A Nemzeti Választási Bizottság
117/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a B. A. (a továbbiakban: Beadványozó1) magánszemély és a Momentum Mozgalom (1053 Budapest, Múzeum körút 13. I/2., a továbbiakban: Beadványozó2) jelölő szervezet által benyújtott kifogások tárgyában – 8 igen és 6 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásokat elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviseletkötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogások tartalma]
[1] Beadványozó1 2019. május 16-án 11 óra 48 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Kifogásában előadta, hogy a TV2 Média Csoport Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) TV2 médiaszolgáltatásának 2019. május 11-15-e közötti hírműsorainak szerkesztése a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelvekbe ütközött.
[2] Kiemelte, hogy „a kormányhoz köthető hírekben is erősen megjelenik a FIDESZ Ep-kampánya”.
[3] Beadványozó1 kifogásában a Médiaszolgáltató alábbi műsorszámait jelölte meg tételesen, rögzítve azt is, hogy a műsorszámon belül melyek azok a szerepléseket, nyilatkozatokat, amelyek a vélelmezett jogszabálysértést alátámasztják
2019. május 11.
Tények 18 órakor: „Támadják a magyar családpolitikát” (Rétvári Bence kontra Brüsszel);
2019. május 12.
Tények 18 órakor: „Nem kifogásolható a támogatás” (Hollik István kontra Brüsszel); „Milliókat tett zsebre Manfred Weber”;
2019. május 13.
Tények Reggel: „Nem kifogásolható a támogatás” (Hollik István kontra Brüsszel);
Tények 18 órakor: „Támadják a babváró támogatást” (Novák Katalin kontra Brüsszel);
2019. május 14.
Tények 18 órakor: „Erős a magyar-amerikai szövetség” (illegális bevándorlás, Orbán, Szijjártó); „Sikeres a magyar modell” (Szijjártó Péter); „Orbán: Ott segítünk, ahol baj van”;
Tények Röviden: „Brüsszel inkorrekt, mégis vádol” (Semjén Zsolt);
Tények Extra: ”Mást akar az elit és mást az emberek” (tömény fideszes választási propaganda);
2019. május 15.
Tények 18 órakor: „Brüsszel hagyja jóvá a támogatást” (Nacsa Lőrinc Fidesz-KDNP); „Kemény cenzúra a facebookon” (pl. Lázár János migránsos videója); Magyarország elutasítja a kvótát (Völner Pál, Fidesz);
Tények Röviden: „Brüsszel hagyja jóvá a támogatást” (Nacsa Lőrinc Fidesz-KDNP)
Tények Extra: „Kemény cenzúra a facebookon” (pl. Lázár János migránsos videója) „Brüsszel hagyja jóvá a támogatást” (Nacsa Lőrinc Fidesz-KDNP).
[4] A kifogás tartalmazza valamennyi megjelölt műsorszám internetes elérhetőségét (linkjét) is.
[5] Kifejtette, hogy a Kúria Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzésében rögzítette azon álláspontját, amely szerint a Ve. alapelvi követelmények teljesülését érintően lineáris médiaszolgáltatás esetében nem egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatával kell elvégezni. A Nemzeti Választási Bizottság – Kvk.I.37.388/2018/2. sz. kúriai végzéssel mind megállapítását, mind indokolását tekintve helybenhagyott – 556/2018. sz. határozata is alátámasztja a kiegyensúlyozottság több műsorszámon keresztül történő vizsgálatának követelményét, a műsorszámok teljes időszakban, összességében való vizsgálatával. A Kúria Kvk.III.37.465/2014/2. számú végzésével jóváhagyott 941/2014. számú NVB határozat, valamint a Kvk.V.37.540/2014/3. számú végzéssel jóváhagyott 1094/2014. számú határozat rámutat arra, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megsértése akkor állapítható meg, ha a választási kampányban a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül.
