A Nemzeti Választási Bizottság
127/2015. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Kovács Ferenc polgármesterjelölt (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 6 igen és 1 nem szavazattal – meghozza a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Pest megyei Területi Választási Bizottság 8/2015. (VIII. 03.) sz. TVB határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. augusztus 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Tápiószele településen 2015. augusztus 9-ére helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek időközi választása került kitűzésre. A Tápiószeléért Társaskör jelölő szervezet polgármesterjelöltje, Kovács Ferenc 2015. július 31-én kifogást nyújtott be a Tápiószelei Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB). A jelölt a kifogásában előadta, hogy a Szülőföldünk című közéleti havilap 2015. július 28-30. között terjesztett, 2015. júliusi, választás előtti különszámának első oldalán található „A tények és az igazság makacs dolgok” című cikkben, annak írója valótlanul állítja, hogy ellene büntetőeljárás van folyamatban. A jelölt annak bizonyítására, hogy ellene nyomozás nem folyik és nincs folyamatban büntetőügy, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének 2015. július 30-án kelt levelét csatolta beadványához, mely tartalmazza, hogy a jelölt ellen a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság nem folytat büntetőeljárást. A jelölt kifogásában rögzíti, hogy a sérelmezett cikkben leírt valótlan állításokkal sérült a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, a c) pont szerinti, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között és az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás eljárási alapelv. A kifogástevő szerint a választási eljárásban részt vevőknek kötelességük tartózkodni a valótlan tényállítástól, csak a bizonyítottan hiteles információk közlésével valósulhat meg a választás tisztaságának megóvása alapelv megtartása. A kifogás szerint azzal, hogy a valótlanságot tartalmazó cikk a terjesztés által valamennyi tápiószelei háztartásba és választópolgárhoz eljutott, alkalmas arra, hogy a kifogást tevő jelölt és jelölő szervezete képviselőjelöltjeinek választási esélyeit csökkentse. A kifogástevő szerint a valótlan tartalmú cikk sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is. Mindezt arra alapozta, hogy a cikk alapjául felhasznált, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének határozata nem arra a „célra (rendeltetésre) készült, melyre a cikkben használva lett, továbbá jóhiszemű hasznosításnak sem tekinthető, hiszen nem jogerős döntés tényadatként került felhasználásra”. Bizonyítékként csatolta a Szülőföldünk című kiadvány különszámát is kifogásához. A kifogástevő kérte a jogszabálysértés tényének megállapítását, a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, kérte a helyreigazításra kötelezést oly módon, hogy a választás napjáig a választópolgárokhoz az eljusson, valamint, hogy a HVB mérlegelje a bírság kiszabásának szükségességét.
A jogorvoslati kérelmet a HVB a 2015. július 31-én 14.00 órakor megtartott ülésén, tekintettel a Ve. 151. § (1) bekezdésében foglaltakra, áttette az ügy elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Pest megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB).
II.
A TVB a kifogást 8/2015. (VIII. 03.) sz. TVB határozatával elutasította. A TVB a rendelkezésére álló iratok és bizonyítékok alapján megállapította, hogy a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságnak a Szülőföldünk című kiadvány 2015. júliusi különszámában megjelent határozata szerint Kovács Ferenc ellen büntetőeljárás folyt a Nagykátai Rendőrkapitányságon, melynek további folytatásával a Monori Rendőrkapitányságot bízták meg 2015. július 8-án. E hivatkozott és a kifogásolt kiadványban részben közzétett dokumentumot a kiadvány felelős szerkesztője 2015. augusztus 3-án elektronikus úton küldte meg a TVB-nek. A TVB határozatában megállapította azt is, hogy a kifogást tevő által bizonyítékként csatolt, 2015. július 30-án kelt, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság levele azt bizonyítja, hogy nevezett ellen a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság nem folytat büntetőeljárást, ami azonban nem zárja ki, hogy más kapitányságon ne folyna eljárás. Mindezek alapján a TVB rögzítette, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a kifogástevővel szemben nincs folyamatban büntető eljárás, ezért a jogorvoslati kérelem elutasításáról döntött.
A TVB határozata ellen a Beadványozó 2015. augusztus 4-én 17 óra 23 perckor megküldött elektronikus levelében fellebbezéssel élt. Jogorvoslati kérelmében megismételte a kifogásában leírtakat, továbbá hivatkozott a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének a fellebbezéshez csatolt, 2015. augusztus 4-én kelt levelére, melyben rögzítésre került, hogy a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság egyetlen szervénél, osztályán vagy rendőrkapitányságán sem folytatnak Beadványozó ellen nyomozást. Csatolta továbbá a 2015. július 31-én, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Monori Rendőrkapitányságán felvett jegyzőkönyv részletét, amelyben egy nagyobb kárt okozó csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen folyamatban lévő eljárásban hallgattak meg egy személyt. Ezen kívül a fellebbezés mellékletét képezi a Tápiószelei Polgárok Egyesülete szervezet – mely jelölő szervezetként nyilvántartásba vételre került az időközi választáson – szórólapja is, mely hivatkozik a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének 2015. július 8-ai határozatára és a július 30-ai levelére, valamint a július 31-én megtartott tanúkihallgatásról készült jegyzőkönyvre.
Mindezek alapján kérte a TVB határozata felülvizsgálatát, a fellebbezésnek való helyt adást és a kifogás megalapozottságának a megállapítását. Kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg a jogszabálysértés tényét és a kifogásban megjelölt alapelvek megsértését, valamint, hogy a jogsértőt tiltsa el a további jogsértéstől. Kérte továbbá a sajtótermék helyreigazításra, és annak a választás napjáig a választópolgárokhoz való eljuttatására kötelezését, továbbá, hogy a Bizottság mérlegelje a bírság kiszabásának lehetőségét.
2015. augusztus 7-én Majoros Tibor Tápiószele polgármestere és az időközi választáson a Tápiószelei Polgárok Egyesületének polgármesterjelöltje elektronikus úton dokumentumokat nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Levelében rögzítette, hogy a Szülőföldünk című közéleti havilap 2015. júliusi különszámában a szerkesztőség „valós, akkor még egyedüli dokumentum tartalmát tette közzé”. Csatolta a 2015. április 10-én kelt feljelentést és a Beadványozó által is megküldött, 2015. július 31-i tanúkihallgatás jegyzőkönyvének részletét.
III.
A Ve. 231. § (4) bekezdése alapján a fellebbezés alapján az annak elbírálására jogosult választási bizottság a sérelmezett határozatot és az azt megelőző eljárást vizsgálja.
A Nemzeti Választási Bizottságnak egy nyomtatott sajtótermék tekintetében kell döntést hoznia. Ebben az esetben a Kúria irányadó, Kvk.III.37.484.2014/3. számú végzésében rögzített álláspont szerint a Ve. 209. § (1) bekezdése szerinti kezdő időpont az a nap, mikor a kiadvány megjelent, terjesztését megkezdték. A Szülőföldünk című közéleti havilap 2015. júliusi, választás előtti különszáma, melyben „A tények és az igazság makacs dolgok” című cikk megjelent, a felelős szerkesztő nyilatkozata szerint 2015. július 28-án és 29-én jelent meg és került terjesztése. Megállapítható tehát, hogy a kifogás benyújtására nyitva álló eljárási határidő megtartott volt.
Beadványozó által benyújtott kifogás és fellebbezés egyaránt arra irányul, hogy a Szülőföldünk című közéleti havilap 2015. júliusi, választás előtti különszámában, „A tények és az igazság makacs dolgok” című cikk valótlanul állítja, hogy ellene büntetőeljárás folyik. A cikk részét képezi a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének határozata is.
Az első és másodfokú eljárásban a választási szervek részére rendelkezésre álló bizonyítékok kronológiai sorrendben az alábbiak:
- a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének 2015. július 8-án kelt, a nyomozó hatóság kizárására irányuló indítvány elbírálásáról szóló határozata, melyben szerepel, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 376. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett megalapozott gyanúja miatt Kovács Ferenc ellen büntetőeljárás került elrendelésre.
- a Szülőföldünk című közéleti havilap választás előtti, 2015. júliusi különszáma, melyben az 1. pontban hivatkozott határozat részlete közzétételre került. A lapszám 2015. július 28-án és 29-én jelent meg és került terjesztésre.
- a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének 2015. július 30-án kelt levele, mely rögzíti, hogy Kovács Ferenc ellen nem folytatnak büntetőeljárást. E dokumentumban az is szerepel, hogy a büntetőeljárással kapcsolatban készült dokumentum módosításra került, amiről a jogosultak tájékoztatást kaptak.
- a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének 2015. augusztus 4-én kelt levele, mely a 3. pont szerinti, 2015. július 30-án kelt levél egységes értelmezésével kapcsolatban született és rögzíti, hogy a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság egyetlen szervénél, osztályán vagy rendőrkapitányságán sem folytatnak Kovács Ferenc ellen nyomozást.
- a Beadványozó nyilatkozata szerint 2015. augusztus 4-én megjelent szóróanyag: a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Monori Rendőrkapitányságán 2015. július 31-én megtartott tanúkihallgatás jegyzőkönyvrészlete, mely szerint a Monori Rendőrkapitányságon a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő nagyobb kárt okozó csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt van folyamatban eljárás ismeretlen tettes ellen.
- a Beadványozó nyilatkozata szerint szintén 2015. augusztus 4-én megjelent, a Tápiószelei Polgárok Egyesülete által jegyzett szórólap.
A Ve. 43. § (1)-(2) és (5) bekezdése szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. Az eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A törvényből tehát egyértelműen következik, hogy a törvénysértésre vonatkozó releváns bizonyítékokat a kérelmezőnek kell szolgáltatni.
Azt, hogy a 3. pontban nevesített dokumentum-módosításra mikor került sor, hogy az pontosan mit tartalmazott és kik értesültek róla, sem az első fokú, sem a másodfokú eljárásban nem került ismertetésre, így az sem állapítható meg, hogy amennyiben az arról rendelkezett, hogy a büntetőeljárást nem Kovács Ferenc ellen folytatták, úgy arról a sérelmezett kiadvány és cikk megjelenése előtt a sajtótermék felelős szerkesztője tudomással bírhatott-e. E körben a Bizottság hivatkozik a Kúria KvK.IV.37.990/2014/3. számú végzésében elfoglalt jogi álláspontra és rögzíti, hogy a bírósághoz hasonlóan a választási ügyekben kialakított – és az Alkotmánybíróság által nem kifogásolt – gyakorlat értelmében az eljárás sommás jellege nem teszi lehetővé bizonyítási eljárás lefolytatását, és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátását. A választási szervek, tehát a Nemzeti Választási Bizottság is a Kúriával egyezően a Ve. XII. fejezete szerinti eljárásában azokat a bizonyítékokat ítéli meg, amelyet a kérelmező(k) elé tárnak.
A Nemzeti Választási Bizottság részére rendelkezésre álló bizonyíték alapján az állapítható meg, hogy a 1. pont szerinti dokumentum – mely egy hivatalos, hatósági határozat – tartalmazta annak tényét, hogy Kovács Ferenc ellen nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban. E tényt cáfoló első dokumentum a 2015. július 30-án kelt – tehát a jogorvoslattal érintett kiadvány megjelenését és terjesztését követően kiadmányozott – a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének levele. A 3. pont szerinti levél, mely bizonyítja, hogy Beadványozóval szemben nincs büntetőeljárás folyamatban, a Szülőföldünk című kiadvány 2015. júliusi, választás előtti különszámának 2015. július 28. és 29-i megjelenése és terjesztése után került kiadásra. Mivel a Beadványozó nem bizonyította, hogy ezen időpontot megelőzően ismert, a kiadvány szerkesztője által is tudott tény volt, hogy ellene nincs eljárás folyamatban, ezért kellő bizonyítottság hiányában nem helytálló a kifogásában és fellebbezésében megfogalmazott azon állítása, hogy „A tények és az igazság makacs dolgok” című cikkben vele kapcsolatban megjelent, sérelmezett állítások a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontját sértő módon jelentek meg.
A Beadványozó nem bizonyította és a Nemzeti Választási Bizottság rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján nem állapítható meg, hogy a Szülőföldünk című kiadvány kifogásolt cikkében annak ellenére jelent meg az az állítás, mely szerint Beadványozóval szemben büntetőeljárás van folyamatban, hogy ennek ellenkezőjéről a felelős szerkesztő a kiadás és a terjesztés előtt tudomással bírt, vagy azért nem tudott annak valótlanságáról, mert a hivatása alapján rá irányadó szabályok szerinti figyelmet, körültekintést elmulasztotta. Mindezek alapján a jogsértés, így a Beadványozó által megjelölt választási eljárási alapelvek megsértésének megállapítására nincs mód.
Fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyja, a fellebbezést nem találta megalapozottnak, jogsértést nem állapított meg és ebből kifolyólag a bírság kiszabásáról sem rendelkezett.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a TVB döntését a Szülőföldünk című közéleti havilap 2015. júliusi, választás előtti különszáma kiadásának időpontjában ismert tények alapján hozta meg. Bár a sajtótermék szerkesztőjét a véleménynyilvánítás szabadsága, mint az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglalt jog alapján széles körű szerkesztői szabadság illeti meg, azáltal, hogy az időközi választással összefüggésben jelentetett meg cikket, a Ve. hatálya alá helyezte magát. A Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt eljárási alapelvekből, különösen az e) pont szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvéből fakadóan a Bizottság álláspontja szerint egyfajta etikai kötelezettsége az eljárás tárgyává tett sajtótermék szerkesztőjének, hogy a 2015. júliusi különszám után megismert tényekről – különös tekintettel a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének 2015. július 30-ai és augusztus 4-i levelében foglaltakra – még az időközi választás megtartását megelőzően tájékoztassa a választópolgárokat.
IV.
A határozat az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésén, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontján, a 43. §-án, 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. augusztus 7.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke