A Nemzeti Választási Bizottság
133/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a B. L. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 15 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 24/2019. (V. 20.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 27-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] Beadványozó 2019. május 17-én 9 óra 1 perckor személyesen nyújtott be kifogást a Fővárosi Választási Bizottsághoz a Demokratikus Koalíció (a továbbiakban: DK) kampánytevékenységével kapcsolatban a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjának és a 144. § (5) bekezdésének megsértése miatt.
[2] Kifogásában előadta, hogy a „Budapest VI. kerület, Andrássy úton a páros oldalon az 58., 66., 74., 88-90., 92.-94., 100., 106., 114., 122., 128. házszámok előtt, a páratlan oldalon az 57., 61., 67., 73., 83., 87., 97., 103., 109., 119., 125. házszámok előtt a DK választási plakátokat helyezett el az ott álló műemléki kandelábereken. A plakátok egyformák, rajtuk a következő szöveg olvasható: „DK Demokratikus Koalíció / A legeurópaibb párt / Dobrev Klára / Május 26-án 6-os számú lista / Szavazz a DK-ra!”, illetve megtalálható a plakátokon a DK logója, valamint DK által legtöbbször használt színvilág (kék, sárga, fehér).”
[3] Idézte a Ve. 144. § (5) bekezdését, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. §-át, a „műemléki érték” és a „műemlék” törvényi fogalmát, továbbá a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 2. § 5. pontját, amelyekkel összefüggésben kifejtette, hogy „az Andrássy út (hrsz: 29245, 29418, 29587, 29633/2) műemléki védelem alatt áll (törzsszám: 15990), tehát a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény értelmében védett műemléki értéknek minősül azok valamennyi berendezési tárgya, így a kandeláberei is.” Hozzátette, hogy a „7/2005. (III. 1.) NKÖM rendelet 1. § (1) és (3) bekezdései szerint az Andrássy út műemléki jelentőségű terület is (…) amelyre ezért is kiterjed a Ve. 144. § (5) bekezdésében foglalat tiltás.” Továbbá az „Andrássy út világörökségi terület is.”
[4] Kifogásához bizonyítékként csatolta az általa készített 9 db fényképfelvételt a sérelmezett plakátokról. Előadta, hogy a plakátolás pontos időpontját nem ismeri, a jogszabálysértő cselekmény 2019. május 16-án jutott tudomására.
[5] Fentiekre tekintettel kérte, hogy a Fővárosi Választási Bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdése szerint a kifogásnak adjon helyt, állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a jogsértőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől (kötelezze a jogsértőt a plakátok eltávolítására), valamint a választási kampány szabályainak megsértése miatt szabjon ki bírságot.
[6] A Fővárosi Választási Bizottság a 24/2019. (V. 20.) FVB számú határozatával a kifogást elutasította. Indokolása szerint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. § 11., 15. és 17. pontja, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 33. pontja alapján a Demokratikus Koalíció jelölő szervezet nem sértette meg a Ve. 144. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezést, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, amikor választási plakátjait az Andrássy úton lévő kandelábereken helyezte el.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[7] Beadványozó 2019. május 22-én 15 óra 47 perckor személyesen nyújtott be fellebbezést a Fővárosi Választási Bizottság határozatával szemben.
[8] Kifejtette, hogy a „Fővárosi Választási Bizottság helytelenül értelmezte és alkalmazta a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját, azaz a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, valamint a 144. § (5) bekezdés, azaz a plakátelhelyezés tilalmát.”
[9] Előzményként megismételte a kifogásban foglaltakat. Ezt követően vitatta a Fővárosi Választási Bizottság azon álláspontját, hogy az Andrássy úton elhelyezett kandeláberekre nem vonatkozik a Ve. 144. § (5) bekezdése. Véleménye szerint a „kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. § 15. és 17. pontja értelmében a kandeláberek az Andrássy út mint műemléki érték berendezési tárgyának minősülnek. Helytelen a következtetése a Fővárosi Választási Bizottságnak abban a kérdésben is, hogy a megjelölt törzsszám alapján nem lehet azonosítani a kandelábereket ebben a vonatkozásban, hiszen a fent idézett jogszabályok (kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. § 17.) alapján oda sorolhatók.”
[10] Érintettsége igazolásaként arra hivatkozott, hogy az érintett világörökségi területén lakó állampolgár: „lakcímem pontosan erre a területre esik (…), minden nap, amikor kilépek az ingatlanomból, szembesülők a jogsértéssel, mely az absztrakt jogaimat csorbítja.”
[11] Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság változtassa meg a Fővárosi Választási Bizottság 24/2019. (V. 20.) számú határozatát, a fellebbezésnek adjon helyt, állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a jogsértőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől (kötelezze a jogsértőt a plakátok eltávolítására), valamint a választási kampány szabályainak megsértése miatt szabjon ki bírságot.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[12] A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[13] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be fellebbezést.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt azt rögzítette, hogy 2018-ban jelentősen módosultak a Ve. rendelkezései, így a fellebbezés előterjesztésére vonatkozó követelmények is. Míg a jogszabályi változásokat megelőzően fellebbezést a kifogáshoz hasonlóan bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet nyújthatott be, addig 2018. szeptember 1-jét követően a fellebbezés során minden esetben szükségessé vált az érintettség igazolása a kérelmezői oldalon is.
[15] A Bizottság rögzítette továbbá, hogy az új jogszabályi környezetben a fellebbezés benyújtása kapcsán eddig egyetlen esetben, a 48/2019. számú határozatában vizsgálta természetes személy érintettségének meglétét, melynek során a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
[16] Az NVB döntését a Kúria a Kvk.I.37.510/2019/2. számú végzésével 2019. április 23-án helyben hagyta. E döntésében a legfőbb bírói fórum kifejtette, hogy „[h]elytállóan hivatkozott a kérelmezett arra, hogy az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvény 77. §-ának 2018. szeptember 1-jei hatályba lépése következtében a Ve. jogorvoslati rendszerében azonos módon határozza meg az egyes jogorvoslati szinteken a jogosultak alanyi körét. (…) Mindkét kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. A Kúria ítélkezési gyakorlata (pl. a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntések) értelmében a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítás önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.”
[17] A Kúria a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és legutóbb a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében úgy foglalt állást, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet, a contrario az következik, hogy a jelöltek, jelölőszervezetek esetében az e minőségükre való hivatkozás az érintettségüket megalapozza.”
[18] A Kúria az érintettség körében nem fogadta el a helyben lakó választópolgári státuszt annak vitatására, hogy a helyi sajtótermékben megjelent hirdetés sérti a Ve. alapelveit. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében ugyan hivatkozott az érintettségére („az ügyben érintett helyi lakos”), de nem jelölt meg olyan tényt, körülményt, adatot, amelyből a Kúria az érintettségét bizonyítottnak találta volna, és ilyen tény, körülmény, adat az ügy irataiból sem volt megállapítható. [Kvk.V.37.489/2014/2. szám, Kvk.I.38.025/2014/3. szám]
[19] A Nemzeti Választási Bizottság irányadónak tekintette az Alkotmánybíróságnak a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata során meghozott 3081/2014. (IV. 1.) AB végzésében kifejtetteket is, amely szerint „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között akár, akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv (…) dönt el”. (ABH 2014, 1594)
[20] A Bizottság megállapította, hogy jelen eljárásban Beadványozó érintettségének alátámasztásaként csupán arra hivatkozott, hogy személyes adataiból megállapíthatóan, mint Budapest VI. kerületi állandó lakos, az állított jogsérelemmel érintett kerület választópolgára, a jogsértés pedig az absztrakt jogait csorbítja. Beadványozó e minőségének megnevezésén túl azonban nem közölt olyan adatokat, tényeket, és nem csatolt be olyan bizonyítékokat sem, amelyek igazolhatnák, hogy az általa kifogásolt kampánytevékenység rá személy szerint, jogainak gyakorlása, illetve kötelezettségei teljesítése tekintetében közvetlenül mikor, milyen módon hatott ki.
[21] Mivel a választási eljárásban annak sommás jellegéből adódóan hivatalbóli bizonyítás felvételére nincs mód, ezért Beadványozót terheli a fellebbezés valamennyi formai és tartalmi kellékének határidőben való előterjesztése, így az érintettség igazolása is, amelyre jelen ügyben nem került sor. [Kvk.I.37.391/2014/2., Kvk.IV.37.286/2018/2. számú döntései]
[22] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Beadványozó nem igazolta a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt jogorvoslati jogosultságát, ezért a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, a 228. § (1) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdés a) pontján, a 232. §-án, a 331. § (1) bekezdésén, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 24.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke