A Nemzeti Választási Bizottság
127/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Munkáspárt (1046 Budapest, Munkácsy Mihály utca 51/A., képviseli: Kovács István a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – a kifogás elutasítása melletti 4 igen és 13 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy az ATV Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1102 Budapest, Kőrösi Csoma Sándor út 31.) Magyar ATV nevű médiaszolgáltatásában megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között választási eljárási alapelvet azzal, hogy 2019. május 13-18. között a Híradó, valamint 2019. május 14-17. között az Egyenes Beszéd és A Nap Híre című műsorai műsorfolyamában a Magyar Munkáspárt jelölő szervezetnek nem biztosított megjelenési lehetőséget.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt eltiltja a további jogsértéstől.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt kötelezi, hogy jelen határozat rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül a Híradó, az Egyenes Beszéd és A Nap Híre című műsorokban a jogsértő közlésekkel azonos napszakban és azokhoz hasonló módon tegye közzé.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást egyebekben elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviseletkötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. május 19-én 9 óra 29 perckor és 9 óra 32 perckor elektronikus úton tartalmilag azonos kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Kifogásában előadta, hogy az ATV Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) A Nap Híre és az Egyenes Beszéd című 2019. május 14-17-e között leadott műsorainak, valamint a 2019. május 13-18-a között „az azonos kezdetű adásidőben – 18.45 – sugárzott ATV Híradó” című műsorának műsorszerkesztése sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket, valamint a 151. § (1) bekezdését, mivel azokban a Magyar Munkáspárt „ismételten nem kapott megjelenési lehetőséget”, míg több, a 2019. évi európai parlamenti képviselők választásán listát állító jelölő szervezet képviselője számára Médiaszolgáltató biztosított megnyilvánulási lehetőséget.
[2] Beadványozó a Ve. 2.§ (1) bekezdésének e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve sérelmének alátámasztásaként arra hivatkozott, hogy megítélése szerint Médiaszolgáltató tudatos döntésének következménye az, hogy a Magyar Munkáspártot a kifogás tárgyává tett műsorok szerkesztése során kihagyta. Ez a magatartás, azaz a Magyar Munkáspártnak az ATV műsorfolyamában való mellőzése, a jogsértés szándékos elkövetését is alátámasztja.
[3] Előadta, hogy egyezően a korábban benyújtott kifogásával, a Magyar Munkáspártról kizárólag 2019. május 1-jén tudósított Médiaszolgáltató, míg más jelölő szervezetek, így pl. az MSZP-PM, a DK, az LMP vagy a Momentum a kifogásban jelzett időszakban A Nap Híre, az Egyenes Beszéd, valamint az ATV Híradó műsoraiban is megjelenési lehetőséget kapott.
[4] Mindezek alapján megítélése szerint Médiaszolgáltató 2019. május 14-18-a közötti műsorainak szerkesztése, „illetve hangsúlyosan a kampányhoz kötődő műsorai, a választó egyértelmű befolyásolása okán a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban rögzített választási eljárási alapelveket sértette”.
[5] Beadványozó kifogásában a Médiaszolgáltató alábbi műsorszámait jelölte minden esetben feltüntetve a hivatkozott műsorszám elérhetőségének helyét (linkjét) is:
ATV Híradó:
2019. május 13. (18.51 – 18.53): Nacsa Lőrinc KDNP, Molnár Csaba,
„2019. május 14. (18.45 – 19.00): Az ATV Híradóban nem volt megpanaszolható anyag”,
2019. május 15. (18.45 – 18.48): Ujhelyi István MSZP, Stummer János Jobbik, Rónai Sándor DK,
2019. május 16. (18.45 – 18.49): Dobrev Klára DK, Cseh Katalin Momentum, Vágó Gábor LMP, Tóth Bertalan MSZP,
2019. május 17. (18.45 – 18.49): Orbán Viktor FIDESZ, Arató Gergely DK, Bősz Anett Liberális Párt,
2019. május 18. (17.31 – 17.40): Tóth Bertalan MSZP, Karácsony Gergely PM, Hidvégi Balázs FIDESZ, Halász János FIDESZ, Czeglédi Csaba DK,
2019. május 18. (18.40 – 18.50): Tóth Bertalan MSZP, Karácsony Gergely PM, Vágó Gábor LMP, Demeter Márta LMP, Fekete-Győr András Momentum, Cseh Katalin Momentum, Dobrev Klára DK.
Egyenes Beszéd:
2019. május 13.: Szabó Tímea,
2019. május 13.: Gábor György,
2019. május 14.: Karácsony Gergely,
2019. május 14.: Toroczkai László,
2019. május 14.: Molnár Csaba,
2019. május 14.: Radnóti Sándor,
2019. május 15.: Dobrev Klára és Németh Angéla,
2019. május 15.: David B. Cornstein,
2019. május 15.: Jávor Benedek,
2019. május 16.: Gyurcsány Ferenc,
2019. május 16.: Márki-Zay Péter,
2019. május 16.: Szanyi Tibor,
2019. május 16.: Szalai Kriszta,
2019. május 16.: Heller Ágnes.
[6] Beadványozó A Nap Híre műsor tekintetében a 2019.05.14., 2019.05.15., 2019.05.16. és 2019.05.17-i adásokat jelölte meg. Ezen túl kifogásához 2019. május 13-18-a közötti sajtómeghívókról szóló elektronikus leveleket csatolt.
[7] Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság kifogásának adjon helyt, állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, Médiaszolgáltatót a további jogszabálysértéstől tiltsa el, valamint „a jogszabályok ismételt és folyamatos sértése olyán szándékos jogsértések, mely alapján kezdeményezzük a Ve. 152§ (2) bekezdés alapján a törvényi maximális összegű bírságot kiszabását”. Kérte továbbá, hogy a Bizottság kötelezze Médiaszolgáltatót, hogy a marasztaló határozat rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon tegye közzé.
[8] Médiaszolgáltató 2019. május 20-án 10 óra 41 perckor megküldött nyilatkozatában a kifogással kapcsolatban az alábbi észrevételeket tette. Álláspontja szerint a tevékenységével nem sértette meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt választási alapelveket. Indoklásként előadta, hogy a Beadványozó által képviselt jelölő szervezet tevékenységéről eddig is számos tájékoztatást tett közzé, amelyek jelenleg is elérhetőek a Médiaszolgáltató internetes portálján. Hivatkozott arra, hogy 2019. május 1-i Híradó című műsorának déli kiadásában beszámolt a Magyar Munkáspárt jelölő szervezet tevékenységéről, majd aznap az esti adásban részletesen külön híranyagként került közlésre a jelölő szervezet programjáról szóló tájékoztatás, amelyben megszólításra került a párt elnöke, Thürmer Gyula. Hivatkozott továbbá 2019. április 24-én az esti, valamint 2019. április 25-én a déli Híradó műsorszámaira, amelyben a jelölő szervezet képviseletében megszólaltatásra került Hajdú József elnökségi tag. Hivatkozott a Híradó című hírműsorok 2019. április 23-tól április 26-ig terjedő időszakban megjelenítésre került műsorszámaira, amelyekben a jelölő szervezet megemlítésre került. A fenti nyilatkozatok internetes elérhetőségét csatolta.
[9] Az Országos Választási Bizottság 89/2006. (III. 13.) és 646/2010. számú határozatainak, valamint a Legfelsőbb Bíróság Kvk.IV.37214/2006/2. számú végzésének idézésével hivatkozott arra, hogy műsorszerkesztésével megfelelt a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségi követelménynek. Emellett azt is rögzítette, hogy jelen választási eljárásban a kampányidőszak 2019. május 26-ig tart, és ezen okból sem lehet megállapítani az alapelvi sérelmet.
