, illetve az az iratokból is kétséget kizáróan megállapítható, hogy Beadványozó a kifogást a fentiekben írt törvényes határidőn túl, 2019. május 23-án 15 óra 35 perckor nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[14] A Ve. 215. § b) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a kifogást, ha az elkésett, mely okból a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[15] A határozat a Ve. 10. §-án, a 208. §-án, a 209. §-án, a 215. § b) pontján, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdésének a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 26.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke