118/2017. NVB határozat - B. Z. magánszemély által benyújtott kifogások tárgyában


A Nemzeti Választási Bizottság

118/2017. számú határozata

 

 

A Nemzeti Választási Bizottság B. Z. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogások tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

 

határozatot:

 

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. október 17-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

 

I.

[1]         Beadványozó elektronikus úton 2017. október 11-én 6 óra 24 perckor jogorvoslati kérelmet nyújtott be „Kifogás a Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnökének a Magyar Időkben megjelent MUNKASZÜNET LEHET DECEMBER 24-E című cikkben tett állítása miatt.Vagy ha ezt nem Ő mondta, akkor a Magyar Idők ellen. "A számítás...  tárgymegjelöléssel. Jogorvoslati kérelmében a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 79. § (1) bekezdésére hivatkozott, amely szerint az országos népszavazási eljárásban a jogorvoslat benyújtására és elbírálására rendelkezésre álló határidő öt nap, és amennyiben a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.

[2]         Beadványozó a jogszabálysértés megjelöléseként az Nsztv. 79. § (2) bekezdését nevezte meg, amely szerint a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el, valamint a körzeti és helyi, illetve lekérhető médiaszolgáltatással vagy nem országosan terjesztett sajtótermékkel kapcsolatos kifogást a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság bírálja el.

[3]         Beadványozó a jogszabálysértés bizonyítékául a Magyar Idők 2017. október 9-én megjelent, „Munkaszünet lehet december 24-e” című cikkében szereplő különböző állításokat, véleményeket hozza fel. A cikkben Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke az újság kérdésére azt nyilatkozta, hogy egy-egy újabb munkaszüneti nap 0,5 százalékponttal veti vissza a gazdasági növekedést. Beadványozó álláspontja szerint ezen állítás valótlanság, amellyel Rolek Ferenc becsapja, megtéveszti a választópolgárokat. Állításának alátámasztására beadványozó a Nemzeti Választási Bizottság elnökének 2017. május 31-én kelt, a december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánításával kapcsolatos országos népszavazási kérdéshez készített feljegyzéséből idézi az Európai Központi Bank Hivatalos Közleményében megjelent cikket, amely egy új munkaszüneti nap elméleti, GDP-re vonatkozó maximális hatását -0,4%-ban határozza meg. Emellett a Hivatalos Közleményben megjelent cikk arra is rámutat, hogy egy új munkaszüneti nap által hozott változásnak pozitív hatása is lehet. A nevezett feljegyzésből idéz egy tanulmányt, amely szerint a vallási vagy nem vallási vonatkozású munkaszüneti napoknak eltérő hatásai vannak. Beadványozó idéz egy másik tanulmányt, amely azt a megállapítást teszi, hogy nincsen szignifikáns kapcsolat a munkanapok száma és a GDP között. A leírtak alapján Beadványozó szerint, mivel a magyar GDP fél százaléka több, mint félmilliárd euró, így a cikkből levezethető, hogy az általa kezdeményezett népszavazás több, mint százötven milliárd forintos kárt okozna hazánknak, amely állítás álláspontja szerint kimeríti a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 338. § szakasza szerinti közveszéllyel fenyegetést. A fentiekre tekintettel kéri Beadványozó, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg annak a tényét, hogy a Magyar Idők nevezett cikkében Rolek Ferenc tényállítása valótlan, kötelezze a Magyar Időket valós információk közlésére, tiltsa el Rolek Ferencet a jogsértő tevékenységtől, kéri továbbá Rolek Ferenc, vagy a Magyar Idők megbírságolását, valamint kéri, hogy a Bizottság hívja be Rolek Ferenc és a Magyar Idők újságíróját az ülésére, hogy kiderüljön, megvalósult-e közveszéllyel fenyegetés bűncselekménye.

[4]         Beadványozó elektronikus úton 2017. október 11-én 7 óra 26 perckor újabb kifogást nyújtott be „Kifogást nyújtok be a Magyar Időkben megjelent MUNKASZÜNET LEHET DECEMBER 24-E című cikk miatt. "az idei esztendőtől már 11-re emelkedett a pihenőnapok száma"” megjelöléssel. Kifogását az Nsztv. 179. (1) bekezdésére alapította, a jogszabálysértés megjelöléseként az Nsztv. 179. § (2) bekezdését nevezte meg. A Beadványozó jogorvoslati kérelmében előadta, hogy véleménye szerint az újságíró keveri a munkanap, pihenőnap, munkaszüneti nap, nemzeti ünnep fogalmakat, és így a Magyar Idők cikkének megállapításából – miszerint már 11-re emelkedett a pihenőnapok száma – tévesen az a következtetés is levonható, hogy a kormányzat el akarja venni a munkavállalóktól a szombati és vasárnapi pihenőnapokat. Beadványozó szerint a cikk szövegkörnyezetéből az a téves következtetés is levonható, hogy a december 24-ével kapcsolatos népszavazás miatt a magyar munkavállalók kevesebbet fognak dolgozni, mint az EU munkavállalói, miközben pont ennek az ellenkezője igaz, melyet egy „netről letölthető tanulmánnyal” igyekszik alátámasztani. Fentiekre tekintettel kéri Beadványozó, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg, hogy a Magyar Idők a nevezett cikkben pontatlanul állítja azt, hogy mennyi hazánkban a pihenőnapok száma, valamint tiltsa el a Magyar Időket a Nemzeti Választási Bizottság a jogsértő tevékenységtől és kötelezze a sajtóorgánumot valós információk közlésére.

II.

[5]         A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. (a továbbiakban: Ve.) 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét – az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.

[6]         Az aláírásgyűjtéssel kapcsolatos kifogás elbírálása a Nemzeti Választási Bizottság hatáskörébe tartozik.

[7]         A Ve. 217. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban levő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg.

[8]          A Nemzeti Választási Bizottság 70/2017. számú NVB határozatával hitelesítette az „Egyetért-e Ön azzal, hogy december huszonnegyedike munkaszüneti nap legyen?” népszavazási kérdést. Beadványozó fent ismertetett kifogásait minden esetben az aláírásgyűjtéssel kapcsolatos hivatkozással nyújtotta be, így a Nemzeti Választási Bizottság az összefüggő tárgyú ügyeket egyesített eljárásban vizsgálja.

III.

[9]         A Ve. 208. §-a szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

[10]      A Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontja szerint a benyújtott kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését.

[11]      A Ve. 215. § c) pontja kimondja, hogy a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha  az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésben foglaltakat, a d) pontnak megfelelően pedig akkor is, ha a kifogás elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.

[12]      Beadványozó kifogásaiban a nevezett sajtótermék cikkében megjelent különböző véleményeket, állításokat jelölt meg, amelyek a 70/2017. számú NVB határozattal hitelesített népszavazási kérdésben folyó aláírásgyűjtést akadályozzák.

[13]      Beadványozó első kifogásában az Nsztv. 79. § (2) bekezdését jelölte meg, mint megsértett jogszabályhelyet. A megjelölt rendelkezés a Nemzeti Választási Bizottság hatáskörét tartalmazza a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével kapcsolatos kifogás elbírálására. A leírt állítások, illetve a Beadványozó kifogásaiban feltárt bizonyítékok ugyanakkor nem a megjelölt jogszabályi rendelkezésre vonatkoznak. Beadványozó azonban más jogszabályi rendelkezést nem hívott fel beadványaiban, és ezért a kifogások választásra irányadó jogszabály alkalmazásával összefüggésben jelen eljárásban nem értékelhetőek. Beadványozó második kifogásában az Nsztv. 179. § (2) bekezdését jelölte meg jogszabálysértésként, ilyen megjelölésű rendelkezést azonban az Nsztv. nem tartalmaz. Mivel jogszabálysértés megjelölésének hiányában nem támasztható alá választásra irányadó jogszabály sérelme, a kifogások érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye.

[14]      A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti továbbá, hogy a Magyar Idők cikkében kifogásolt vélemények, állítások a sajtószabadság, illetve a véleménynyilvánítás szabadságának a körébe tartoznak. Ezt alátámasztja az is, hogy a munkaszüneti napok gazdasági hatásainak következményeiről – ahogyan Beadványozó is rámutatott érvelésében – több szerző többféle következtetésre jutott. A véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében az Alkotmánybíróság elvi éllel kimondta: „A véleménynyilvánítás szabadsága az értékítéletet kifejező, az egyén személyes meggyőződését közlő megszólalásokra attól függetlenül kiterjed, hogy a vélemény értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletre méltó vagy elvetendő. A tényállítást tartalmazó megnyilvánulások szintén részei a szólásszabadságnak. Egyrészt valamely tény közlése is kifejezhet személyes véleményt, másrészt tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne.” (36/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 219, 230., 7/2014. (III.7.) AB határozat [49] pont, 5/2015. (II.25.) AB határozat [27] pont).

[15]      A Nemzeti Választási Bizottság mindezek mellett hangsúlyozza, hogy a Beadványozó által sérelmezett vélemény esetleges büntetőjogi értékelése nem tartozik a választási bizottságok hatáskörébe.

[16]      A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 215. § c) és d) pontja alapján - mely szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglaltakat, illetve ha annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem – a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

IV.

[17]      A határozat az Nsztv. 1. §-án, 79. § (1) és (2) bekezdésén, a Ve. 1. § e) pontján,  208. §-án, 212. § (2) bekezdésén, 215. § c) és d) pontján, 217. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

 

Budapest, 2017. október 12.

 

 

                                                              Prof. Dr. Patyi András

                                                      a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                          elnöke