[6] Álláspontja szerint az EP-kampány kezdete óta a TV2-nek – a Nemzeti Választási Bizottság 45/2019. számú, és a már szintén jogerős Kvk.IV.37.516/2019/4. számú kúriai határozatban foglalt elmarasztalásának tudatában és arra tekintettel – módjában lett volna tennie valamit a fenti műsorkészítési gyakorlatának átalakítása érdekében, azonban hiába tudta, hogy a gyakorlata jogsértő, mégsem tett semmit az ellen, így a Ve. szabályainak megsértése a részéről egyértelműen szándékosan történt.
[7] A jogsértés kiterjedt, súlyosan szándékos megvalósulására tekintettel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a leírt tényállás és a kifogásban megjelölt bizonyítékok alapján a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt „esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között” és e) pontjába foglalt „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” alapelvek megsértését, a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján tiltsa el a TV2-t a további jogszabálysértéstől.
[8] Hozzátette, hogy Médiaszolgáltató fenti gyakorlatának jogsértő voltát a jelen kampányban a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria is többször megállapította és több ízben eltiltotta a további jogszabálysértéstől, azonban álláspontja szerint Médiaszolgáltató töretlenül folytatja korábbi gyakorlatát és már az első, 45/2019-es NVB határozat meghozatala óta folyamatosan csak a Fideszt mint jelölő szervezetet jeleníti meg hírműsoraiban.
[9] Kifejtette, hogy a Ve. 152. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság bírságot szabhat ki. Annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit - így különösen a jogsértéssel érintett médiaszolgáltató fajtáját, vételkörzetét, a jogsértéssel érintett sajtótermék jellemzőit, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A bírság legmagasabb összege a 152. § (3) bekezdése szerint a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötvenszerese. A jogsértő tevékenység tartós, ismétlődő jellegére, valamint a jogszabálysértés súlyára és szándékosságára tekintettel, valamint a sorozatos jogsértő gyakorlatra, amely a NVB határozatainak rendelkezéseit is figyelmen kívül hagyja, a fentieken túl a Ve. 152. § (2)-(3) bekezdése és a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján kérte a törvényi legmagasabb összegű bírság megállapítását a Médiaszolgáltatóval szemben.
[10] A Ve. 152. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra tekintettel végezetül azt kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság kötelezze Médiaszolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon tegye közzé, minderre a legnézettebb, olyan hírműsorában kerüljön sor, mint amilyen jellegű hírműsorban a Médiaszolgáltató megsértette Ve. alapelveit.
[11] A Momentum Mozgalom képviseletében Fekete-Győr András (a továbbiakban: Beadványozó2) 2019. május 16-án 14 óra 32 perkor elektronikus úton kifogást nyújtott be Médiaszolgáltató, valamint Kökény-Szalai Vivien, Médiaszolgáltató hírigazgatója ellen.
[12] Álláspontja szerint Médiaszolgáltató “Tények” című műsora folyamatosan, ismétlődő jelleggel megsérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. A “Tények” című műsor tartalmáért a hírigazgató felelős, ezért véleménye szerint a jogsértésért őt is felelősség terheli.
[13] Beadványozó2 kifejtette, hogy a “Tények” című műsor megjelölt kiadásaiban az esélyegyenlőséget súlyosan sértő módon, rendkívül nagy túlsúlyban a Fidesz-KDNP szövetség kampányeseményeiről és tevékenységéről számolt be és azt a látszatot kelti, mintha más pártok nem készülnének az európai parlament magyar tagjainak választására, miközben ezen pártok kampányeseményeket és sajtótájékoztatókat tartottak.
[14] Kifogásában szereplő állításai alátámasztására a kifogásolt műsorszámok, valamint a különböző jelölő szervezetek által tartott sajtótájékoztatók listáját mellékletben csatolta.
[15] Beadványozó2 a Kúria Kvk.VI.37.559/2019/2. számú határozatára hivatkozva kifejtette, hogy „az ellenzéki kampánytevékenység figyelmen kívül hagyásával a [médiaszolgáltató] kommunikációja alkalmas volt a választói akarat befolyásolására, a [Fidesz-KDNP] népszerűsítésére. Az egyoldalú tájékoztatás azt sugallhatta a választóknak, hogy csak a [Fidesz-KDNP-nek] van programja és jelöltje, más párt nem kampányol, nem indul eséllyel az EP-választáson”. Álláspontja szerint ugyanezen megállapítás a jelen ügyben is fennáll, a “Tények” című műsor a Fidesz-KDNP-n kívüli más jelölő szervezetek figyelmen kívül hagyásával megbontja a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget, valamint figyelmen kívül hagyja a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét.
[16] A Kúria Kvk.VI.37.559/2019/2. számú határozatára hivatkozva hozzátette, hogy “sérti a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, ha a lineáris műsorszolgáltató több napon át, a különféle műsorszámokban megjelenő híradásokban csak az egyik jelölőszervezet kampánytevékenységéről számol be annak ellenére, hogy más jelölőszervezetek is folytattak hírértékű kampánytevékenységet”. Álláspontja szerint a jelen kifogás tárgyául szolgáló műsorfolyamban a “Tények” című műsor összeállítói a hivatkozott jogértelmezést figyelmen kívül hagyták.
[17] Hivatkozott továbbá a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria korábbi döntéseire. [Kvk.I.37.572/2019/2., Kvk.IV.37.516/2019/4., Kvk.VI.37.559/2019/2. végzések, valamint 88/2019. számú NVB határozat]
[18] Beadványozó2 hozzátette, hogy Médiaszolgáltató felelősségének megállapítása mellett kéri, hogy a “Tények” című műsor tartalmáért felelős személy, a hírigazgató felelősségét is állapítsa meg a Nemzeti Választási Bizottság, valamint vele szemben is szabjon ki bírságot. A “Tények” című műsor egyes kifogásolt adásainak végén „elérhető az adott időben a hírigazgatói tisztséget betöltő személy neve, aki a kifogásolt időszakban végig Kökény-Szalai Vivien volt”.
[19] Hivatkozva Médiaszolgáltató honlapjára megállapítja, hogy a hírigazgató a Médiaszolgáltatónál az “aktuális műsorok igazgatóságát” vezeti. Médiaszolgáltató honlapja szerint: “a csatorna Kökény-Szalai Vivient nevezi ki az aktuális műsorok igazgatójának”, valamint “Kökény-Szalai Vivien vezetésével (…) megalakul az Aktuális műsorok igazgatósága, amelynek feladata a TV2 Csoport csatornáin futó hír és aktuális műsorok bővítése és megújítása”. Kifejtette, hogy Médiaszolgáltató honlapja egyértelművé teszi azt is, hogy a hírigazgató a “Tények” című hírműsor tartalmáért is felelős.
[20] Hozzátette, hogy a szerkesztésért felelős természetes személy Ve. szerinti felelősségét állapította meg a Kúria Kvk.III.37.356/2018/2. számú határozata, mely helyben hagyta a Nemzeti Választási Bizottság 521/2018. számú határozata által szintén helybenhagyott Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsági határozatot. A Zala Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 32/2018. (III. 12.) számú határozata a jogsértő tartalmat közlő folyóirat ügyvezető-főszerkesztőjét tiltotta el a további jogsértéstől. A Kúria és a Nemzeti Választási Bizottság is helybenhagyta ezt a határozatot, vagyis nem látta akadályát annak, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdése alapján a tartalomért felelős természetes személy felelőssége megállapítható legyen.
[21] A Ve. rendszere különbséget tesz a médiaszolgáltatóval és a természetes személlyel szemben kiszabható bírság között, előbbi számára magasabb bírságmaximumot állapítva meg. Beadványozó2 álláspontja szerint a Médiaszolgáltató ismétlődő jelleggel, nagy nyilvánosságot elérő módon és nyilvánvalóan szándékosan sérti meg a Ve. alapelveit, ezért vele szemben a Ve. 152. § (2) és (3) bekezdése szerinti maximális bírság kiszabása indokolt. Hozzátette továbbá, hogy „bár a Nemzeti Választási Bizottság legutóbb a 2019. május 9-ig tartó időszak tekintetében marasztalta a Médiaszolgáltatót (102/2019. NVB határozat), de annak felelőssége az azon felüli, jelen kifogásban támadott időszakra vonatkozóan fennáll, a bírság kiszabása indokolt”.
[22] Beadványozó2 kifejtette továbbá, hogy a “Tények” című műsor tartalmáért felelős hírigazgatóval szemben a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján, a 219. § szerinti mértékben lehet bírságot kiszabni. Álláspontja szerint a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a jogerős határozattal való szembehelyezkedésre, valamint a hírműsorokért felelős igazgatóként viselt magas felelősségre tekintettel a hírigazgatóval szemben a kiszabható maximális bírság megállapításának van helye. Hozzátette, hogy a jogsértő természetes személy felelősségét korábbi határozatok nem vizsgálták, így az ő tekintetében a teljes kifogásolt időszakot figyelembe kell venni, és a bírság összegének megállapításakor erre tekintettel kell lenni.
[23] Beadványozó2 kifogásának mellékletében a Médiaszolgáltató alábbi műsorszámait jelölte meg tételesen, rögzítve azt is, hogy a műsorszámon belül melyek azok a szereplések, nyilatkozatok, amelyek a vélelmezett jogszabálysértést alátámasztják:
2019. május 6.
Tények Este, Tények Délben: Orbán Viktor Heinz-Christian Strache-val való találkozásáról számolt be;
Tények Reggel: Demeter Márta MSZP-sekre vadászik;·
2019. május 7.
Tények Este: Gyurcsányék alamuszi botránya;
Tények Reggel: Orbán: Változás kell;
2019. május 8.
Tények Este: Weber a szélkakas; Orbán Viktor látogatása Kolozsváron- Ep kampány lényegében;
Tények Reggel: Ujhelyi lebontaná a határzárat; Gyurcsányék “alamuszi” botránya; Szijjártó: fontos partner az USA; Nagyobb a tét, mint korábban;
2019. május 9.
Tények Este: Családlátogatás Erdélyben;
Tények Reggel: Orbán: erős összmagyar képviseletet; Lelepleződött az MSZP elnök; Weber a szélkakas politikus;
2019. május 10.
[24] Tények Este: Soros kampány Magyarország ellen; Orbán Viktor az erdélyi Kerelőszentpálon;
Tények Reggel: Európa jövőjéről tanácskoztak; Családlátogatás Erdélyben; Már 36 ezer család menekült meg; Azonos véleményen a migrációról;
2019. május 11.
Tények: Czeglédynek falaz az ellenzék; Megtámadták a babaváró politikát Brüsszelben; Látogatás Böjte Csabánál;
2019. május 12.
Tények: Brüsszel nem hagyta jóvá a babaváró támogatást; Manfred Weber bár a korrupció ellen küzd milliókat tett zsebre, a joghézagokat kihasználva;
2019. május 13.
Tények: Felmondják a “felháborítóan” botrányos parkolói szerződéseket; Hónapok óta támadja Brüsszel a babaváró támogatás;
Tények Reggel: Nem kifogásolható a támogatás; Nemzeti érdek a paksi fejlesztés; Botrány a menekültügyi hivatalban; Milliókat tett zsebre Manfred Weber.
[25] A kifogás tartalmazza valamennyi megjelölt műsorszám internetes elérhetőségét (linkjét) is.
[26] Beadványozó2 kéri, hogy fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontjai alapján állapítsa meg a jogsértés tényét, tiltsa el a jogsértőket a további jogsértéstől, valamint a 152. § (1) bekezdés c) pontja alapján kötelezze Médiaszolgáltatót a határozat rendelkező részének közzétételére. Továbbá Médiaszolgáltatóval szemben a Ve. a 152. § (2) és (3) bekezdése alapján, a természetes személy jogsértővel szemben a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján bírságot szabjon ki.
[27] A Nemzeti Választási Iroda a Médiaszolgáltatót értesítette a kifogásokról és határidő tűzése mellett tájékoztatta arról is, hogy kifejtheti a kifogásokkal kapcsolatos álláspontját.
[28] Médiaszolgáltató a számára kijelölt határidőben a Beadványozó1 kifogásával kapcsolatban az alábbi észrevételeket tette. Az Alaptörvény 15.–18. cikkeiben foglaltak szerint a Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.
[29] Álláspontja szerint a Ve. 142.§-a akként rendelkezik, hogy nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége. E törvényhelyhez fűzött indokolás szerint: „A Kúria a 2014-es választások során több eseti döntésében kimondta, hogy nem minősíthető kampánytevékenységnek a választási kampány időszaka alatt állami, kormányzati vagy önkormányzati alaptevékenység végzése. Tehát mindazon feladatok ellátása, amelyek az adott szerv feladatkörébe tartoznak. Ennek a bírói gyakorlatnak szükséges a Ve.-ben való megjelenítése.”
[30] Kifejtette, hogy a kifogásolt közlések jelentős része kizárólag
• a magyar miniszterelnök hivatalos külföldi látogatásáról,
• a magyar miniszterelnök hivatalos magyarországi programjáról,
• a magyar külügyminiszter hivatalos külföldi látogatásáról,
• a magyar miniszterelnök-helyettes előadásáról,
• a magyar kormány államtitkárainak, illetve szóvivőjének a Kormány tevékenységével kapcsolatos nyilatkozatairól ad tárgyilagos tájékoztatást, ami alapján egyik közlés sem minősül választási kampányban való részvételnek.
[31] Álláspontja szerint a kifogásolt további közlések (Milliókat tett zsebre Manfred Weber; Mást akar az elit és mást az emberek; Kemény cenzúra a facebookon) egyetlen jelölőszervezet kampánytevékenységével sincsenek összefüggésben, emiatt szintén nem minősülnek választási kampányban való részvételnek.
[32] Az a tény, hogy a kifogásolt műsorszámok némelyikében utalás történik a migrációra, nem jelenti azt, hogy az adott közlés ezáltal választási kampánytevékenységnek minősülne. Megjegyezte, hogy a kifogást tevő a kifogásában amellett, hogy a kifogásolt műsorszámokat feltüntette, külön indokolást hozzájuk nem fűzött.
[33] Médiaszolgáltató a Beadványozó2 kifogásával kapcsolatban kifejtette, hogy az NVB 102/2019 számú határozattal zárult eljárásban már vizsgálta a tárgyi kifogással érintett időszakból a 2019. május 6. és május 9. napja közzé eső időszakot, és döntést hozott, amelyet a Kúria Kvk.V.37.620/2019/2. számú határozatával a bírság mérséklése mellett helyben hagyott. Ítélt dolognak minősül, így ezen időszak vonatkozásában újabb eljárás nem folytatható le, ami alapján ezen időszak vonatkozásában a kifogás elutasításának van helye.
[34] Álláspontja szerint a fennmaradó 2019. május 10. és 13. közötti időszakba beleesett egy hétvége is. Szombat és vasárnap a Tények csak napi egy alkalommal jelentkezik, így a május 10. és 13. közötti időszak nem elégséges a Ve. szerinti alapelvek érvényesülésének vizsgálatához. Ráadásul Beadványozó2 is csak az esti Tények adásokat jelölte meg a kifogásában (május 10. Tények Reggel kivételével).
[35] A kifogásolt öt műsorszámban álláspontja szerint kizárólag egy riport hozható összefüggésbe az európai parlamenti választásokkal, ez pedig az „Európa jövőjéről tanácskoztak” című riport. Ezen kívül a kifogásban felsorolt többi riport nem kapcsolódik az európai parlamenti választásokhoz, azokban nem folyik kampánytevékenység egyik jelölő szervezet részéről sem, így ezeket a Nemzeti Választási Bizottságnak a kifogás elbírálása során teljes mértékben figyelmen kívül kell hagynia.
[36] Médiaszolgáltató mindkét kifogás kapcsán a kampánnyal kapcsolatos hírfolyam tekintetében hivatkozott továbbá a kialakult joggyakorlatra, amely szerint kettő hét időtartam figyelembevétele szükséges a műsorszámok vizsgálatakor. Hivatkozott továbbá szerkesztői szabadság korlátozására és a kiegyensúlyozottság követelményére [Kúria Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzése, Alkotmánybíróság 1/2007. (I.18) AB határozata]. Médiaszolgáltató álláspontja szerint nincs olyan egyedi körülmény, amely miatt a kifogással érintett rövid időszakra vonatkozó vizsgálat megalapozott lenne, így az esélyegyenlőség sérelme és a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme sem állapítható meg. A műsorok a szerkesztői szabadság körében, mint kereskedelmi médiaszolgáltatót megillető véleménynyilvánítási szabadság körébe tartoznak. Médiaszolgáltató álláspontja szerint a közléseik témája, tárgyilagos stílusa, választásoktól való időbeli távolsága, valamint a választói szándék befolyásolására való alkalmatlansága és csekély jelentősége miatt a bírság kiszabása teljességgel alaptalan.
[37] Álláspontja szerint bármilyen jogsértés megállapítása esetén is bírság kiszabása teljességgel megalapozatlan. A közlések témája, tárgyilagos stílusa, választásoktól való időbeli távolsága, választói szándék befolyásolására való alkalmatlansága, csekély jelentősége teljességgel alaptalanná teszi bírság kiszabását.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság előzetes eljárása]
[38] A Ve. 217. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban lévő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó1 és Beadványozó2 kifogásának tárgya ugyanazon médiaszolgáltató ugyanazon hírműsorának jelentős részben egyező időszakban sugárzott műsorszámai, ezért a Ve. 217. § (1) bekezdése alapján azok egy eljárásban való elbírálásáról döntött.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[39] Beadványozók Médiaszolgáltató tevékenységét az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választása választási kampányában való részvételével összefüggésben támadták. A Ve. 151. § (1) bekezdése szerint a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével – a Ve. rendelkezéseinek megsértésével – kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el.
[40] A Ve. 139. § (1) bekezdése, valamint az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 4/2019. (III. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 30. §-a alapján az Európai Parlament tagjainak választása során a választási kampányidőszak 2019. április 6-tól 2019. május 26-án 19.00 óráig tart.
[41] A választási bizottságok és a bíróságok következetes gyakorlata szerint a választási kampányban részt vevő médiaszolgáltatókkal szembeni esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartása csak a műsorfolyam egészének, de legalább átfogó részének ismeretében vizsgálható. A Nemzeti Választási Bizottság és jogelődje, az Országos Választási Bizottság – a Kúria által jóváhagyott – több eseti döntésében is rámutatott arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni. [137/2014. NVB határozat, 960/2014. NVB határozat, 1106/2014. NVB határozat, 70/2015. NVB határozat, 73/2015. NVB határozat, 74/2015. NVB határozat, 55/2016. NVB határozat, 556/2018. NVB határozat, Kvk.IV.37.214/2006/2., Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3. számú végzések]
[42] Az esélyegyenlőség alapelve és erre tekintettel a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme akkor állapítható meg, ha a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a választási eljárás időszakában, de legalább átfogó részében vizsgálva bizonyítható, hogy valamely jelölt, jelölő szervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos jogi helyzetben lévő jelölttel, illetve jelölő szervezettel szemben. [Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3., Kvk.I.37.388/2018/2. és Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzések]
[43] A fentiek alapján a Ve. alapelvi követelményeinek teljesülését a lineáris médiaszolgáltatás esetében nem az egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatával kell elvégezni. A műsorfolyam az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámok összességét jelenti. A műsorfolyam tekintetében további kritérium az irányadó gyakorlat szerint, hogy az időtartamában ölelje fel a kampányidőszak átfogó részét. Figyelemmel a választási kampány ötven napos időtartamára, a Nemzeti Választási Bizottság gyakorlata két hét időtartamot már elegendőnek tart ahhoz, hogy egy műsorfolyamban az alapelvek érvényesülését vizsgálni lehessen. Ezzel egyező érvelést rögzített például 510/2018. számú határozatában, amely megállapítást a Kúria Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzésében szintén osztott.
[44] A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 53/2019. számú határozatának felülvizsgálatakor megállapította, hogy „a kérelmező által kifogásolt "Tények" című hírműsor három nap alatt különböző napszakokban megjelent adásai (…) jellegüket és tartalmukat illetően bevonhatók egy műsorfolyamba, mivel azok mindegyike – a Médiaszolgáltató által a kifogás vonatkozásában előterjesztett észrevételeiben foglaltak szerint is – tartalmazott olyan híradást, híradásokat, amelyek közvetlenül összefüggésbe hozhatók az EP-választásokkal, illetve a választási kampánnyal.” [Kvk.IV.37.516/2019/4.] A Kúria ezen határozatában azt a gyakorlatot tartotta jogsértőnek, amely szerint a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet három egymást követő napon többször is megjelenhetett, kifejthette az Európai Unió bevándorlási politikával kapcsolatos véleményét, míg más jelölő szervezetek részére egy esetben sem adott megjelenési lehetőséget Médiaszolgáltató.
[45] A Bizottság a műsorfolyam vizsgálata kapcsán rögzíti, hogy a Tények című műsor Beadványozó2 kifogásában megjelölt május 6-tól május 13-ig terjedő időszakban megjelent adásait a Kúria 2019. május 16-án hozott, Kvk.V.37.620/2019/2. számú végzésében (a továbbiakban: Végzés) a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja alapján jogerősen elbírálta, így a május 9-ig terjedő időszakot a kettős értékelés tilalma alapján a Bizottság nem vizsgálta.
[46] A Bizottság a műsorfolyamot fentiek alapján a kifogásokban megjelölt május 10-e és 15-e közötti időszakban vizsgálja. Beadványozó1 jelen ügyben a május 11-től 15-ig terjedően öt adásnapon tíz műsort és ezen belül tizenhat riportot, Beadványozó2 május 10-től 13-ig bezárólag négy adásnapon hat műsort és ezekben tizenhét riportot jelölt meg a jogszabálysértő tartalomként. A két kifogásban tehát a hat adásnap során – az átfedésekre tekintettel – tizenkét különböző műsorszám, ezen belül tizennyolc riport került megvizsgálásra.
[47] A Bizottság rögzíti, hogy a Kúria a Végzésben élesen elválasztotta a Kormány és a miniszterelnök kormányzati tevékenységét bemutató riportokat a kampánytartalmaktól. Indokolásában megjegyezte: „A Kúria a 2014-es választások során több eseti döntésében kimondta, hogy nem minősíthető kampánytevékenységnek a választási kampány időszaka alatt állami, kormányzati vagy önkormányzati alaptevékenység végzése. Tehát mindazon feladatok ellátása, amelyek az adott szerv feladatkörébe tartoznak. Ennek a bírói gyakorlatnak szükséges a Ve.-ben való megjelenítése.”
[48] A Bizottság a műsorszámok vizsgálata során a Végzésben foglaltakra tekintettel értékelte a Beadványozók által bizonyítékként megjelölt riportokat, és részben egyetértésben Médiaszolgáltató észrevételeivel megállapította, hogy a vizsgált időszakban legfeljebb egy háromszor ismétlődő (Tények 18 órakor, Tények Extra, Tények Röviden) híradás, a „Brüsszel hagyja jóvá a támogatást” című hozható összefüggésbe az európai parlamenti választásokkal és a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek politikájának népszerűsítésével. Ebben a riportban Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselő, a KDNP frakciójának szóvivője sajtótájékoztató keretében beszél a Kormány Babaváró programjáról, a jelölő szervezet álláspontját ütköztetve az Európai Bizottság vélelmezett kritikájával.
[49] A riportok közül a Bizottság fentiekre tekintettel nem értékelte figyelembe vehető tartalmúnak az alábbi műsorrészleteket:
- a Kormány tagjainak, illetve a kormányszóvivőnek a nyilatkozatait tartalmazó híreket, mivel azok a Kormány tevékenységéről számoltak be;
- a Soros-kampányról szóló híradást;
- a Manfred Weber-ről szóló riportot, amely az uniós politikus irodabérlési botrányáról számolt be, és abban egyetlen jelölő szervezet sem jelenik meg;
- a miniszterelnök és az amerikai elnök találkozóját bemutató riport ugyancsak nélkülöz bármiféle utalást az EP-kampány vonatkozásában, továbbá
- Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek a Magyarország és az Európai Bizottság közti nézeteltérést részletező riportja sem köthető a választási kampányhoz, és
- a Mediaworks Facebook-os hirdetési problémáiról szóló beszámoló sem bír kampánytartalommal.
[50] Egyes riportokban az európai parlamenti választások kapcsán elemző által kifejtett vélemények szakmai megnyilvánulásoknak tekinthetők, amelyek kívül esnek a Ve. 141. §-a szerinti tevékenységen, így a Bizottság ezeket a tartalmakat sem tekinti relevánsnak a kifogás elbírálásában.
[51] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint tehát legfeljebb a fent jelölt három műsorrész értékelhető jelölő szervezet kampányban képviselt álláspontjának bemutatásaként, amely a műsorfolyam hosszúságára, és az egyéb közéleti események nagy terjedelmű bemutatására nem elegendők az esélyegyenlőség sérelmét megvalósító műsorszerkesztési gyakorlat megalapozásához.
[52] A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó2 személyi felelősséget felvető kérelmével kapcsolatban egyebekben megjegyzi, hogy a Ve. 152. § (1) és (2) bekezdése csak a médiaszolgáltató felelősségére, illetve szankcionálására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, média-jogorvoslat kapcsán a médiaszolgáltatón túl további jogsértő személy marasztalására a Ve. nem ad lehetőséget. Az ismételt jogsértések esetében is megállapítható, hogy a választási eljárásban a felelősséget a médiaszolgáltató viseli, amennyiben a jogsértést eredményező szakmai döntésekért a belső személyi felelősség meghatározható, úgy a médiaszolgáltató ezzel kapcsolatos igényeit munkajogi vita, vagy polgári jogi kárigény keretében érvényesítheti. A választási eljárás más szereplője vagy eljáró hatóság számára azonban ez a tény további jogot nem keletkeztet. A Nemzeti Választási Bizottság a felelősség megállapítása tekintetben is a Kúria gyakorlatát tartja követendőnek, aki legutolsó döntésében ugyancsak a médiaszolgáltatót marasztalta. [Kvk.V.37.620/2019/2.]
[53] A fenti indokok alapján a Bizottság Beadványozók kifogását a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[54] A határozat a Ve. 139. § (1) bekezdésén, a 141. §-án, a 151. §-án, a 152. § (1) bekezdésén, a 220. §-án, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés a) pontján, az IM Rendelet 30. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 17.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke