116/2022. NVB határozat - a K. G. N. által benyújtott fellebbezés tárgyában

Nemzeti Választási Bizottság

116/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a K. G. N. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 5 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Békés Megye 4. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 16/2022. (II. 25.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

  1. Beadványozó 2022. február 23-án 15 óra 51 perckor kifogást nyújtott be a Békés Megye 4. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) Erdős Norberttel, a Békés Megyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület (a továbbiakban: OEVK) FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek közös képviselőjelöltjével szemben a 2022. február 23. napján, a Facebook felületén posztolt nyilvános tartalmai okán.
  2. Beadványozó kifogásában előadta, hogy Erdős Norbert 2022. február 23-án Facebook oldalán közzétette, hogy a Mezőkovácsházi Hunyadi János Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiumban informatikai eszközök ünnepélyes átadásán vett részt, szintén jelen volt az intézmény vezetője és a Békéscsabai Tankerületi Központ vezetője is.
  3. Beadványozó kifogásában azt is előadta – hivatkozással a Kúria Kvk.II.37.395.2014/2. számú végzésére –, hogy Erdős Norbert az eseményen álláspontja szerint nem közjogi tisztsége alapján – azaz az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletéért felelős államtitkáraként – vett részt, hanem mint képviselőjelölt, mindezzel a magatartásával olyan látszatot keltve, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására. Az eseményen ilyen minőségben való részvételével Erdős Norbert megsértette továbbá a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) oktatási intézményekben kampánytilalmat kimondó rendelkezését is.
  4. Mindezek alapján kérte, hogy az OEVB a kifogásának adjon helyt, állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek, valamint a Nkt. 24. § (3) bekezdésének megsértését, illetőleg a képviselőjelöltet a további jogszabálysértéstől tiltsa el és szándékos jogsértés miatt szabjon ki bírságot.
  5. Az OEVB a 16/2022. (II. 25.) számú határozatában a kifogást elutasította.
  6. Az OEVB határozatának indokolásában a kifogás érdemi vizsgálata során megállapította, hogy a becsatolt fényképfelvételek nem alkalmasak arra, hogy a Bizottság jogsértést állapítson meg. Rögzítette, hogy azokon tanulók nem szerepelnek, így a Bizottság nem látta bizonyítottnak, hogy az esemény az idő alatt történt, amíg az intézmény a tanulók felügyeletét látta le és a jogszabály az oktatási, nevelési intézményben a politikai tevékenység tiltását kizárólag azon idő alatt tiltja, amely idő alatt az intézményben gyermekek, tanulók felügyelete zajlik.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2022. február 28-án 13 óra 9 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 16/2022. (II. 25.) számú határozata ellen, amelyet a Békés Megye 04. számú Országos Egyéni Választókerületi Választási Iroda vezetője ugyanezen a napon felterjesztett a Nemzeti Választási Bizottság részére.
  2. Beadványozó érintettsége vonatkozásában hivatkozott a Ve. 221. § (1) bekezdésére.
  3. Beadványozó fellebbezésében előadta, hogy álláspontja szerint az OEVB határozatában nem foglalkozott valamennyi, általa megjelölt jogszabálysértéssel, tekintettel arra, hogy a határozata indokolásában kizárólag a Nkt. 24. § (3) bekezdésének megsértésére tért ki. Az OEVB-nek ez a mulasztása a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságát előíró alapelv sérelmét idézte elő.
  4. Fellebbezésében előadta továbbá, hogy a hír6.hu internetes hírportál beszámolója alapján egyértelműen megállapítható, hogy az informatikai eszközök átadására 2022. február 23-án a délutáni órákban került sor. A képviselőjelölt Facebook posztjának közzététele február 23-án 14 óra 4 perckor történt, amelyből következik, hogy az esemény délután, ezen időpont előtt valósult meg, amikor az oktatási intézményben még kétséget kizáróan tanítás zajlott. Ennek alátámasztására fellebbezése mellé csatolta a Mezőkovácsházi Hunyadi János Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium házirendjét, amelynek értelmében a csengetési rend szerint ebben az idősávban még tanítási órák zajlanak.
  5. Fellebbezésében hangsúlyozta, hogy a képviselőjelölt az eseményen nem államtitkárként vett részt, hanem mint egyéni képviselőjelölt, mindez azt a látszatot keltette, hogy az informatikai eszközök a jelölt személyes tevékenységének köszönhetően kerültek az intézménybe. Sérelmezte ezzel összefüggésben azt is, hogy az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár jogszabályban megahatározott feladatai nem hozhatók összhangba az informatikai eszközök átadásával.
  6. Beadványozó közölte azt is, hogy az informatikai eszközök a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítására a tanulók és pedagógusok számára” elnevezésű projekt keretében kerültek beszerzésre és szétosztásra, amelyre Erdős Norbertnek államtitkári minőségében ráhatása nem volt. Mindezek alátámasztására hivatkozott fellebbezésében a 684/2020. (XII. 28.) számú Kormányrendeletre, valamint az 1495/2021. (VII. 23.) számú Kormányhatározatra.
  7. Beadványozó kifejtette továbbá – hivatkozva a Kúria Kvk.II.37.395/2014/2. számú végzésére –, hogy a képviselőjelölt személyes közreműködése egy „adomány” szétosztásában alkalmas a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértésére.
  8. Végezetül fellebbezésében azt is kifogásolta, hogy az eseményen a Békéscsabai Tankerültei Központ vezetője is jelent volt, amely álláspontja szerint szintén sérti az esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.
  9. Mindezekre tekintettel kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján változtassa meg az OEVB határozatát, állapítsa meg a jogszabálysértést, a jogsértőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől és szándékos jogsértés miatt szabjon ki bírságot.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
  2. A Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a Nemzeti Választási Bizottság a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
  3. A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
  4. Az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, a 3082/2014. (IV.1.) AB számú és a 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”
  5. A Kúria a Kvk.VI.38.250/2019/4. számú határozatában és a Kvk.VI.38.006/2019/2. számú végzésben is rögzített egységes gyakorlatra hivatkozva megállapította, hogy „az ügyben való érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez, továbbá a tételes rendelkezések haladéktalan betartásához valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – a kérelmező érintettségét nem alapozza meg. Az érintettségnek kimutathatónak, közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie (...)”.
  6. Kifejezetten a magánszemélyek érintettségének igazolásával kapcsolatban fejtette ki a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet (…).”
  7. A Bizottság megállapította, hogy Beadványozó fellebbezése az érintettség alátámasztására a Ve. 221. § (1) bekezdésére hivatkozott, ezen túlmenően Beadványozó fellebbezése nem tartalmazott érvelést érintettsége tekintetében, holott azt a következetes kúriai gyakorlat szerint a jogorvoslati kérelem benyújtójának kell igazolnia, méghozzá arra vonatkozóan, hogy az állított jogsérelem közvetlenül kihatott saját jogaira és kötelezettségeire {lásd például: Kvk.I.37.640/2019/4. végzés, Indokolás [15]}. Mindebből következően az érintettség vizsgálata során nincs helye hivatalbóli bizonyításnak sem {lásd például: Kvk.I.37.510/2019/2. végzés, Indokolás [9]}.
  8. A Ve. jogorvoslati rendszerében azonos módon határozza meg az egyes jogorvoslati szinteken a jogosultak alanyi körét. A fellebbezés és bírósági felülvizsgálat előterjesztésére a Ve.221. § (1) és 222. § (1) bekezdéseinek rendelkezése értelmében csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. Mindkét kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. A Kúria ítélkezési gyakorlata (így például a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntések) értelmében a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítás önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg (Kvk. I.37.510/2019/2. számú döntés).
  9. A Bizottság rögzíti tehát, hogy a Kúria következetes gyakorlata értelmében az érintettség körében az sem elfogadott érv, hogy a fellebbezés benyújtója volt az, akinek kifogását elutasították, így jelen eljárás tekintetében a Bizottság Beadványozó érintettségének fennállását nem tudta megállapítani.
  10. A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja értelmében érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha azt nem a Ve. 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
  11. Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy Beadványozó nem igazolta érintettségét, ezért a Bizottság a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, 231. § (1) bekezdés a) pontján a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. március 2.

 

 

                                                                                              Dr. Bozsóki Éva

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                              elnökhelyettese