135/2018. NVB határozat - N. F. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

135/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a N. F. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 4 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 09. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 6/2018. (II. 20.) számú határozatát – jelen határozatban foglalt indokolás-kiegészítéssel – helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 1-jén 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

[1]Beadványozó 2018. február 7-én kifogást terjesztett elő az OEVB-hez. Kifogása két tárgykörre vonatkozott, a jelölő szervezeteknek és jelöltjeiknek a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 139. §-a szerinti kampányidőszak előtti tevékenységére, és az egyéni szavazólap adattartalmára.

[2] Beadványozó kifogása első részében kifejtette, hogy álláspontja szerint megvalósul az esélyegyenlőség alapelv sérelme a független képviselőjelöltként indulni szándékozó, de még jelöltként nyilvántartásba nem vett személyek hátrányára a jelölő szervezetek jelöltjeivel szemben azáltal, hogy a pártok egyéni jelöltjei a Ve. szerinti kampányidőszakot megelőzően kampánytevékenységet folytatnak, úgy, hogy őket az illetékes választási bizottság jelöltként még nem vette nyilvántartásba. Beadványában rögzítette, hogy a „Kispesti Piac a Spar üzlet előtt a pártok rendszeresen megjelentek, teljes lakosság előtt zajlott nagy nyilvánosság előtt külön pártot sem érdemes említeni, mert annyira köztudott volt, és külön bizonyítása a nagy nyilvánosság alapján nem indokolt”. Beadványozó szerint sérülnek a választási alapelvek, köztük az esélyegyenlőség azáltal, hogy a független jelöltként indulni kívánó személy, jelöltté válását megelőzően „jogosultság hiányában” nem tud elő-kampányt folytatni, ahogyan azt teszik a jelölő szervezetek jelöltjei.

[3]Kifogása második részében előadta, hogy szintén megvalósul a választási alapelvek, köztük az esélyegyenlőség sérelme amiatt, hogy a hatályos szabályozás az egyéni szavazólapon kizárólag a jelölő szervezet jelöltje számára biztosítja a jelkép, logó használatát. Álláspontja szerint e problémára a jogszabály-módosítás vagy értelmezés jelenthet megoldást.

[4]Kifogásában idézve a Ve. alapelveit, a kifogás benyújtására vonatkozó 208. §-t, valamint az Alaptörvény B) cikk (4) bekezdését, I. cikk (1) és (3) bekezdéseit, a XXIII. cikk (1) bekezdését és a XXV. cikket, előadta, hogy a hatályos választási jogszabályok alapvetően a jelölő szervezetekre tartalmaznak részletesebb és kedvezőbb szabályokat szemben a független jelöltekkel, illetve álláspontja szerint a szabályok sok esetben túl általánosak. Megítélése szerint az, hogy „nem egyenlő mérték szerint szabályoz a választási törvény és választási eljárási törvény (..) Magyarország Alaptörvénye szempontjából is aggályos lehet”. Kifogásolta azt is, hogy nincs kijelölve a kampányidőszakon kívüli kampánysértés elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv. Kifogásához három szórólapot mellékelt.

[5]A kifogást az OEVB 6/2018. (II. 20.) számú határozatában érdemi vizsgálat nélkül utasította el.

[6]Hivatkozva a Ve. 139. §-ára és a 2018. április 8-ra kitűzött országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 3/2018. (I. 11.) IM rendelet 28. §-ára, rögzítette, hogy jelen választási eljárásban a választási kampányidőszak 2018. február 17-től 2018. április 8-án 19.00 óráig tart. Idézte a Ve. 140. – 141. §-ait, melyek a kampányeszköz és a kampánytevékenység fogalmát határozzák meg. Mindezek alapján a kifogás első része tekintetében megállapította, hogy a jelöltként indulni szándékozó személyeket népszerűsítő eszközök kampányidőszakot megelőzően történő alkalmazása nem minősül kampánytevékenységnek, és azok jogszerűségének megítélésére a választási bizottságok nem rendelkeznek hatáskörrel. A kifogás második részével kapcsolatban hivatkozva a Ve. 156-159. §-aira és az 5. mellékletére megállapította, hogy az egyéni szavazólap adattartalmát jogszabály határozza meg, és a független jelölt vonatkozásában egyik választási bizottság sem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy engedélyezze logó feltüntetését a szavazólapon.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[7]Beadványozó 2018. február 23-án 15 óra 27 perckor személyesen eljárva fellebbezést nyújtott be az OEVB határozatával szemben. Teljes mértékben fenntartotta a kifogásában írtakat, illetve annak tartalmát nagy részben szó szerint megismételte fellebbezésében. Előadta, hogy az OEVB kifogását nem vizsgálta teljeskörűen.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[8]A fellebbezés nem alapos.

[9] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.

[10]A kifogás benyújtásának szabályait a Ve. 208-212. §-ai, az elbírálásra vonatkozókat a 214-220. §-ai tartalmazzák.

[11]A Ve. 208-209. §-ai alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással lehet benyújtani úgy, hogy az a sérelmezett jogszabálysértéstől számított három napon belül megérkezzen az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.

[12]A Ve. 215. §- a értelmében a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,

b) elkésett,

c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy

d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.

[13]A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó kifogása az OEVB határozatában foglalt érvelésen túl az alábbi oknál fogva sem volt alkalmas az érdemi elbírálásra.

[14]Beadványozó kifogása az általánosság szintjén, konkrétumok nélkül hivatkozik a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv megsértésére. A Ve. rendelkezései alapján, különös tekintettel a Ve. 209. §-ában foglalt szabályra, a kifogást a sérelmezett jogszabálysértéstől számított három napon belül kell előterjeszteni az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottság számára. Ennek elmulasztása, tekintettel arra, hogy a választási eljárásban szabott határidők a 10. § (1) bekezdés alapján jogvesztők, a Ve. 215. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélküli elutasítást eredményez.

[15]Beadványozó kifogása nem tartalmazza azt, hogy az általa sérelmezett, a Ve. 139. §-a szerinti kampányidőszak előtti tevékenység konkrétan mikor valósult meg év, hónap és nap megjelöléssel, mely alapján vizsgálhatóvá vált volna az OEVB számára, hogy az a vélelmezett jogszabálysértéstől számított három napon belül került benyújtásra. A kifogás mindösszesen annyit rögzít, hogy ez a tevékenység „már most” megvalósult, illetve, hogy a „Kispesti Piac a Spar üzlet előtt a pártok rendszeresen megjelentek”, illetve az általa sérelmezett tevékenységet „köztudott”-nak nevesíti, melynek külön bizonyítása nem indokolt.

[16]Mivel a választási eljárásban annak rövid időtartamára tekintettel a határidők kiemelt jelentőséggel bírnak, a választási bizottságoknak jogorvoslati kérelem alapján indított eljárásukban mindig vizsgálniuk kell azt, hogy a Ve.-ben előírt határidő a jogorvoslati kérelem előterjesztője részéről megtartásra került-e. Ez a vizsgálat azonban csak akkor folytatható le, ha a kifogásból egyértelműen kitűnik, hogy mi a vélelmezett jogszabálysértés elkövetésének időpontja, vagy legalább az, hogy a sérelmezett tevékenység semmiképpen nem történhetett a kifogás benyújtását megelőző három napot megelőzően.

[17]Mivel Beadványozó kifogása a Ve. 139. §-a szerinti kampányidőszakot megelőző tevékenység vonatkozásában nem tartalmaz a jogszabálysértés elkövetésére vonatkozó konkrét információt, így az ebből az okból kifolyólag sem volt érdemben vizsgálható.

[18]A Bizottság a Beadványozó által említett „köztudott”-nak minősített és ennél fogva nem bizonyítandó ismeretek kapcsán megjegyzi, hogy az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának jelen fázisában, az abban részt vevő, illetve részt venni kívánó személyek által népszerűsítésük érdekében alkalmazott tevékenységek tekintetében nincsenek olyan mindenki számára ismert, akár köztudomásúként is elfogadható tények, amelyekre választási bizottsági döntés alapozható lenne.

[19]A Nemzeti Választási Bizottság egyebekben helytállónak ítélte meg az OEVB határozatában foglalt azon érvelést és döntést, amely a kampányidőszakot megelőző tevékenységek elbírálása tekintetében a választási bizottság hatáskörének hiányát állapította meg.

[20]A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak a szavazólap adattartalmára vonatkozó részével kapcsolatban rögzíti, hogy az OEVB határozatában e tekintetben a hivatkozott jogszabályhelyek alapján helytálló érvelést alkalmazott és abból megfelelő következtetést vont le. A Ve.158. § (2) bekezdése kizárólag a jelölő szervezet számára teszi lehetővé azt, hogy előzetes kérelme alapján a szavazólapon megjelenjen jelképének szürkeárnyalatos képe. A választási bizottságok, így az egyéni választókerületi jelölt nyilvántartásba vételére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási szervek külön nevesített hatáskör hiányában nem jogosultak engedélyezni a független jelölt számára embléma vagy logó használatát a szavazólapon.

[21]A Nemzeti Választási Bizottság a kifogással összefüggésben rögzíti továbbá, hogy az a Ve. 139. §-a szerinti kampányt megelőző tevékenység és a szavazólap adattartalmát illetően is több esetben a hatályos választójogi, különösen a Ve. szabályait vitatja, illetve hivatkozik annak hiányosságaira. A választási bizottságok jogalkalmazó szervek, amelyek feladata a jogszabályok megtartása, illetve megtartatása, a választási eredmény megállapítása, szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. A választási bizottságok tehát nem rendelkeznek törvényalkotási, illetve módosítási hatáskörrel – azzal az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján kizárólag az Országgyűlés bír – ebből kifolyólag a hatályos szabályozást vitató beadvány érdemi vizsgálatára sincs hatáskörük.

[22]A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok alapján – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjára hivatkozva – a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[23]A határozat az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés b) pontján, a Ve. 10. § (1) bekezdés, 209. §, 215. § b) és d) pontjain, 231. § (4) bekezdésén, és (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. február 26.

 

                                                                                            Prof. Dr. Patyi András

                                                                                    a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                          elnöke