[10] Kiemelte, hogy Médiaszolgáltató a 2019. május 20-i héten közzétételre kerülő „Egyenes beszéd vagy A Nap híre c. műsorszámaiba meghívta a Magyar Munkáspárt kifogást előterjesztő képviselőit programjuk ismertetésére”. A Bizottság rögzíti, hogy Médiaszolgáltató által csatolt, a Magyar Munkáspárt részére 2019. május 20-án 9 óra 20 perckor küldött elektronikus levélben az alábbi szerepel: „Tisztelt Thürmer Gyula Pártelnök Úr! Az ATV meghívja Önt vagy a Magyar Munkáspárt egyik vezető tisztségviselőjét a héten A nap híre és az Egyenes Beszéd című műsorunkba. Szerkesztőink keresni fogják Önöket, hogy egyeztessék az időpontokat. Üdvözlettel …”
[11] Rögzítette, hogy a hivatkozott meghívás egyértelműen kifejezésre juttatja Médiaszolgáltató azon szándékát, hogy a Magyar Munkáspárt részére lehetőséget kíván biztosítani programjának, illetve tevékenységének bemutatására. A rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme tekintetében előadta, hogy a törvényben biztosított jogát rendeltetésszerűen, a Ve. rendelkezéseire és céljaira tekintettel gyakorolta.
[12] Megjegyezte továbbá, hogy a Nemzeti Választási Bizottság 2019. május 17-én meghozott, 111/2019. számú határozatával szemben felülvizsgálati kérelemmel fognak élni.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[13] Beadványozó Médiaszolgáltató tevékenységét az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választása választási kampányában való részvételével összefüggésben támadta. A Ve. 151. § (1) bekezdése szerint a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével – a Ve. rendelkezéseinek megsértésével – kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el.
[14] A Ve. 139. § (1) bekezdése, valamint az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 4/2019. (III. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 30. §-a alapján az Európai Parlament tagjainak választása során a választási kampányidőszak 2019. április 6-tól 2019. május 26-án 19.00 óráig tart.
[15] Médiaszolgáltató Magyar ATV nevű médiaszolgáltatása a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság hivatalos nyilvántartása szerint bejelentés alapján működő országos lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás.
[16] Beadványozó kifogásában a Médiaszolgáltató alábbi három műsora vizsgálatát indítványozta: Híradó, Egyenes Beszéd, A Nap Híre.
[17] Az Mttv. 203. § 17. pontja szerint hírműsorszámnak minősül az a médiatartalom, amely időtartamának legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel - ide nem értve a közlekedési híreket, az időjárás-jelentést és a sporthíreket - foglalkozó műsorszám. Az Mttv. 203. § 56. pontja szerint politikai tájékoztató műsorszám, amelynek időtartama legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi politikai, vagy aktuális közéleti eseményeket elemző, bemutató, azokat értékelő, hátterüket feltáró, hírműsorszámnak nem minősülő műsorszám. Míg a Híradó az Mttv. 203. § 17. pontja szerinti hírműsorszám, addig A Nap Híre és az Egyenes Beszéd az Mttv. 203. § 17. pontja szerint politikai tájékoztató műsorszám.
[18] Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglalt véleménynyilvánítás szabadságából következik a médiatartalom-szerkesztési szabadsága is [19/2016. (X. 28.) AB határozat, Indokolás (26)]. Ez a szabadságjog alapjogi védelemben részesül, azonban nem tekinthető abszolút jognak. Korlátozásának feltételeit az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése határozza meg, amely a korlátozhatóságának okaiként más alapvető jog vagy alkotmányos érték érvényesülését fogalmazza meg. A Kúria következetes joggyakorlata szerint a Ve. 2. § (1) bekezdésébe foglalt eljárási alapelvek érvényesülése alkotmányos értéknek tekinthető a Ve. hatálya alá tartozó eseményeken, így az „esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között” alapelv is. Ezért a Ve. 139. § (1) bekezdésben definiált kampányidőszak alatt (a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tartó időszak) a jelöltek, jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elvének érvényesülni kell. Figyelemmel arra, hogy a médiatartalom-szerkesztési szabadság alapjog, annak az alkotmányos érték érdekében történő korlátozása is csak arányos lehet, viszont a teljes arányosság sem abszolút követelmény. [Kvk.IV.37.516/2019/4. számú végzés]
[19] A Ve. alapelvi követelmények teljesülését érintően a lineáris médiaszolgáltatás esetében nem az egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni. Ez van összhangban a Kúria egységes joggyakorlatával is. A műsorfolyamnak két „összetevője” van. Egyrészt a műsorfolyam feltételezi az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámokat. (Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3., Kvk.VI.37.432/2018/2. Kvk.IV.37.516/2019/4.).
[20] A műsorfolyam másik eleme a vizsgált időtartam. Azt, hogy a választási szerveknek a lineáris médiaszolgáltatást érintő kifogás alapján az összehasonlításra alkalmas műsorszámok tekintetében milyen időtartamra – napra, hétre, hónapra – nézve kell elvégezni a vizsgálódást, a műsorfolyam természetéből kiindulva lehet meghatározni. A Kúria a Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzésében olyan műsorszámot vizsgált, amely naponta csak egyszer, a reggeli főműsoridőben volt sugározva. Erre tekintettel abban az ügyben a két hetes időtartamot tekintette elégségesnek az alapelvi sérelmek vizsgálatánál. A Kvk.I.37.572/2019/2. számú végzésében az Mttv. 203. § 17. pontja szerinti hírműsorszámot vizsgált, amely különböző napszakokban, eltérő terjedelemben, de naponta többször is jelentkezett, így a Kúria álláspontja szerint ott akár egy napon belül is lehetőség volt a vélemények kiegyensúlyozására.
[21] A Kúria előző bekezdésben hivatkozott döntésében azt is rögzítette, hogy a műsorfolyamokkal összefüggésben a „két hetes” megjelenési gyakoriság elvárása nem általánosítható, azt mindenkor az érintett műsorszám ismeretében, egyedileg kell meghatározni. Ennek alátámasztásaként rögzítette, hogy egy naponta többször megjelenő műsorszám hat napon át tartó vizsgálata elégséges időtartam a Ve. szerinti alapelvek érvényesülésének vizsgálatához.
[22] Fentiek alapján a Bizottság álláspontja szerint jelen eljárásban, figyelemmel az Mttv. fentiekben rögzített definícióira, a kifogásban megjelölt három műsor tételesen hivatkozott műsorszámainak együttes vizsgálata nem lehetséges. A Bizottság álláspontja szerint a Híradó műsorszámai nem összehasonlíthatók az Egyenes Beszéd és A Nap híre című műsorok műsorszámaival, ez utóbbi kettő esetében viszont az azonos törvényi besorolás okán fennáll az összevetés lehetősége.
[23] Ezt követően a Bizottság külön vizsgálta a Híradót, valamint az Egyenes Beszéd és A Nap Híre című műsorok műsorszámait, annak eldöntése érdekében, hogy a kifogásban megjelölt időtartam elégséges-e a Ve. szerinti alapelvek érvényesülésének vizsgálatához.
[24] A Kúria Kvk.IV.37.516/2019/4. számú végzésében 3 nap alatt különböző időpontokban megjelent 9 műsorszámot vizsgált és megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét. Jelen ügyben 5 nap (2019. május 13., május 15., május 16., május 17. és május 18.) és 6 műsorszám vizsgálata merül fel, amely alapján a megjelölt időszak elégséges időtartam a Ve. szerinti alapelvek érvényesülésének vizsgálatához. A Bizottság rögzíti, hogy Médiaszolgáltató Híradó című műsora 2019. május 13-18. közötti adásaiban egyetlen egyszer sem számolt be, vagy tett említést a Magyar Munkáspártról, ezzel szemben több, vele azonos helyzetben lévő jelölő szervezetről tudósított, képviselőik, jelöltjeik számára megjelenési lehetőséget biztosított.
[25] A Bizottság Médiaszolgáltató észrevételeivel kapcsolatban egyrészt rögzíti, hogy az előző bekezdésben foglalt állítást semmilyen módon nem cáfolta. Másrészt a Híradóban a Magyar Munkáspártról való tudósítás tekintetében kizárólag olyan műsorszámokat jelölt meg, amelyek kívül estek a jelen eljárásban vizsgált időszakon (2019. április 23-26. és május 1.), ezért azok figyelembe vételére nem volt lehetőség.
[26] Mindezen tények alapján megállapítható, hogy a Híradónak a 2019. május 13-18. közötti időszakban folytatott azon műsorszerkesztési gyakorlata, amelyben a Magyar Munkáspárt kampányeseményeiről egyáltalán nem, még csak utalásszerűen sem számolt be, szemben azzal, hogy más jelölő szervezetekről tudósított, megvalósítja a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség sérelmét. A Bizottság e körben ismételten hivatkozik a Kvk.IV.37.516/2019/4. számú döntésre, amelyben a legfőbb bírói fórum rögzítette, hogy „[a] Kúria megítélése szerint nem aránytalan az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésből eredő szerkesztési szabadság korlátozása akkor, amikor a bíróság pusztán azt kívánja meg az adott médiaszolgáltató hírműsoraitól, hogy kampányidőszakban – amennyiben úgy döntenek, hogy kampánnyal kapcsolatos híradást is közzétesznek – legalább utalásszerűen említésre kerüljön, hogy más pártok is készülnek a választásokon való részvételre, s más pártoknak is van elképzelésük mandátumszerzés esetén.”
[27] Az Egyenes Beszéd és A Nap Híre című műsorokkal kapcsolatban a Bizottság az alábbi megállapításokat teszi. E műsorszámok azonos, a politikai tájékoztató műsorszámok kategóriájába tartoznak, vagyis összehasonlításra alkalmasak. A kifogásban megjelölt bizonyítékok alapján megállapítható, hogy az Egyenes Beszéd naponta háromszor kerül adásba, A Nap Híre pedig naponta egyszer. A kifogásban sérelmezett időszak 2019. május 13-17., tehát 5 nap 18 műsorszáma.
[28] A Bizottság megítélése szerint tekintettel a műsorszámok megjelenésének gyakoriságára, az Egyenes Beszéd és A Nap Híre című műsorok tekintetében a kifogásban megjelölt időtartam szintén elégséges a Ve. szerinti alapelvek érvényesülésének vizsgálatához.
[29] A Bizottság álláspontja szerint a Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenység körében értékelhető az Európai Parlament tagjainak választásán a listás jelölt műsorszámban való szerepeltetése függetlenül attól, hogy a jelölt által elmondottak mennyire szorosan kapcsolódnak az adott választáshoz. Az ilyen tevékenység minden esetben alkalmas a jelölő szervezetnek a választáson való népszerűsítésére, ezáltal pedig a választópolgárok választói akaratának befolyásolására. E megállapítás alól azonban kivételt jelent, ha a jelölt egyben állami, kormányzati vagy önkormányzati funkciót is betölt és a kampányidőszak alatt végzett cselekménye egyértelműen ezen alaptevékenység körében értékelhető. [Kvk.V.37.620/2019/2. számú végzés]
[30] A fentiek fényében a kifogásban hivatkozott egyes műsorszámok tartalmi vizsgálata alapján a Bizottság az alábbi megállapításokat teszi. A Ve. szerinti kampánytevékenység körében értékelhetők az Egyenes Beszéd alábbi adásai:
- a 2019. május 13-i adás, ahol Szabó Timea, a Magyar Szocialista Párt – Párbeszéd Magyarországért Párt (a továbbiakban: MSZP-PM) közös listája 12. helyén szereplő jelölt, közjogi tisztség megjelölése nélkül, az egészségüggyel, kilakoltatással és a devizahitelesek helyzetével kapcsolatban fejti ki pártja álláspontját;
- a 2019. május 14-i adás, ahol Karácsony Gergely mint polgármester és a Párbeszéd Magyarországért Párt társelnöke szerepel és a műsorszám végén az EP választáson való részvételre buzdítja a választópolgárokat,
- ugyanezen napon adásba került Toroczkai Lászlóval folytatott beszélgetés, aki a Mi Hazánk Mozgalom elnökeként volt jelen, e tisztségén túl a szervezet EP választáson állított listája első helyén szereplő jelölt, és az adásban a Nemzeti Légióval kapcsolatban nyilatkozott;
- a 2019. május 14-i adás, amelyben dr. Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció listájának 2. helyén szereplő jelölt szerepelt és többek között az európai parlamenti választásról is beszélgetést folytattak (pl. választási bizottsági tagok bejelentése);
- a 2019. május 15-i adás, amelyben Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció listavezetője szerepel és beszél a jelölő szervezet választási programjáról;
- a 2019. május 15-i adás, amelyben Jávor Benedek, mint az MSZP-PM közös listájának jelöltje nyilatkozik többek között a Házelnök egy korábbi nyilatkozatával, valamint a klímaváltozással és a megújuló energia felhasználásával kapcsolatban fejtette ki álláspontját;
- a 2019. május 16-i adás, ahol a Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc fejti ki az EP választások tétjével kapcsolatos álláspontját, valamint
- a 2019. május 16-i adás, ahol dr. Szanyi Tibor, az MSZP-PM közös listájának 3. helyén szereplő jelölt szólal meg uniós ügyekkel valamint az EP választásokkal kapcsolatban.
[31] A Bizottság megítélése az előző bekezdésben megjelölt műsorszámok azok, amelyek tartalmuk alapján közvetlenül összefüggésbe hozhatók az EP választásokkal, illetve a választási kampánnyal.
[32] Nem sorolható azonban ide az Egyenes Beszéd 2019. május 14-i adása, ahol Radnóti Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia új tagja szerepel, a május 15-i adás, ahol David B. Cornstein az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete szólal meg, a május 16-i három adás, amelyekben Márki-Zay Péter polgármester, Szalai Kriszta színművész és Heller Ágnes filozófus szerepel. Ezekben az adásokban olyan személyek jelennek meg, akik egyetlen jelölő szervezethez sem köthetők, a velük közölt beszélgetések témája nem kapcsolódik a választásokhoz, illetve a választás érintése kapcsán azok olyan szakértői véleményeknek tekinthetők, amelyek kívül esnek a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység fogalmán.
[33] Az előző bekezdésben írtakkal egyezően nem értékelhetők kampánytevékenységként A Nap Hírének a kifogásban megjelölt adásai sem. A 2019. május 14-i adásban bár téma volt az EP választáson delegált választási bizottsági tagok bejelentése, a beszélgetésben nem vett részt olyan személy, aki valamely jelölő szervezet listáján szerepel, vagy listás szereplés hiányában a jelölő szervezet képviseletére alkalmas (pl. pártban vezető tisztséget tölt be vagy annak országgyűlési képviselője). Nem érintette az EP választást a 2019. május 15-i adás, a május 16-i adásban pedig újságírók és szakértők között folyt a beszélgetés, a 2019. május 17-i adás témái szintén kívül estek az EP választáson, illetve ebben az adásban sem szerepelt jelölő szervezethez köthető személy.
[34] Mindezek alapján megállapítható, hogy a kifogásban megjelölt 18 műsorszámból 8 esetében volt kimutatható a választással való kapcsolat, és ezen műsorszámok egyikében sem biztosított Médiaszolgáltató megjelenési lehetőséget a Magyar Munkáspárt képviselője részére, ezzel szemben az MSZP-PM több képviselőjelöltjének, a Párbeszéd Magyarországért Párt társelnökének, a Mi Hazánk Mozgalom listavezetőjének, a Demokratikus Koalíció listavezetőjének, jelöltjének és pártelnökének is megjelenési lehetőséget biztosított.
[35] A Bizottság nem tartja figyelembe vehetőnek Médiaszolgáltató részéről az esélyegyenlőség sérelmének kimentése körében azt az érvet, hogy meghívást intézett a Magyar Munkáspárthoz az Egyenes Beszéd és A Nap Híre című műsorokba, mivel az 2019. május 20-án, vagyis a kifogás tárgyává tett időszakot követően kerül eljuttatásra a szervezet részére.
[36] Mindezek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Beadványozó kifogása megalapozott a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja sérelmének tárgyában az Egyenes Beszéd és A Nap Híre műsorszámok 2019. május 14-17. közötti műsorfolyama tekintetében is.
[37] A Beadványozó Médiaszolgáltató tevékenysége kapcsán hivatkozott a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának megsértésére is. A választási eljárásban érvényre juttatandó jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvvel szemben támasztott követelményeket a Kúria Kvk.IV.37.516/2019/4. számú végzés [33] pontja a következőképpen foglalta össze: A rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. A Ve. nem határoz meg kritériumokat a nem rendeltetésszerű joggyakorlás megállapításához, a jogalkalmazóra bízza ennek megítélését, ezért a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., valamint Kvk.II.37.394/2015/2. és a Kvk.VI.37.942/2016/2. számú határozataiban kifejtett álláspontja szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul, melynek következtében a szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül (Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3., Kvk.I.37.572/2019/2. ).
[38] A Bizottság álláspontja szerint jelen ügy kapcsán a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség tartós és súlyos sérelme nem volt megállapítható. Emellett arra is figyelemmel volt a Bizottság, hogy Médiaszolgáltató Híradó című műsorában a választási kampány idején többször is tudósított a Magyar Munkáspártról, vagyis nincs arról szó, hogy tudatosan és valamennyi műsorra kiterjedően mellőzte volna a jelölő szervezetről való beszámolást, valamint e körben értékelte a 2019. május 20-án küldött meghívást is, amelyben Médiaszolgáltató nyilatkozata szerint a Magyar Munkáspárt részére biztosítja az Egyenes Beszéd és A Nap Híre című műsorokban is a megjelenési lehetőséget. Mindezek alapján a Bizottság a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának megsértése tekintetében a kifogást nem tartotta megalapozottnak.
[39] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont sérelme megállapításának mellőzése mellett a Bizottság nem látta indokoltnak a bírság kiszabását sem. E körben ugyanazokat az érveket vette figyelembe mint amelyeket az előző bekezdésben rögzített. Továbbá azt is értékelte, hogy Médiaszolgáltató a választás napját megelőzően nyilatkozata szerint törekszik a Magyar Munkáspárt részére több műsorában is megjelenést biztosítani, ezáltal a választók felé közvetíteni annak az EP választással kapcsolatos programját. Mindezek alapján pedig a korábbi kiegyensúlyozatlan tájékoztatás orvosolhatónak látszik.
[40] A fentiekben részletesen kifejtettek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt adott és megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét. A Ve. 152. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra tekintettel a Ve. 218. § (2) bekezdése a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezmények alkalmazásán túl kötelezte a Médiaszolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon tegye közzé. A kifogást egyebekben a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[34] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontján, a 139. §-141. §-ain, a 151. §-án, a 218. §-án, a 220. §-án, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés a) pontján, az IM Rendelet 30. §-án, az Mttv. 203. § 17. és 56. pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 21.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke