A Nemzeti Választási Bizottság
114/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Mi Hazánk Mozgalom jelölő szervezet (1141 Budapest, Komócsy u. 5., képviseli: Árgyelán János, a továbbiakban: Beadványozó1) és V. A. (a továbbiakban Beadványozó2) magánszemély által benyújtott kifogások tárgyában – 11 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó1 kifogásának részben helyt ad és megállapítja, hogy a Magyar RTL Klub Televízió Zártkörűen Működő Részvénytársaság megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény a 147. § (5) bekezdésével alkalmazni rendelt, a médiaszolgáltatásokról és a tömegtájékoztatásról szóló 2010. évi CLXXXV. számú törvény. 32. § (3) bekezdését, azzal, hogy a Mi Hazánk Mozgalmat politikai reklámja tartalmának megváltoztatására kötelezte annak közzététele érdekében.
A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó2 kifogását érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogások tartalma]
[1] Beadványozó1 2019. május 15-én 16 óra 15 perckor személyes úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 146. § a) pontja és 147. § (5) bekezdése alapján, hivatkozva a médiaszolgáltatásokról és a tömegtájékoztatásról szóló 2010. évi CLXXXV. számú törvény (a továbbiakban: Mttv.) 32. § (3) bekezdésére a Magyar RTL Klub Televízió Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) tevékenysége ellen.
[2] Előadta, hogy Médiaszolgáltatóval egyeztetést követően megállapodtak, hogy a Európai Parlament tagjainak 2019. évi választását megelőző kampányidőszakban Médiaszolgáltató közzéteszi a Beadványozó által biztosított politikai reklámot.
[3] Kifejtette, hogy Médiaszolgáltató 2019. május 10-én tájékoztatta, hogy a politikai reklámfilmet változtatás nélkül nem tudja közzé tenni, mivel álláspontja szerint az sérti az Alaptörvény IX. cikk (5) bekezdését, valamint a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 17. § -ába ütközik. Kérte Beadványozó1-et, hogy a reklámfilmen a szükséges módosításokat végezze el, és azt küldje meg részére.
[4] Beadványozó1 kifejtette továbbá, hogy kérésére Médiaszolgáltató megerősítette, hogy a kampányfilmben a „cigánybűnözés” kifejezés használatát sérelmezi az Alaptörvény IX. cikk (5) bekezdése alapján. Ezt követően Médiaszolgáltató Beadványozó1 „kifejezett kérése ellenére az eredeti adástervhez képest jelentős csúszással”, és a Médiaszolgáltató által megkövetelt módosításokkal kerülhetett adásba reklámfilmje, amivel álláspontja szerint folyamatosan fenntartja a jogsértő állapotot.
[5] Beadványozó1 állításának alátámasztására bizonyítékként csatolta Médiaszolgáltatóval folytatott elektronikus levelezését, amelyből kitűnik, hogy a politikai reklám közzétételére vonatkozó igényét Médiaszolgáltató kifogásai után is fenntartotta, illetve tájékoztatta az általa mérvadónak tekintett választási bizottsági és kúriai joggyakorlatról, továbbá választási kifogás benyújtását is kilátásba helyezte.
[6] Álláspontja szerint a Ve. 146. § a) pontja alapján a politikai reklám az Mttv. 203. § 55. pontjában meghatározott politikai reklám, azzal az eltéréssel, hogy párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet vagy független jelöltet kell érteni. Hozzátette, hogy az Mttv. 32. § (3) bekezdése szerint a politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felel, és amennyiben a politikai reklám közzétételére irányuló igény megfelel a Ve.-ben foglaltaknak, úgy mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt.
[7] Mindezek alapján Beadványozó1 kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság tekintettel arra, hogy Médiaszolgáltató megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjai által meghatározott alapelveit, a kifogásnak adjon helyt és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, a jogsértőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől, továbbá a Ve. 152. § (1) bekezdése alapján kötelezze arra, hogy a határozat rendelkező részét a határozat közlésétől számított három napon belül tegye közzé.
[8] A Nemzeti Választási Bizottság Médiaszolgáltatót értesítette a kifogásról és határidő tűzése mellett tájékoztatta arról is, hogy kifejtheti a kifogással kapcsolatos álláspontját.
[9] Médiaszolgáltató észrevételében az alábbi megállapításokat tette. Álláspontja szerint Beadványozó1 a Legfelsőbb Bíróság Kvk. II.37.992/2010/6 számú határozatára való hivatkozása téves, mivel fenti határozat a hatályát vesztett Alkotmányra és Rttv.-re hivatkozik és azok szabályai szerint határozza meg a véleménynyilvánítás és más alapjogok viszonyát.
[10] Kifejtette, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok az emberi méltóságot, valamint a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát egyértelműen a véleménynyilvánítás szabadságának korlátjaként határozzák meg az Alaptörvény IX. cikk (4), (5) bekezdései alapján. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (az Smtv.) 17. § -a pedig akként rendelkezik, hogy semmilyen médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely vallási közösség elleni gyűlölet keltésére és kirekesztésére.
[11] A véleményszabadság a választási kampány során ugyan kiemelt alkotmányos védelmet élvez, az azonban nem korlátlan, a véleménynyilvánítás nem irányulhat mások emberi, valamint a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságához való jogának megsértésére. Megítélése szerint a kampányfilmben használt kifejezés, miszerint „Magyarországon megfékezzük a cigánybűnözést”, sérti az emberi méltóságot, valamint a roma közösségek méltóságát, gyűlöletkeltésre és kirekesztésre alkalmas.
[12] Kifejtette továbbá, hogy a Ve. 2. §-ának (2) bekezdése rögzíti azokat az általános alapelveket, melyeket a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, mint a választási eljárás általános alapelve érvényre juttatása a választási eljárás minden szereplőjének feladata. A véleménynyilvánítás szabadságának kiemelt védelme mellett is alkotmányos határt jelent a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának sérelme. Beadványozó1 tárgybeli kampánytevékenysége a jog rendeltetésével össze nem egyeztethető célra irányul, az sért más magasabb rendű jogi normát, így annak korlátozása indokolt és szükségszerű, a módosított reklámfilm sugárzása okán pedig kétségtelen arányos mértékű is.
[13] Álláspontja szerint Beadványozó1 megsértette az Alaptörvény hivatkozott rendelkezését, valamint a médiatartalom közlése során a Médiaszolgáltató vonatkozásában is felmerülhetne az Smtv. hivatkozott rendelkezésének sérelme, ennek következtében megvalósult a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv sérelme is, amely álláspontunk szerint akadályát képezi az eredeti kampányfilm választási eljárásban való megjelenésének.
[14] Álláspontja alátámasztásaként hivatkozott az NVB 908/2014. számú határozatára, és a Kúria az azt helybenhagyó Kvk.I.37.441/2014/2. számú végzésére, valamint a Kúria döntésével szemben benyújtott alkotmányjogi panaszt elutasító 3122/2014. (IV. 24) AB határozatra.
[15] Hozzáteszi továbbá, hogy a felek a politikai reklám módosítása során kölcsönösen együttműködve, jóhiszeműen jártak el és Beadványozó1 csupán a végleges reklámfilm megküldését 3 nappal követően sérelmezte Médiaszolgáltató eljárását, amely véleménye szerint leginkább rosszhiszemű eljárásnak tekinthető.
[16] Álláspontja szerint az NVB következetes gyakorlata alapján a választási kampányidőszakban a Ve. 146. § a) pontja szerinti politikai reklámnak a sugárzása kapcsán a médiaszolgáltatónak az Alaptörvényt, a Ve.-t és a tevékenységét egyébként, választási időszakon kívül is meghatározó ágazati jogszabályokat, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény, valamint az Smtv. szabályait kell figyelembe vennie és azok alapján kell megítélnie, hogy az adott politikai reklám megfelel-e a jogszabályi feltételeknek.
[17] Hozzátette, hogy a jelen ügyben a fentieknek maradéktalanul megfelelően járt el, amelyet Beadványozó1 azzal, hogy a reklámfilmet két alkalommal önszántából, a Médiaszolgáltató kérésének vitatása nélkül módosította, ráutaló magatartással elismert. A módosított reklámfilm 2019. május 15. napjától a kampány végéig napi háromszori alkalommal kerül sugárzásra az RTL Klub képernyőjén.
[18] Észrevételéhez bizonyítékként csatolta Beadványozó1-el folytatott elektronikus levelezését.
[19] Fentiekre tekintettel Médiaszolgáltató álláspontja szerint a kifogás megalapozatlan, így kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást utasítsa el.
[20] Beadványozó2 2019. május 16-én 7 óra 44 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be Médiaszolgáltató ellen, azon magatartása miatt, hogy leadta a Mi hazánk Mozgalom politikai reklámfilmjét, pedig meg kellet volna tagadnia azt.
[21] Kérte, hogy az „NVB kötelezze a Mi Hazánk Mozgalom jelölő szervezetet, hogy az általa szerkesztett internetes felületekről törölje a kifogásolt tartalmat”.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság előzetes eljárása]
[22] A Ve. 217. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban lévő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó1 és Beadványozó2 kifogásának tárgya ugyanaz a reklámfilm, ezért a Ve. 217. § (1) bekezdése alapján azok egy eljárásban való elbírálásáról döntött.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntései és jogi indokai]
[23] Beadványozó1 kifogása megalapozott.
[24] A médiaszolgáltató választási kampányban való részvételével kapcsolatos kifogásban a Nemzeti Választási Bizottságoknak arról kellett döntenie, hogy a hivatkozott médiatartalom közzétételével sérültek-e a választási eljárás alapelvei, vagy a politikai reklám beadványban felhívott rendelkezései.
[25] A politikai reklám választási eljárásban való elbírálhatóságával kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. 151. § (1) bekezdése megfelelően megalapozza a Bizottság hatáskörét az ügyben. Az eljárás során a Ve. és annak 146. § (5) bekezdése alapján az Mttv. közzétételre irányadó rendelkezései alkalmazandók.
[26] A választási kampányban a politikai reklám a Ve. 146. § a) pontja alapján Mttv. 203. § 55. pontjában meghatározott politikai reklám, azzal az eltéréssel, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni. Az Mttv. megjelölt rendelkezése politikai reklám alatt valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszámot ért.
[27] A Ve. 147. §-a a politikai reklámok közzétételéhez általános szabályrendszert alkot, amelynek a médiaszolgáltatót terhelő kötelezettségei az alábbiak:
- a politikai reklámhoz vélemény, érékelő magyarázat nem fűzhető,
- a közzétételért ellenszolgáltatás nem kérhető és nem fogadható el,
- a szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni,
- a politikai reklám közzétételére egyebekben az Mttv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
[28] Az Mttv. 32. § (3) bekezdése szerint választási kampányidőszakban a választási eljárásról szóló törvény szabályai szerint lehet politikai reklámot médiaszolgáltatásban közzétenni. A politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felel. Amennyiben a politikai reklám közzétételére irányuló igény megfelel a választási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak, úgy mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt.
[29] A Ve. 147/F. § (1) bekezdése a nem közszolgálati médiaszolgáltató számára egy további kötelezettséget állapít meg, amely szerint „[a]z általános választást megelőző kampányidőszakban a Ve. 147/A.-147/E. § szabályozása alá nem tartozó, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató – a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris médiaszolgáltatásának vagy médiaszolgáltatásainak megjelölésével – legkésőbb a választást megelőző ötvenedik napon közli a Nemzeti Választási Bizottsággal, ha biztosítani kívánja politikai reklám közzétételének lehetőségét. Amennyiben a határidőig nem nyilatkozik, politikai reklámot nem tehet közzé.”
[30] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán állított listáját a 47/2019. számú – 2019. április 19-én jogerőre emelkedett – határozatával nyilvántartásba vette, amely a Ve. 147. § (1) bekezdése szerint alapot ad politikai reklám közzétételének megrendelésére.
[31] Megállapítja továbbá, hogy Médiaszolgáltató a Ve. 147/F. § (1) bekezdése alapján 2019. március 21-én közölte a Nemzeti Választási Bizottsággal, hogy biztosítani kívánja politikai reklám közzétételének lehetőségét. A Bizottság a 86/2019. számú határozatával megállapította, hogy a listát állító jelölő szervezetek listánként 16 perc 40 másodperc időtartamban jogosultak közzétenni politikai reklámjaikat a Médiaszolgáltató RTL KLUB elnevezésű országos lineáris médiaszolgáltatásában.
[32] A Bizottság fentiek alapján rögzíti, hogy az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választása kampányidőszakában Beadványozó1 jogosult a Ve. 146. § a) pontja szerinti politikai reklám közzétételére, amelyre a Ve. 147. § (5) bekezdése szerint az Mttv. 32. § (3) bekezdése irányadó.
[33] A Bizottság megvizsgálta a rendelkezésre bocsátott bizonyítékokat és a tényállás megállapítása érdekében a továbbiakat rögzítette: Médiaszolgáltató a május 9-ei elektronikus leveleiben vitatta a Beadványozó által készített és megküldött politikai reklám tartalmát, és annak módosítását kérte az Alaptörvény IX. cikk (5) bekezdésére hivatkozva. Ezt követően Beadványozó május 10-én a kért módosításokkal megküldte Médiaszolgáltató részére a reklámfilmet, azonban május 14-ei elektronikus levelében – hivatkozva a Kúria Kvk.II.37.992/2010./6. számú végzésére – továbbra is kérte az eredeti reklámfilm közzétételét, illetve kérésének nem teljesítése esetén kifogás benyújtását helyezte kilátásba.
[34] A Bizottság álláspontja szerint Beadványozó1 helyesen hivatkozik a Ve. 147. § (5) bekezdése alapján alkalmazandó Mttv. rendelkezéseire, amelyek szerint a Médiaszolgáltató az arra jogosult jelölő szervezet politikai reklámját mérlegelés és változtatás nélkül köteles közzétenni, annak tartalmáért nem felelős.
[35] Médiaszolgáltató észrevételében megfogalmazott érvelése kapcsán a Bizottság rögzíti, hogy azáltal, hogy a Ve. 147/F. § (1) bekezdése alapján vállalta politikai tartalmú reklám közzétételét, az Mttv. szerint nem rendelkezik mérlegelési jogkörrel a politikai reklámok tartalma tekintetében. Azt nem módosíthatja, és a jelölő szervezetektől sem kérheti azok módosítását, illetve nem kötheti feltételhez a közzétételt. Az Mttv. szerkesztői felelősség alóli mentesítő rendelkezésével együttesen ezek a szabályok azt eredményezik, hogy a politikai reklámok mintegy átadott felületen közzétett médiatartalmak, amelyek tartalmáért, az esetleges alapjogsértő megnyilvánulásokért a jelölő szervezet olyan felelősséget visel, amely magában hordozza a jelölő szervezetre vonatkozó általános felelősségi szabályok mellett a szerkesztői szabadságból adódó felelősség egyes elemeit. Így a politikai reklámok esetében a tartalom kifogásolása esetén nem a médiaszolgáltató, hanem a jelölő szervezet ellen nyújtható be eredményes jogorvoslati kérelem.
[36] Jelen estben Médiaszolgáltató akkor járt volna el jogszerűen, ha a politikai reklámfilm átvételét követően 3 napon belül kifogást nyújtott volna be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Médiaszolgáltatónak a jogsértést megállapító jogerős döntést követően lett volna módjában a reklámfilmen a választási eljárásban jogerősen jogellenesnek minősített részletek, vagy a reklám egészének közlését megtagadni.
[37] A Nemzeti Választási Bizottság a fentieket figyelembe véve megállapítja, hogy Médiaszolgáltató azzal, hogy Beadványozó politikai reklámfilmjének közzétételét megtagadta, továbbá hogy jogellenes eljárásával kényszerítette ki a politikai reklám tartalmának módosítását, megsértette a Ve. 147. § (5) bekezdésével alkalmazni rendelt Mttv. 32. § (3) bekezdését.
[38] A Nemzeti Választási Bizottság állandó gyakorlata szerint mellőzi az alapelvsértés megállapítását, amennyiben a kifogás tárgyává tett cselekmény más tételes jogszabályi rendelkezést sért. Ennek megfelelően Médiaszolgáltatót a kérelemben szintén megjelölt a választás tisztaságának megóvása, önkéntes részvétel a választási eljárásban, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás megsértése miatt nem, hanem a Ve. 147. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezésből eredő kötelezettségek megszegése miatt marasztalta.
[39] A fentiek alapján a Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
[40] Beadványozó2 kifogása érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[41] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[42] A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell:
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[43] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a kifogásban választásra irányadó jogszabály nem került megjelölésre. A jogsértés absztrakt állítása önmagában nem elegendő, meg kell jelölni, hogy konkrétan mely jogszabály sérült az adott cselekmény, vagy választási szervi döntés kapcsán. [Kvk.III.37.258/2014/2., Kvk.III.296/2014/2. számú végzések]
[44] A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás vizsgálata alapján megállapítja továbbá, hogy az nem tartalmazza a jogszabálysértés bizonyítékait sem. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása szintén egyértelmű, amennyiben bizonyíték nem kerül csatolásra, hiszen a Bizottság így döntéshozatala során csak a kifogástevő állításaira támaszkodhat, amely nem ad elég alapot az ügy érdemi vizsgálatára.
[45] A Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
[46] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem tartalmazza annak a Ve. 212. § (2) bekezdésben foglalt kötelező tartalmi elemeit, ami miatt azt a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
[47] A Nemzeti Választási Bizottság felhívja a figyelmet, hogy a jogorvoslatok benyújtásának formai és tartalmi feltételeit tartalmazó formanyomtatványok (jogorvoslat típusonként) a www.valasztas.hu honlapon elérhetőek, amelyek használata nagyban segítheti az érdemi elbírálásra alkalmas jogorvoslati kérelem benyújtását.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[48] A határozat a Ve. 146. § a) pontján, a 147. § (5) bekezdésén, a 147/A.-147/F. §-án, a 208. §-án, a 212. §-án, a 215. § c) pontján, a 217. § (1) bekezdésén, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdésének a) pontján, az Mttv. 32. § a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 17.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke