A Nemzeti Választási Bizottság
132/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1073 Budapest, Erzsébet körút 40-42. fsz. I-1., képviseli: dr. Tóth Bertalan, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 12 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 27-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. május 22-én 15 óra 40 perckor elektronikus úton nyújtott be kifogást a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján. Érintettségeként arra hivatkozott, hogy a 2019. május 26-i európai parlamenti választáson jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet.
[2] Indítványa szerint a Fidesz-KDNP jelölő szervezetek a telefonos kampány tevékenységükkel megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választások tisztaságát előíró alapelvet, a 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségi alapelvet, a 2. § (1) bekezdés e) pontjába foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvet, a Ve. 155. § (1) bekezdését, a Ve. 149. §-át, valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: GDPR) és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) egyes rendelkezéseit.
[3] Előadja, hogy 2019. május 20-án Dr. Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő a „Facebook” oldalán egy képet tett közzé, amelyen ő látható, amint telefonál, előtte egy „listával”. A képhez a képviselő az alábbi szöveget mellékelte: „Folytatjuk telefonos kampányunkat! Felhívjuk támogatóinkat, mindenkit arra kérünk, hogy menjen el május 26-án szavazni és támogassa a Fidesz-KDNP listáját! Meg fogjuk védeni a szabadságunkat, a nemzeti önállóságunkat, a keresztény kultúránkat!”
[4] Kifogástevő álláspontja szerint Dr. Zsigmond Barna Pál, saját maga által bevallott módon, kampánytevékenységet végez az előtte lévő lapot felhasználva, és a kép alapján szerinte az is megállítható, hogy ezen a lapon nem csak nevek szerepelnek, „hanem más rubrika is, ahova különböző jeleket írhatnak fel”.
[5] Beadványozó kiemeli, hogy a szavazóköri névjegyzék telefonszámokat nem tartalmaz, így a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek által kikért névjegyzék telefonos kampányhoz csak akkor használható, amennyiben azt egy, a rendelkezésükre álló telefonszámokat tartalmazó névjegyzékkel összekapcsolják.
[6] Idézi, az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény 2. § (2) bekezdése alapján „[a] választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot”, és a Ve. 153. §-a alapján a szavazóköri névjegyzék kikérése kizárólag a teljes szavazókör vonatkozásában kérhető ki. A közösségi oldalon ábrázolt megkeresések megítélése szerint nem lokalizáltak, nem kötöttek egy adott városhoz vagy megyéhez, ezért mivel az elkövetés helye nem határozható meg, ami megalapozza a Nemzeti Választási Bizottság hatáskörét.
[7] Megítélése szerint a benyújtási határidőt is megtartotta, mert a bejegyzés alapján „a mozgósítás nem egy napon, nem egy konkrét időpontban megvalósuló esemény, hanem az folyamatos, láthatóan a hét teljes egészére kiterjedő”.
[8] Idézi a Ve. 155. § (1) bekezdését, amely szerint „[a]z adatszolgáltatás adatait kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni. Egyéb célú felhasználásuk, másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos”. Ismerteti továbbá a közvetlen politikai kampány Ve. 89. §-a és 149. §-a szerint meghatározott ismérveit.
[9] Előadja, a GDPR 37. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint, amennyiben az adat a 9. cikk szerinti különleges adatnak minősülnek, adatvédelmi felügyelőt kell bejelenteni. A GDPR 9. cikk (1) bekezdése szerint a politikai vélemény, mint adat kezelése tilos, az csak a 9. cikk (2) bekezdés d) pontja esetén kezelhető. Az adatvédelmi tisztviselő is ebben a körben értelmezhető. Megítélése szerint „adatvédelmi biztos” szükséges akkor, amennyiben egy párt a szimpatizánsai, vagy nagyobb általánosságban a szavazók politikai véleményét kezeli.
[10] Az adatvédelmi tisztviselő alkalmazásával kapcsolatban hivatkozik az Infotv. 25/L. § (4) bekezdésére és a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) által vezetett nyilvántartásra, amelyek alapján igazoltnak látja, hogy sem a Fidesz, sem a KDNP nem rendelkeznek adatvédelmi tisztviselővel, „így az Infotv.-ből és GDPR-ból származó kötelezettségét ezen szervezetek (…) nem teljesítik”.
[11] Beadványozó szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjába foglalt, a választások tisztaságára vonatkozó alapelvet sértette meg a FIDESZ-KDNP azzal, hogy az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésében deklarált, személyes adatok védelméhez való jogot (illetve az azt realizáló Infotv., illetve GDPR rendelkezéseit) megsértették, amikor az adatvédelmi tisztviselő személyét nem jelentették be, pedig arra a GDPR és Infotv. korábban említett rendelkezései alapján kötelesek lettek volna. „Tekintettel a személyes adatok alapvető emberi jogi jellegére, így annak érvényesülését minden eljárásban biztosítani kell, azt korlátozni csak a szükségesség és arányosság Alaptörvényi [I. cikk (3) bekezdés] tesztjének alkalmazása mellett, kifejezett törvényi rendelkezéssel lehet.” Mivel álláspontja szerint a Ve. ilyen korlátozó rendelkezést nem tartalmaz, „így a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése teljes körben biztosítva kell, hogy legyen a választási eljárás egésze alatt”.
[12] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségi alapelv véleménye szerint azáltal szenvedett sérelmet, hogy a Ve.-ben a jelöltek, jelölő szervezetek számára biztosított jogok oly módon érvényesült, hogy a FIDESZ-KDNP jelölő szervezeteknek nem kellet az Infotv.-ben és GDPR-ban meghatározott szigorú követelményeket teljesíteni, „ezáltal egyszerűsített feltételekkel mellett voltak képesek a választók irányába kampányt folytatni”. Hivatkozik a Kúria Kvk.II.37.714/2018/2. és Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozataira, amelyek szerint „a jelölő szervezetek és jelöltek közötti verseny, amelynek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve, a választási kampány idején akkor érvényesül, ha jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak az objektív külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest.”
[13] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás elvének sérelme álláspontja szerint azzal valósult meg, hogy a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek a szavazóköri névjegyzék felhasználására vonatkozó szabályokat (155. § (1) bekezdés; 149. §) azok rendeltetésétől eltérő módon használták fel, vagyis a szavazóköri névjegyzéket a csatolt bizonyítékok alapján nem csak a közvetlen politikai kampányra használták fel, hanem egy új, az alapján készült adatbázis létrehozására is. Hivatkozik ezzel kapcsolatban a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére a joggyakorlatban kialakult álláspontra.
[14] Kéri ezért a jogszabálysértés tényét megállapítani, és a FIDESZ-KDNP jelölő szervezeteket, valamint Dr. Zsigmond Barna Pált a további jogszabálysértéstől eltiltani. Kéri továbbá „a jogsértés nyilvánvalóan szándékos jellegére, a jogsértéssel érintett választópolgárok nagy számára, a jogsértés nagy területi kiterjedtségére, valamint a jogsértés súlyára (figyelemmel az érintett alapjog sérelmére) tekintettel” bírság kiszabását.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[15] A kifogás nem alapos.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[17] A Kúria állandó gyakorlata szerint a Ve. zárt szabályozási rendszert alkot. Ennek megfelelően a Kvk.III.37.608/2019/4. számú végzésében foglaltakkal összhangban a Bizottság megállapítja, hogy a választásra irányadó jogszabály kérhető számon, más törvény szabályai csak annyiban, amennyiben azokra maga a Ve. utal, vagy az adott külön jogszabály a Ve.-re utal vissza, és ilyen módon azok közvetlen alkalmazását választási eljárásban lehetővé teszi. A GDPR hatálya alá tartozó adatkezelést ezért csak a Ve. 2. § (3) bekezdése alapján alkalmazni rendelt Infotv. által szabályozott eltérő rendelkezések erejéig vehette figyelembe a Bizottság.
[18] Ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy az Infotv. 25/L. §-a által alkalmazni rendelt adatvédelmi tisztviselő megléte jelen ügyben nem volt elvárható Beadványozó által megjelölt jogszabályi rendelkezések alapján. A GDPR hivatkozott 37. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint adatvédelmi tisztviselő kijelölése akkor szükséges, ha „az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei a személyes adatok 9. cikk szerinti különleges kategóriáinak és a 10. cikkben említett, büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó adatok nagy számban történő kezelését foglalják magukban”. A választási eljárásban a jelölő szervezeteknek nem fő tevékenysége az adatkezelés, a Ve. a GDPR 9. vagy 10. cikkének megfelelő adatkezelésre külön felhatalmazást nem ad. A névjegyzéki adatszolgáltatás politikai preferencia megjelölése nélkül tartalmaz nagy mennyiségű személyes adatot, amely így nem a GDPR 9. cikk szerinti különleges kategóriába tartozó adat. Mindezért a jelölő szervezetek esetleges GDPR 9. cikk szerinti adatkezelése nem választási jogszabályon alapuló adatkezelés.
[19] A Ve. 43. § (1)-(2) bekezdése és a 218. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást, a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. Eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. A Ve. 43. § (5) bekezdése alapján a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[20] A Bizottság a benyújtott bizonyítékok alapján a közösségi oldalon megjelent, a kifogás alapjául szolgáló bejegyzéssel kapcsolatban megállapítja, hogy abból nem vehető ki, hogy a telefonáló képviselő előtt lévő papírlapon milyen konkrét adattartalom szerepel. Ezért nem igazolható olyan összefüggés sem, hogy az a jelölő szervezet számára a Ve. 153. §-a alapján átadott névjegyzéki adatszolgáltatás része, vagy annak módosított változata.
[21] A becsatolt bizonyítékok, elsősorban a bejegyzés szövegének tartalma alapján is csak feltételezhető, hogy a képviselő birtokában személyes adatokat tartalmazó dokumentum van, amely alapján telefonos kampányt folytat, azonban ez a tény önmagában semmilyen következtetés levonására nem alkalmas azzal kapcsolatban, hogy a személyes adatok milyen forrásból kerültek a képviselő kezelésébe, és arra végképp nem, hogy az adatkezelése jogszabályba ütköző. Megjegyzi a Bizottság, hogy az a feltételezés sem a bizonyosság, csak a valószínűség szintjén alátámasztott, hogy a képviselő által folytatott telefonos kampányt illusztráló fotó aktuális, és nem egy korábbi, pl. országgyűlési választások során, vagy választási eljáráson kívül készült imázsfotó került felhasználásra.
[22] Beadványozó semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott arra, hogy a képviselő birtokában mely konkrét személyek személyes adatai vannak, illetve azt sem valószínűsítette hitelt érdemlően, hogy a képviselő vagy jelölő szervezete nem rendelkezik az érintett személyek kifejezett felhatalmazására az adatkezeléssel kapcsolatban.
[23] A becsatolt bizonyítékok mindössze a közösségi oldalon született bejegyzésre és egy arról szóló sajtócikkre korlátozódnak, ezek azonban nemhogy Beadványozó által vélelmezett tömeges jogsértést, de egyetlen konkrét adattal való visszaélést sem támasztanak alá. A kérelem igazolásához szükséges választópolgári nyilatkozatok az ügy elbírálásakor nem állnak rendelkezésre.
[24] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy megjelölt bizonyítékok nem alkalmasak a jogszabálysértés igazolására, így a kifogás elutasításáról döntött a Ve. 220 § alapján.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[25] A határozat a Ve. 208. §-án, a 212. §-án, a 218. §-ának (1) bekezdésén, a 220.§-án, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdésének a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 24.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke