136/2022. NVB határozat - a W. R. által benyújtott kifogások tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

136/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a W. R. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogások tárgyában – 7 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 7-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogások tartalma]

[1] Beadványozó 2022. március 2-án szó szerint azonos tartalommal kifogást nyújtott be az alábbi országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságokhoz (a továbbiakban: OEVB-k)

  • Borsod-Abaúj Zemplén megyei 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz,
  • Borsod-Abaúj Zemplén megyei 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz,
  • Borsod-Abaúj Zemplén megyei 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz,
  • Borsod-Abaúj Zemplén megyei 7. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz,
  • Baranya megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz,
  • Baranya megyei 2. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz,
  • Csongrád-Csanád megyei 2. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz,
  • Fejér megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz,
  • Fejér megyei 2. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz,
  • Hajdú-Bihar megyei 3. számú Országos Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz,
  • Jász-Nagykun-Szolnok megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz,
  • Jász-Nagykun-Szolnok megyei 2. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz,
  • Komárom-Esztergom megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz

a Normális Pártnak a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választási eljárás tisztaságának megóvása alapelvet sértő tevékenysége miatt.

[2] Kifogásában előadta, hogy a Normális Párt az ajánlásgyűjtés során sorozatosan és rendszerszerűen visszaélt a választópolgárok adataival, elhunyt személyek adataival is, a választópolgároknak országosan és üzletszerűen anyagi előnyt adtak, illetve ígértek.

[3] Álláspontja szerint a Normális Párt kifogásban hivatkozott tevékenysége sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztaságának megóvására vonatkozó alapelvet.

[4] Kérte a kifogásának való helyt adást, a Ve. 218. § (2) bekezdésének megfelelően a jogszabálysértés tényének megállapítását, a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, továbbá kérte a jogsértő módon gyűjtött ajánlásokon alapuló jelölti nyilvántartásba vételi határozatok megsemmisítést.

[5] Bár a címzett minden esetben valamely OEVB volt, a kifogás a Ve. 297. § (3) bekezdés a) pontjára hivatkozással rögzítette, hogy azt a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el. A kifogás benyújtása határidőjének megtartottsága okán a Ve. 209. § (2) bekezdésére hivatkozott, mivel álláspontja szerint a sérelmezett tevékenység folyamatosan fennálló jogsértés.

[6] A kifogásokat az OEVB-k 2022. március 3-án áttették a Nemzeti Választási Bizottsághoz.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[7] A Ve. 217. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban levő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg.

[8] Tekintettel arra, hogy a kifogások szó szerint azonos tartalommal a Nemzeti Választási Bizottság által a 37/2022. számú határozattal nyilvántartásba vett Normális Élet Pártja – rövidített neve: Normális Párt – tevékenységét sérelmezi ugyanazon okból, a Bizottság elrendeli azoknak az együttes vizsgálatát és elbírálását.

[9] A kifogás kötelező elemeit a Ve. 212. § (2) bekezdése rögzíti, az alábbiak szerint:

„(2) A kifogásnak tartalmaznia kell

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.”

[10] Ve. 218. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

[11] Ahogyan azt az idézett, Ve. 212. § (2) bekezdése rögzíti, a kifogásnak tartalmaznia kell a vélelmezett jogszabálysértés bizonyítékait. A Ve. 43. § (5) bekezdése alapján a Bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

[12] A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes joggyakorlata szerint a kifogás előterjesztése során a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a kifogástevőnek kell szolgáltatnia. A Kúria a bizonyítás kérdésében következetesen azt az elvet követi, hogy hiánypótlás kibocsátására, vagy egyébként bizonyítékok beszerzésére az eljárás során nincs lehetőség, a kérelmet azon bizonyítékok alapján kell elbírálni, amelyeket a kérelmező a jogorvoslatot elbíráló szerv elé tár.

[13] A bizonyíték a releváns tények tekintetében szolgáltatott, illetve ezek megállapítása érdekében felhasználható, a Ve. 43. § (2) bekezdésében rögzített nyilatkozat, irat, írásbeli tanúvallomás, tárgyi bizonyíték stb. A választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárás sommás jellegéből adódóan a választási szervek a kérelmező által csatolt bizonyítékokat tudják értékelni. A Bizottság álláspontja szerint nincs lehetőség egy kifogásban állított jogszabálysértés érdemi vizsgálatára akkor, ha nem állnak rendelkezésre olyan tényeken alapuló bizonyítékok, amelyek a jogszabályi rendelkezésekkel összevethetők lennének. Érdemi bizonyíték hiányában a vélelmezett jogsértés és annak indokai sem értékelhetők. [145/2016. NVB határozat, Kvk.IV.37.315/2014/2.számú, Kvk.IV.37.990/2014/3.számú végzése, Kúria választási joggyakorlat-elemző csoport összefoglalója 29. o.]

[14] Beadványozó állítja a Normális Élet Pártja által elkövetett jogsértést, de azt semmilyen bizonyítékkal nem támasztja alá, kifogásához semmilyen, a Ve. 43. § (2) bekezdésében megjelölt, bizonyítékként értékelhető dokumentumot nem csatolt. A „helyi választási bizottságok” által tett feljelentésre való általános utalás nem elegendő az állított jogsértés köztudomású tényként, vagy az NVB általi hivatalosan ismert tényként való igazolására, amely esetében mellőzhető lenne a bizonyítás.

[15] A Ve. 215. § c) pontja esetén a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat. Tekintettel arra, hogy Beadványozó kifogásai nem tartalmazzák az általa állított jogszabálysértés bizonyítékát, a kifogásokat a Bizottság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.

[16] Beadványozó jogkövetkezményként a Normális Élet Pártja által állított országgyűlési egyéni választókerületi jelöltek nyilvántartásba vétele tárgyában hozott határozatok megsemmisítését kérte.

[17] Az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán az egyéni jelölt nyilvántartásba vétele a Ve. 252. § (2) bekezdése alapján az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság hatáskörébe tartozó döntés.

[18] Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak az egyéni jelölt nyilvántartásba vétele tárgyában hozott határozatával, mint elsőfokú határozattal szemben fellebbezés nyújtható be, amelyet a Ve. 297. § (2) bekezdése alapján a területi választási bizottság bírál el.

[19] A Beadványozó kifejezetten kifogásnak nevezi jogorvoslati kérelmét és a Nemzeti Választási Bizottság hatáskörét megalapozó jogszabályként a Ve. 297. § (3) bekezdés a) pontját jelöli meg, amely szerint a Nemzeti Választási Bizottság bírál el minden olyan kifogást, amely nem kifejezetten az egyéni választókerületi választáshoz kapcsolódik.

[20] Ezen beadványozói érvelés – figyelemmel a kért jogkövetkezmény alkalmazására – azonban nem foghat helyt, mert a Ve. a jelölt nyilvántartásba vétele kapcsán konkrétan meghatározza azt, hogy mely választási bizottság a hatáskör címzettje, egyértelmű az is, hogy az e tárgyban hozott döntés elsőfokú határozat, amellyel szemben a Ve. jogorvoslati rendszeréből adódóan fellebbezés nyújtható be a területi választási bizottsághoz. A fellebbezés alapján eljáró területi választási bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdése alapján a támadott határozatot megváltoztatja vagy helyben hagyja, a határozat megsemmisítésére nincs mód.

[21] Mindezek alapján tehát, amennyiben Beadványozó szándéka a Normális Élet Pártja egyéni jelöltjei nyilvántartásba vételéről szóló OEVB határozatokkal szembeni jogorvoslati kérelem benyújtása lett volna, úgy ebben az esetben az egyes határozatokkal szemben fellebbezést kellett volna benyújtania. Ennek elbírálására azonban a Ve. 297. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel, amely a Ve. 215. § d) pontja alapján szintén megalapozza az érdemi vizsgálat nélküli elutasítást.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[22] A határozat a Ve. 43. §-án, 212. §-án, 215. § c) és d) pontján, 217. §-án, 218. §-án, 252. § (2) bekezdésén, 297. § (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. március 4.

 

 

Dr. Bozsóki Éva

a Nemzeti Választási Bizottság

elnökhelyettese