119/2013. OVB határozat - B. Z. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

 

Az Országos Választási Bizottság
119/2013. határozata
 
Az Országos Választási Bizottság – 2013. július 31-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva B. Z. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
 
határozatot:
 
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
 
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
 
Indokolás
 
I.
 
Beadványozó 2013. július 1-jén aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:
 
“Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy a trafikmutyi néven elhíresült törvénynek négy oka van, az első ok: a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi cégek adminisztratív eszközökkel történő kiszorítása éves szinten kb. ötszázmilliárd forintos hazai piacról, a második ok: magyarnak nevezett valóságban Fidesz közeli vállalkozások kapják meg a trafikokat, akik ezt követően nem, vagy csak keveset rendelnek külföldi tulajdonú dohánygyártól, ezáltal a külföldi dohány gyártókat ki lehet szorítani a magyar piacról, a harmadik ok: Fidesz közeli vállalkozóknak húsz éves időszakban összességében kb. ezermilliárd forintnyi árrés biztosítása, a negyedik ok: az állam drasztikusan csökkenti a pártok állami támogatását miközben a Fidesz hatalmas pénzt remél a trafikpályázat nyerteseitől, ugyanis ezek a nyertesek rettegnek attól, hogy elveszítik azt az extraprofitot, amit a trafikok biztosítanak akkor, ha a Fidesztől eltérő párt jut hatalomra?”
 
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek nem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni.
 
Eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés köteles az eredményes népszavazásból következő döntéseket meghozni. Ezért a kérdés egyértelműségének megállapításakor azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
 
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint az aláírásgyűjtő íven feltüntetett kérdés rendkívüli hosszúsága és bonyolult megfogalmazása miatt a választópolgárok számára nehezen érthető, továbbá a kezdeményezésben használt fogalmazás többszörösen összetett és olyan szövevényes, amely kizárja, hogy az akár a választópolgárok, akár a jogalkotó számára egyértelműen értelmezhető legyen.
 
Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kérdésben szereplő „trafikmutyi”, „Fidesz közeli vállalkozások” vagy „Fidesz közeli vállalkozók” kifejezések bizonytalan értelmezése és homályos tartalma miatt a választópolgár számára nem lenne egyértelmű, hogy pontosan milyen tartalmú kezdeményezést támogatna aláírásával. Emellett a kérdés több részkérdést is tartalmaz, így a választópolgárnak nem lenne lehetősége külön-külön véleményt nyilvánítani a kezdeményezésekről.
 
Az Országos Választási Bizottság szerint továbbá az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés tulajdonképpen arra irányul, hogy beadványozó saját véleménye törvényben kerüljön rögzítésre. Nem állapítható meg azonban belőle, hogy egy esetleges eredményes népszavazást követően a jogalkotó – a beadványozó véleményének rögzítésén túl – milyen tartalmú jogszabály megalkotására lenne köteles.
 
Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § c) pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
 
II.
 
A határozat az Nsztv. 2. §-án, a 10. § c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
 
 
 
 
 
Dr. Bordás Vilmos
az Országos Választási Bizottság
elnöke