133/2018. NVB határozat - a N. K. magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

133/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a N. K. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 5 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. február 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[1]          Beadványozó elektronikus úton 2018. február 20-án 19 óra 21 perckor jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Kifogásában az ATV Zrt. országos lineáris médiaszolgáltató, Magyar ATV elnevezésű médiaszolgáltatásában a 2018. február 16-án sugárzott „esti Híradóban”, a Budapest VII. kerületében 2018. február 18-ra kitűzött helyi népszavazással kapcsolatos tényállításokat sérelmezte.

[2]          A szóban forgó, 2018. február 18-án megtartott helyi népszavazás kérdése a következő volt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. kerület Károly körút- Király utca- Erzsébet körút- Rákóczi út által határolt területen úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 óra és 6.00 óra között nem tarthatnak nyitva?”. Beadványozó nyilatkozata alapján a 2018. február 16-án, a Magyar ATV elnevezésű médiaszolgáltatás esti híradójában az hangzott el, hogy az Élhető Erzsébetváros elnevezésű csoport a vendéglátást folytató üzletek nyitva tartásával kapcsolatban a NEM voks leadására buzdított, azaz a 24.00 óra és 6.00 óra közötti nyitva tartás mellett kampányolt. Beadványozó állítása szerint azonban az Élhető Erzsébetváros elnevezésű csoport álláspontja éppen ezzel ellentétes, mivel az IGEN szavazat leadására buzdított, azaz az éjszakai nyitva tartás ellen kampányolt.

[3]          Állítása szerint ezzel a téves információval a csatorna az általa elért sok ezer választópolgárt megzavarta, amely alkalmas a választások tisztaságának veszélyeztetésére.

II.

[4]          A Nemzeti Választási Iroda 2018. február 21-én elektronikus úton tájékoztatta az ATV Zrt. médiaszolgáltatót arról, hogy magánszemély a médiaszolgáltatásukat érintő kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amelynek tárgya a Magyar ATV elnevezésű médiaszolgáltatásnak a 2018. február 16-án Budapest VII. kerületében tartott helyi népszavazás népszavazási kampányában való részvétele, és kérte a médiaszolgáltatót a műsorszám megküldésére. 

[5]          Az ATV Zrt. 2018. február 21-én 19 óra 4 perckor elektronikus úton megküldte a 2018. február 16-án sugárzott kifogásolt műsorszám, valamint a 2018. február 18-án közzétett Híradó című műsorszám leiratát, valamint a jogorvoslati kérelemmel kapcsolatos nyilatkozatát is a Nemzeti Választási Bizottság számára. Az ATV Zrt. 2018. február 22-én 9 óra 1 perckor elektronikus úton megküldte továbbá a fent hivatkozott műsorszámok internetes elérhetőségét.

[6]          Az ATV Zrt. a jogorvoslattal kapcsolatban tett nyilatkozatában előadta, hogy Beadványozó kifogásának a Ve. 215. § a) pontja szerinti érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, mert az a Ve. 209. § (1) bekezdése értelmében elkésett, benyújtására csak a jogsértést követő negyedik napon került sor. Másrészt álláspontja szerint Beadványozó jogorvoslata nem tartalmazta a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontjában rögzített, jogszabálysértés bizonyítékait, így a kifogást a Ve. 215. § c) pontja alapján is érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Továbbá előadta, hogy álláspontjuk szerint az ATV Zrt. nem sértette a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvására vonatkozó alapelvet.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[7]           A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)  Általános részét – az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.

[8]           A Ve. 208. §-a szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

[9]          A kifogásban szereplő Magyar ATV elnevezésű médiaszolgáltatás a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elektronikus nyilvántartása szerint bejelentés alapján működő országos lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásnak minősül. A Ve. 151. § (1) bekezdése szerint a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el.

[10]          A Ve. 212. § (2) bekezdése rögzíti a kifogás kötelező tartalmi elemeit, amelyek megléte az érdemi vizsgálat lefolytatásának feltétele. A Ve 212. § (2) bekezdése szerint a kifogásnak tartalmaznia kell

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát.

[11]            A Ve. 215. §-a szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,

b) elkésett,

c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy

d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.

[12]       Beadványozó kifogásának kötelező tartalmi elemei kapcsán a Nemzeti Választási Bizottság – utalva a 13/2016. számú, az 58/2015. számú és a 129/2016. számú határozatában követett következetes gyakorlatára – megállapítja, hogy a Ve. 212. § (2) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz, mikor rögzíti, hogy „[a] kifogásnak tartalmaznia kell (...)”. A jogszabályhely nyelvtani és rendszertani értelmezésének az az álláspont felel meg, mely szerint a kifogásnak, mint jogorvoslati kérelemnek a benyújtására egy alkalommal van lehetőség, az egy egyszeri cselekmény. Az ilyen módon benyújtott kifogásnak kell tartalmaznia minden, a Ve. 212. § (2) bekezdésében előírt kötelező tartalmi elemet annak érdekében, hogy a kifogás érdemi elbírálásra alkalmas legyen.

[13]       A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a Ve. 212. (2) bekezdés a) pontjában szabályozott jogszabálysértés megjelölése két dolgot jelent. Egyrészt a sérelmezett cselekmény leírását, másrészt annak megjelölését, hogy ez a cselekmény milyen jogszabályi rendelkezésbe ütközik. A jogszabálysértés megjelölésével kapcsolatban a Kúria következetes joggyakorlata alapján rögzíthető, hogy jogszabálysértésre általánosságban nem lehet hivatkozni, hanem azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével. [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2., Kvk.III.37.259/2014/2., Kvk.II.37.309/2014/2. és Kvk.II.37.310/2014/2. számú végzések]

[14]       Jelen jogorvoslati kérelem vizsgálata során a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogást tevő jogorvoslati kérelmében a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontjában rögzített jogszabálysértés fentiek szerinti pontos törvényi megjelölését elmulasztotta.

[15]       A Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontjában rögzített kifogás kötelező tartalmi elemével, a jogszabálysértés bizonyítékaival kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria – 129/2016. számú NVB határozatot helybenhagyó – Kvk.I.37.951/2016/3. számú végzésére, amelyben egyértelműen kimondta, hogy „a Ve. 43. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján köteles a tényállás tisztázására, melynek szolgáltatása azonban a kérelmező feladata. Attól, hogy a Ve. nem szűkíti a felhasználható bizonyítékok körét, még nem jelenti, hogy a bizottság feladata lenne ezek felkutatása, esetleges tanúbizonyítás lefolytatása”.

[16]       Jelen jogorvoslati kérelem kapcsán a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó ugyan idézi a Magyar ATV elnevezésű médiaszolgáltatás „esti Híradójában” elhangzott állításokat, azonban azok cáfolatára csak saját nyilatkozatát mellékeli, miszerint az Élhető Erzsébetváros elnevezésű csoport (is) a vendéglátást folytató üzletek 24.00 óra és 6.00 óra közötti nyitva tartásának megtiltása mellett kampányolt. A rendelkezésre álló bizonyítékok kapcsán továbbá megállapítható, hogy Beadványozó nem csatolta a jogorvoslati kérelmében előadott, Élhető Erzsébetváros elnevezésű csoport álláspontját bizonyító „több ezer” terjesztett szórólap egyikét sem a kifogásában foglalt állítás alátámasztására. Bizonyíték hiányában a Bizottságnak nincs lehetősége a műsorszámban elhangzott tényállítás és a Beadványozó nyilatkozata szerinti, az Élhető Erzsébetváros elnevezésű csoport által képviselt kampányüzenet összevetésére.

[17]       A fentiek következtében a Bizottság rögzíti, hogy a kifogás benyújtása során nem elegendő csupán a vélelmezett jogsértésre való hivatkozás, a kérelmezőnek a törvénysértésre vonatkozóan bizonyítékot is kell szolgáltatnia, vagyis a kifogást tevő személyt jogorvoslati kérelme benyújtásakor bizonyítási kötelezettség terheli az általa előadott tények és körülmények alátámasztása tekintetében.

[18]       A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint nincs jogi lehetőség a kifogásban állított jogszabálysértés érdemi vizsgálatára akkor, ha Beadványozó mulasztása okán nem állnak rendelkezésre olyan konkrét bizonyítékok (nyilatkozatok, iratok, tanúvallomás, tárgyi bizonyítékok) amelyek a jogszabályi rendelkezéssel egybevethetőek lennének, és amely alapján a választási bizottság érdemi vizsgálatot folytathatna le arra vonatkozóan, hogy valóban megvalósult-e a kifogástevő által állított jogsértés.

[19]       Mindezek alapján, mivel Beadványozó jogorvoslati kérelme nem tartalmazta a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontja szerint a jogszabálysértés megjelölését, valamint a 212. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogszabálysértés bizonyítékait, azt a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 215. §-a alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[20]       A határozat az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, a Ve. 43. §-án, 151. §-án, 208. §-án, 212. § (2) bekezdésén, 215. §-án, valamint a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 89. § (1) bekezdésén, Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) bekezdésén és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. február 23.

 

                                                                                            Prof. Dr. Patyi András

                                                                              a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                    elnöke