A Nemzeti Választási Bizottság
13/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság L. Z. G. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. február 29-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2016. február 23-án 9 óra 40 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be, melyben előadta, hogy 2016. február 23-án személyesen jelent meg a Nemzeti Választási Bizottság épületénél népszavazási kezdeményezés benyújtása céljából. Rögzítette, hogy „a főkapu és a beléptetőrendszer közötti pár négyzetméteren kidobónak tűnő emberek jelentek meg, akik elfoglalták ezt a területet, ezzel megakadályozva azt, hogy saját beadványomat érkeztetni tudjam.”
Álláspontja szerint az adott személyek azért voltak jelen, hogy megakadályozzák a kezdeményezése benyújtásában. Beadványában előadta továbbá, hogy a Nemzeti Választási Iroda semmit nem tett annak érdekében, hogy biztosítsa kezdeményezése benyújtásának lehetőségét.
Beadványozó 2016. február 26-án 11 óra 55 perckor küldött elektronikus levelében kiegészítette korábbi kifogását. Rögzítette, hogy a Nemzeti Választási Iroda 2016. február 23-án nem biztosította és megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontját, azzal, hogy nem ellenőrizte, hogy az általa beadványában „kopaszok”-nak nevezett személyeknél saját népszavazási kezdeményezés volt-e amit személyesen kívántak benyújtani és az megfelelt-e a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) előírásainak. A jogsértés bizonyítékaként arra hivatkozott, hogy az a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság rendelkezésére áll, nevezetesen a Székházban elhelyezett biztonsági kamerák felvételei. Hivatkozott továbbá a Ve. 43. § (4) bekezdésére, a Kúria Knk.IV.37.721/2015/2. számú végzésére, továbbá három internetes cikkre, illetve video linkjére melyeket beadványában megjelölt.
Lakcímével kapcsolatban pedig rögzítette, hogy a lakcímében szereplő utat nyolc külön névvel jelölt utcára bontották és közölte az új utcanév szerinti lakóhelyének címét. Csatolta lakcímkártyájának másolatát is, valamint az utcanév változásról szóló 2015. február 25-i iratot.
Előadta továbbá, hogy amennyiben kifogása kiegészítésére a Bizottság nem lát lehetőséget, úgy azt tekintse új kifogásnak.
II.
A kifogás benyújtásának szabályait a Ve. 208-212. §-ai, az elbírálásra vonatkozókat a 214-220. §-ai tartalmazzák. A Ve. 212. § (2) bekezdés a) – d) pontjai tartalmazzák a kifogás kötelező tartalmi elemeit, amelyek megléte az érdemi elbírálás feltétele. E jogszabályhely szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással lehet benyújtani. A kifogásnak tartalmaznia kell a benyújtó lakcímét is.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás 2016. február 26-án 11 óra 55 perckor megküldött kiegészítése kapcsán az egyhangú szavazással meghozott 58/2015. (IV. 6.) számú határozatára hivatkozva rögzíti, hogy a Ve. 212. § (2) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz, mikor rögzíti, hogy „A kifogásnak tartalmaznia kell (..)”. A jogszabályhely nyelvtani és rendszertani értelmezésének az az álláspont felel meg, mely szerint „a kifogás”-nak, mint jogorvoslati kérelemnek a benyújtására egy alkalommal van lehetőség, az egy egyszeri cselekmény. Az ily módon benyújtott kifogásnak kell tartalmaznia minden a Ve. 212. § (2) bekezdésében előírt kötelező tartalmi elemet annak érdekében, hogy a kifogás érdemi elbírálásra alkalmas legyen. A kifogás benyújtását követően a kérelem benyújtójának rendelkezési joga beadványa fölött korlátozott, csak arra van lehetősége, hogy a Ve. 216. §-a alapján visszavonja azt. A benyújtástól számított három napos határidő ugyanis már a választási szervek szempontjából bír relevanciával. Ezen időtartam alatt kell a választási bizottság ülését megszervezni, a választási bizottság döntését előkészíteni, összességében az ügy elbírálására a választási szerveknek felkészülni mind szervezési mind jogi értelemben. Amennyiben a beadványozónak a kifogása elbírálásáig lehetősége lenne a már benyújtott kifogást folyamatosan kiegészíteni, bizonyítékkal, jogsértés-megjelöléssel stb., úgy az a választási szervek munkájának ellehetetlenüléséhez és a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kiüresítéséhez vezetne.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság „a kifogásnak” Beadványozó által 2016. február 23-án 9 óra 40 perckor benyújtott jogorvoslati kérelmet tekintette, az ahhoz fűzött egyéb kiegészítések vizsgálatát a fent leírt indokok alapján mellőzte.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem felel meg a Ve. 212. § (2) bekezdés a) és c) pontjának.
A Nemzeti Választási Bizottság (1449/2014., 1425/2014., 1423/2014., 1421/2014., 1420/2014. NVB határozatok) és a Kúria több eseti döntésében (Kvk.III.37.459./2009/2., Kvk.I.37.221/2014/2., Kvk.III.37.258/2014/2., Kvk.III.37.259/2014/2. számú határozatok) foglalkozott már azzal, hogy mi felel meg a Ve. azon előírásának, hogy a jogorvoslati kérelmet, így a kifogást is jogszabálysértésre hivatkozással kell benyújtani. A jogszabálysértésre való hivatkozás azt jelenti, hogy a konkrét jogszabályhely megjelölésen túl a jogorvoslati kérelem benyújtójának rögzítenie kell azt is, hogy mi volt a konkrét jogszabálysértés, amelyet bizonyítékokkal és jogi okfejtéssel kell alátámasztania. Beadványozó kifogása konkrét jogszabályhely megjelölést és azzal kapcsolatos jogi okfejtést nem tartalmaz, így ezen okból nem felel meg a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontjában előírt szabálynak.
A magyarországi lakcím fogalmát a Ve. 3. § 5. pontja tartalmazza. A meghatározás szerint a magyarországi lakcím a bejelentett magyarországi lakóhely címe, a sem magyarországi, sem külföldi bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy esetében a bejelentett magyarországi tartózkodási hely címe. A központi névjegyzék adatai alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó kifogásában nem a bejelentett magyarországi lakóhelyének címét tüntette fel, ezért kifogása nem felel meg a Ve. 212. § (2) bekezdés c) pontjának sem.
A Ve. 215. § c) pontja alapján a választási bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
Mivel Beadványozó kifogása sem a jogszabálysértés megjelölését – Ve. 212. § (2) bekezdés a) pont –, sem a lakcímét – Ve. 212. § (2) bekezdés c) pont – nem tartalmazza, ezért azt a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
A Bizottság azonban rögzíti, hogy bár a pótlólag benyújtott beadványt nem fogadta el, amennyiben az megfelel a kifogás önálló törvényi feltételeinek, akkor az külön döntéssel, határozattal elbírálható.
III.
A határozat a Ve. 3. § 5. pontján, 208. §-án, 210. §-án, 212. §-án, 215. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. február 26.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke