117/2011. OVB határozat - V. P. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

 

Az Országos Választási Bizottság
117/2011. határozata
 
Az Országos Választási Bizottság – 2011. július 19-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva V. P. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
 
határozatot:
 
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
 
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143).
 
 
Indokolás
 
I.
 
A beadványozó 2011. június 24-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
 
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a már törvényesen megszerzett jogokat visszamenőleg senkitől elvenni, vagy csökkenteni ne lehessen?”
 
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogállam fogalmának egyik feltétlen ismérve a jogbiztonság [72/1995. (XII. 15.) AB határozat]. A jogbiztonság megköveteli a megszerzett jogok védelmét, így a teljesedésbe ment, vagy egyébként véglegesen lezárt jogviszonyok érintetlenül hagyását, illetve a múltban keletkezett, tartós jogviszonyok megváltoztathatóságának alkotmányos szabályokkal való korlátozását [11/1992. (III. 5.) AB határozat]. Előző alkotmányos alapelvből következően a megszerzett jogok korlátozása csak kifejezett alkotmányos rendelkezés – mint például az Alkotmány 70/E. § (3) bekezdése – birtokában lehetséges.
 
Ezzel szemben a kérdés generális védelmet biztosítana a szerzett jogoknak, nem tenné lehetővé annak lehetőségét, hogy azok az Alkotmányban korlátozásra kerüljenek, így az ilyen alkotmányi rendelkezések hatályon kívül helyezését kezdeményezi, illetve kizárja ilyen szabályok jövőbeni elfogadását.
 
A fentiek alapján Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben megtartásra kerülő országos népszavazás eredményének az Országgyűlés csak úgy tudna eleget tenni, ha a szerzett jogokat korlátozó alkotmányos rendelkezéseket hatályon kívül helyezné, majd azt követően az Alkotmányt három évig nem módosítaná.
Az Alkotmánybíróság több határozatában is [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (VII. 7.) AB, 28/1999. (X. 6.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001.(XI. 29.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] leszögezte, hogy az Alkotmány módosítására, csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben, az Alkotmány által feljogosított alkotmányozó hatalom által [Alkotmány 24. § (3) bekezdés] kerülhet sor. Az Alkotmány módosítására, illetve az Alkotmány egyes rendelkezéseinek a jövőbeni megváltoztathatóságának kizárására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye.
 
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, így a Bizottság az Nsztv. 10. § b) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
 
II.
 
A határozat az Alkotmány 2. § (1) bekezdésén és 24. § (3) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án és a 10. § b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
 
 
 
 
Dr. Bordás Vilmos
az Országos Választási Bizottság
elnöke