112/2022. NVB határozat - a Magyar Szocialista Párt által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

112/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1114 Budapest, Villányi út 11-13.; képviseli: dr. Tóth Bertalan, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 4 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Nógrád Megye 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 8/2022. (II. 22.) számú határozatát megváltoztatja és a kifogást elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

  1. A Magyar Szocialista Párt képviseletében dr. Tóth Bertalan társelnök 2022. február 19-én 15 óra 46 perckor a Nógrád Megye 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) elektronikus úton kifogást nyújtott be Becsó Zsolttal, a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös országgyűlési képviselőjelöltjével és dr. Maruzsa Zoltánnal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkárával szemben. Álláspontja szerint nevezettek kifogásban megjelölt tevékenysége sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságára, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, továbbá a Ve. 208. §-a alapján (mint a választásra irányadó jogszabályként) alkalmazandó, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdését.
  2. Kifogásában előadta, hogy Becsó Zsolt, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője, aki a 2022. évi országgyűlési képviselő-választáson a Nógrád Megye 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületben (a továbbiakban: OEVK) a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje 2022. február 16-án digitális eszközök ünnepélyes átadásán vett részt a salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban, az EMMI köznevelésért felelős államtitkára, Maruzsa Zoltán társaságában. A hordozható notebook-ok a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” projekt keretében kerültek beszerzésre és kiosztásra.
  3. Beadványozó kifogása ezen része tekintetében bizonyítékként megjelölte Becsó Zsolt közösségi oldalának elérhetőségét, illetve annak kifejezetten a 2022. február 16-ai eseményről beszámoló bejegyzésének linkjét, ahol a látogatásról készült 10 darab fénykép mellett rövid szöveges beszámoló is olvasható. Ebben Becsó Zsolt beszámol a laptopok átadásáról és arról, hogy ezeket a kormány az állami és nem állami fenntartású köznevelési intézményekben tanuló 5. és 9. évfolyamos diákok számára biztosítja.
  4. Beadványozó előadta, hogy az országgyűlési képviselőjelölt köznevelési intézményben tett látogatása és az arról készült felvétel közzététele tiltott kampánytevékenységnek minősül, amely megalapozza a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelvi követelmény és az Nkt. 24. § (3) bekezdésének sérelmét, utóbbi szerint ugyanis „a nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható”. Állítása alátámasztásaként hivatkozott és idézte a Kúria Kvk.II.37.395/2014/2. számú végzését, valamint az Alapvető Jogok Biztosának a 2019-es európai parlamenti választások idején kiadott azon közleményét, amelyben a Biztos felhívta a jelölő szervezetek figyelmét arra, hogy a kampány során tartózkodjanak a gyermekek szerepeltetésétől a kampányrendezvényeken.
  5. Beadványozó szerint a kifogásban megjelölt cselekmény a Ve. előzőekben említett eljárási alapelvén túl sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket is. Ezzel összefüggésben jelzi, hogy sem az Alaptörvény, sem az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény, sem az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint az országgyűlési képviselők feladatkörébe tartozna digitális eszközök ünnepélyes átadása középiskolai tanulók részére. Kiemeli, hogy a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” projekt Magyarország Kormányának országos szintű projektje, annak létrejöttére és megvalósulására Becsó Zsolt képviselőnek egyéni képviselői minőségében ráhatása nem volt, ezért a digitális eszközök átadásában való részvétele sem indokolt. Becsó Zsolt részvétele az eszközök átadásán azt a képet sugallja az átlagos választópolgár felé, hogy egyfelől az eszközök a képviselő közvetlen, személyes tevékenységének eredményeként kerültek az iskolába, tehát a jövőbeli hasonló juttatások, fejlesztések záloga a képviselő hasonló tevékenysége, melynek előfeltétele Becsó Zsolt újbóli megválasztása. Másfelől alkalmas annak közvetítésére, hogy a digitális eszközök beszerzése csak a FIDESZ-KDNP kormányzása alatt képzelhető el.
  6. Mindezek alapján álláspontja szerint Becsó Zsoltnak a digitális eszközök átadásán való jelenléte a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősül. Megítélése szerint az átlagos választópolgár a választási kampány kontextusában nem tudja elkülöníteni Becsó Zsolt képviselői és képviselőjelölti megjelenését az állami projekttel kapcsolatban és a Fővárosi Ítélőtábla 32.Pk.50.028/2019/4. számú végzésének analógiája alapján, a megjelenést, tekintettel a folyó választási kampányra, vélelmezhetően Becsó Zsolt jelölti és nem képviselői minőségéhez kapcsolja. Mivel ez a megjelenés az internetes újságcikke és a közösségi oldalon közzétett bejegyzés alapján a választók széles köréhez eljutott, a befolyásolásán túl a jelöltek közötti esélyegyenlőség megbontására is alkalmas. A leírtakon túl a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket az is sérti, hogy a Képviselőjelölt a közhatalom gyakorlója – az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkárának – társaságában jelent meg, jogtalan előnyhöz jutva ezáltal. Beadványozó kifogásában hivatkozott az Alkotmánybíróság 3154/2018. (V. 11.) határozatára, és a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2., Kvk.III.37.359/2014/2., Kvk.IV.37.360/2014/2., Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzéseire is.
  7. Az Nktv. kifogásában hivatkozott rendelkezésének megsértésével kapcsolatos joggyakorlatra utalva hivatkozott és idézte az Országos Választási Bizottság 218/2010. számú határozatát, a Legfelsőbb Bíróság Kvk.III.37.998/2010/3. számú végzését, az NVB 240/2018. számú határozatát és a Kvk.I.37.281/2018/2. számú végzést, az NVB 533/2018. és 605/2018. számú határozatait, valamint a Kvk.IV.37.368/2018/2. számú végzését is.
  8. A Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú határozatára hivatkozással rögzítette, hogy mind az állami, mind az önkormányzati szerveket, így Maruzsa Zoltánt, az EMMI köznevelésért felelős államtitkárát is terheli a semlegesség követelménye a választási kampányban. Mindezek alapján kérte, hogy az OEVB állapítsa meg a kifogásában felhívott jogszabályok megsértését, Becsó Zsoltot, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltjét és dr. Maruzsa Zoltánt, az EMMI köznevelésért felelős államtitkárát mint jogsértőket a további jogszabálysértéstől tiltsa el és a szándékos jogsértés miatt bírságot is szabjon ki.
  9. Az OEVB a kifogást a 8/2022. (II. 22.) számú határozatában érdemi vizsgálat nélkül utasította el. Az OEVB határozatának indokolásában kifejtette, hogy Becsó Zsolt országgyűlési képviselő és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár – a kifogásban foglaltaktól eltérően – nem 2022. február 16-án, hanem 2022. február 15-én vett részt a digitális eszközök ünnepélyes átadásán a salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban. Az OEVB továbbá rögzítette, hogy a látogatás időpontja köztudomású tény, amelyről a Nógrád Megyei Hírlap 2022. február 16-ai számában fényképekkel illusztrált tudósítás jelent meg.
  10. Az OEVB álláspontja szerint a Ve. 209. § (1) bekezdése alapján a kifogásnak legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon, azaz legkésőbb 2022. február 18-án 16.00 óráig meg kellett volna érkeznie az OEVB-hez. Az OEVB megállapította, hogy a kifogás 2022. február 19-én érkezett meg. Mindezen érvek alapján a kifogást a Ve. 215. §-ának b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó az OEVB határozata ellen 2022. február 25-én 15 óra 11 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, mivel álláspontja szerint az OEVB határozatával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontját, 43. § (1) bekezdését, a 214-215. §-át, valamint 297. § (1) bekezdés b) pontját. Álláspontja szerint az elutasítás és annak indokolása az OEVB hibás mérlegelésén és a Ve. jogszabálysértő alkalmazásán alapul.
  2. Érintettsége körében előadta, hogy mint jelölő szervezet Nógrád megye 01. számú választókerületében – más jelölő szervezetekkel közös – jelöltet állított. E körben idézte és hivatkozott a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozatában foglaltakra, amely szerint a kérelmező jelölő szervezet érintettségét megalapozza, ha ugyanazon választókerületben állít jelölteket, mint amelyben a jogszabálysértés történt.
  3. Fellebbezésében idézte a Ve. 209. § (1) bekezdését, amely szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
  4. Előadta, hogy az OEVB Beadványozó kifogását azért utasította el, mivel álláspontja szerint a kifogással érintett jogszabálysértő rendezvényre február 15-én került sor, ezért a kifogás benyújtásának határideje 2022. február 18-án járt le.
  5. Beadványozó részletesen kifejtette, hogy kifogásában azonban nem, illetve nem kizárólag az eseményen való részvételt, hanem az azokról készült fényképfelvételek Becsó Zsolt politikusi facebook oldalán történő közzétételét is kifogásolta, amely közzététel 2022. február 16. napján történt, így álláspontja szerint a 3 napos határidő megtartásra kerül. Hozzáfűzte, hogy a fényképes bejegyzés a politikus Facebook oldalán jelenleg is nyilvánosan hozzáférhető, így meglátása szerint a Ve. 209. § (2) bekezdése alapján is alapos volt a kifogása, illetve véleménye szerint az OEVB döntése megalapozatlan volt.
  6. Továbbiakban utalt a Kúria következetes joggyakorlatára is, amely szerint „(…) [m]egbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest.” (Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzés, Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzés, Kvk. IV.37.423/2018/2. számú végzés, Kvk. I. 37. 435/2018/3. számú végzés)
  7. Álláspontja szerint Becsó Zsolt a kifogással támadott esetben nem csak azáltal kapott támogatást, hogy az iskolába látogatva kampányolt, amellyel a kifogásban foglaltak alapján megsértette az Nkt. követelményeit, hanem azáltal is, hogy Becsó Zsolt az eseményről készült fényképeket – amelyen dr. Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkárának társaságában szerepel – politikusi Facebook oldalán is közzé tehette.
  8. E körben hivatkozott és idézte a Kúria Kvk. II.37.395/2014/2. számú határozatát is, amelyben a Kúria az oktatási-nevelési intézményekben folytatott ajándékozás és az arról való felvételek közzétételét vizsgálta.
  9. Erre tekintettel rögzítette, hogy a jogszabálysértés ténye nem csak az oktatási-nevelési intézményekben való kampányolás által, hanem az eseményről készült fényképfelvételek közzétételével is megvalósult, hiszen a laptopok szétosztásának a ténye, valamint az azokról készült felvételek közzététele eltérő kampánytevékenységet foglalnak magukban.
  10. Hozzáfűzte, hogy a kifogásában ezért nem csak az iskolai kampányrendezvény lefolytatását sérelmezte, hanem az azokról készült felvételek közzé tételét is, sőt kiemelte, hogy a kifogás kifejezetten a fényképek Becsó Zsolt politikusi facebook oldalán történő közzétételének időpontját (2022. február 16. napja) jelölte meg a kifogás alapjául szolgáló jogsérelmet megalapozó időpontként.
  11. Erre tekintettel, meglátása szerint hibás az OEVB elkésettségről alkotott álláspontja, mivel nem vette figyelembe Beadványozó képek közzétételével kapcsolatos bizonyítékait, illetve az ehhez kapcsolt jogi érvelést. Véleménye szerint az OEVB döntésével nem tett eleget a Ve. 43. § (1) bekezdés szerinti, tényállás tisztázására vonatkozó kötelezettségének, így megítélése szerint az OEVB a kifogást nem csak hibásan mérlegelte, hanem azt jogszabálysértő módon is bírálta el.
  12. Beadványozó a kifogásában foglaltakat fenntartotta, továbbá friss, hasonló jogsértések nyomán született OEVB döntésekről hírt adó újságcikkek internetes elérhetőségeit is csatolta.
  13. Beadványozó a Ve. 142. §-ának vonatkozásában kiemelte, hogy Becsó Zsoltnak sem jelenlegi országgyűlési képviselőként, sem pedig országgyűlési képviselő-jelöltként nincs olyan jogszabályban rögzített feladata, amelynek során a 2020 óta tartó koronavírus járvány időszakában a Kormány által pont a kampányidőszakban történő laptop kiosztásban közre kellett volna működnie.
  14. Mindezekre figyelemmel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az OEVB támadott határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján változtassa meg, és a kifogásban foglaltaknak helyt adva állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el Becsó Zsoltot, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltjét a további jogszabálysértéstől és a szándékos jogsértése miatt szabjon ki bírságot.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés az eljárásjogi kérdésben alapos, az ügy érdemében alaptalan.
  2. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
  3. A Bizottság elfogadta Beadványozónak az érintettsége igazolására vonatkozó érvelését.
  4. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás tárgya Becsó Zsolt, országgyűlési képviselőnek és dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak a tevékenysége, valamint az erről szóló bejegyzésnek és fényképeknek Becsó Zsolt politikusi internetes közösségi oldalán (facebook) történő közzététele.
  5. A Nemzeti Választási Bizottság osztja Beadványozónak a benyújtási határidőre vonatkozó érveit. Ezzel összefüggésben megállapítja, hogy a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria joggyakorlata alapján, a közösségi médiafelületen való közzététel tekintetében értelmezhető a folyamatosan fennálló tevékenység, ezért azzal kapcsolatban a kifogás benyújtási határidejét a Ve. 209. § (2) bekezdése alapján kell megítélni. A Ve. 10. § (3) bekezdése és a 209. § (2) bekezdésének együttes értelmezéséből az következik, hogy a kifogást úgy kell benyújtani, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy a sérelmezett állapot a kifogás benyújtásakor még fennállt. Tekintettel arra, hogy Beadványozó a sérelmezett állapotnak a kifogás benyújtáskori fennállását igazolta, így az határidőben benyújtottnak minősíthető. [Kúria Kvk.II.38.056/2014/3. számú határozata, 64/2019. NVB határozat]
  6. Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy téves álláspontra helyezkedett az OEVB akkor, amikor Beadványozó kifogását a Ve. 215. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A Bizottság rögzíti, hogy ebben a tekintetben tehát alapos a fellebbezés.
  7. Mivel az OEVB a megtartott benyújtási határidő ellenére nem vizsgálta érdemben a kifogást, ezért a másodfokú eljárás keretében, a Nemzeti Választási Bizottságnak kellett elvégeznie azt.
  8. A kifogás elbírálása során az első eldöntendő kérdés, hogy Becsó Zsoltnak, a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselőjének tevékenysége a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősül-e. A kérdésre adott igen válasz esetén vizsgálható az, hogy e tevékenység megfelelt-e a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban rögzített eljárási alapelveknek.
  9. A Nemzeti Választási Bizottság előtt több esetben merült már fel az egymással konkuráló jogviszonyok vizsgálatának szükségessége. Azaz annak kérdése, hogy hogyan járhat el tevékenysége során az az országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, aki a folyó választási eljárásban egyben jelölt vagy jelöltként indulni szándékozó személy. E tekintetben is, ahogy az a fentiekben már kifejtésre került, a tevékenység mikénti végzésének vizsgálata alapján dönthető el, hogy az adott személy eljárása kimeríti-e a kampánytevékenység fogalmát vagy sem.
  10. A Bizottság a hasonló vizsgálódási szempontok okán jelen ügyben irányadónak tekinti az Alkotmánybíróság 3257/2019. (X. 30.) AB határozatában foglaltakat, amelyben a testület a 3154/2018. (V. 11.) AB határozatra visszautalva, az alábbiakat fogalmazta meg:

„Egy polgármester vagy más önkormányzati képviselő kampányidőszakban is gyakorolhatja fennálló megbízatásából fakadó jogait, illetve teljesítheti kötelezettségeit. Pusztán arra tekintettel, hogy újabb választáson meg kívánja mérettetni magát, vagyis jelöltként részt vesz a kampányban, közhivatal viseléséhez való jogának gyakorlása és véleménynyilvánítási szabadsága általában nem korlátozható. Egy érintett polgármesternek vagy önkormányzati képviselőnek lehetősége van a törvényi keretek között, tisztségével összefüggésben tevékenységeket folytatni, akár megjelenni egy átadó ünnepségen vagy felújításról szóló beszámolón. Nincs ugyanis olyan jogszabály, amely tételesen tiltja létesítmények, intézmények átadásán vagy felújításról szóló beszámolón a jelöltek jelenlétét. (…)

A kampányidőszakban ugyanakkor a Ve. alapelveinek is érvényesülniük kell. A hivatalban lévő érintett személynek, ha egyben jelöltként is indul a választásokon, számolnia kell azzal, hogy a választópolgárok szemében a hivatalos minőségben történő megjelenés és a jelölti minőség nem minden esetben választható el egymástól, az szükségképpen összekapcsolódhat. Így amikor az érintett személy kampányidőszakban látja el – nyilvánosság előtt – hivatali tevékenységét, és azáltal adott esetben a választási kampány részévé teszi azt a jelen lévőkön kívüli nyilvánosság felé közvetítéssel, közösségi oldalon, vagyis a nyilvánosság megtöbbszörözésével, be kell tartania a Ve. alapelveit is, mivel azok esetleges megsértése esetén számolnia kell annak jogkövetkezményeivel.” {3257/2019. (X. 30.) AB határozat Indokolás [24]-[25]}

  1. Az Alkotmánybíróság e döntésében foglalkozott a Beadványozó által is felhívott Nkt. 24. § (3) bekezdésében megfogalmazott tilalommal is, amelynek kapcsán rögzítette, hogy „[h]a tehát hivatalban lévő és a kampánnyal érintett (a választásokon jelöltként induló) polgármester vagy önkormányzati képviselő közfeladatának ellátása során nevelési-oktatási intézményben jelenik meg, vagy más módon, de nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt álló gyermekek részvételével zajló eseményen vesz részt, akkor a saját felelősségére esik, hogy az esemény ne váljék a kampány mint politikai tevékenység részévé. {Indokolás [27] bekezdés}
  2. A Bizottság megállapítja, hogy Becsó Zsolt a Facebook bejegyzésében nem utal arra, hogy a folyó választási eljárásban jelöltként kíván indulni, jelölő szervezeteit nem említi, illetve azokhoz kötődő motívum, így például azoknak a választási eljárásban használt emblémája sem jelenik meg. 2022. február 15-én mint a 2018. évi országgyűlési képviselők általános választásának eredményeképp a FIDESZ-KDNP jelöltjeként mandátumot szerzett képviselő vett részt a salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” projekt keretében átadott digitális eszközök ünnepélyes átadásán.
  3. Az országgyűlési képviselők esetében sem az Alaptörvény, sem az Ogytv. nem tartalmaz egzakt feladat- és hatáskör felsorolást, ahogyan teszik azt a jogszabályok például a közigazgatási szervek tekintetében. Esetükben az Alaptörvény 4. cikk (1) bekezdése határozza meg a feladatellátást. E szerint az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. Az országgyűlési képviselők megválasztása vegyes választási rendszerben történik, amely alapján kijelenthető, hogy az egyéni választókerületben mandátumot szerzett képviselő elsődlegesen saját választókerülete lakossága tekintetében látja el képviseleti tevekénységet. E tevékenység és képviselet keretei azonban taxatív módon nem meghatározhatók. Mindenképp ide sorolható azonban a választókerület érdekében végzett lobbi tevékenység, illetve a választókerület életének releváns eseményein való részvétel.
  4. A digitális oktatás feltételrendszerének kialakítása, illetve a digitális oktatáshoz való hozzáférés elősegítése érdekében a választókerületben működő oktatási intézmények részére digitális eszközök biztosítása mindenképp ilyen eseménynek értékelhető. Ahogyan azt a kifogás is rögzíti, ez a Kormány országos projektje. A Kormány az Alaptörvény 16. cikk (1) bekezdése alapján a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükséges. A miniszterelnök kiválasztásában és ennél fogva közvetve a Kormány alakításában az Alaptörvény rendelkezései folytán az országgyűlési képviselők általános választásán a mandátumok többségét megszerző pártok vesznek részt. A 2018-as országgyűlési képviselők általános választásán a mandátumok többségét a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt szerezte meg. E két párt képviseletében szerzett képviselői mandátumot Becsó Zsolt is, ennél fogva a kormányzó pártok választókerületi képviselőjeként a Kormány projektjének végrehajtásában (eszközök átadásában) való részvétele önmagában nem kifogásolható.
  5. Figyelemmel azonban a folyó választási eljárásra, ahol Beadványozó által is bizonyítottan, Becsó Zsolt ismét meg kívánja mérettetni magát, fontos figyelemmel lenni arra, hogy nevezett országgyűlési képviselőként végzett tevékenysége és a képviselőjelöltként folytatott kampánytevékenysége egymástól jól elkülöníthető legyen.
  6. A Bizottság e körben a bizonyítékok értékelése alapján a következőkre jutott. A nepszava.hu cikkében a szóban forgó projekt kizárólag a Kormány projektjeként szerepel. Beadványozó által hivatkozott, a cikk fényképmellékleteként szereplő, dr. Maruzsa Zoltánt és Becsó Zsoltot a salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban laptoposztás közben megörökítő felvétel és annak képaláírása Maruzsa Zoltánt köznevelésért felelős államtitkári minőségében, Becsó Zsoltot pedig országgyűlési képviselői minőségében említi. Utalást sem tesz Becsó Zsolt jelöltségére, abban jelölti vagy jelölő szervezeti szlogen, vagy egyéb, a választási eljárással összefüggésbe hozható elem, továbbá a fényképen jelölő szervezeti embléma nem szerepel. A Bizottság a cikk vizsgálata során azt is rögzíti, hogy az eseményről szóló tudósítás során kizárólag a cikk írója tesz arra vonatkozó utalást, hogy az országos szintű kormányzati laptop osztáson az egyes helyszíneken az ünnepélyes átadásban közreműködő országgyűlési képviselők egyben a 2022. évi országgyűlési választás képviselőjelöltjei is. A közösségi oldalon, ahol Becsó Zsolt mint országgyűlési képviselő szerepel, nevezett a bizonyítékként hivatkozott bejegyzésében nem utal jelölti minőségére, vagy az őt támogató jelölő szervezetekre. Ezen túl megállapítható az is, hogy a bizonyítékként megjelölt cikkben és bejegyzésben sincs olyan úgynevezett áthallásos megjegyzés, amely igazolná azt, hogy a Képviselő az e minőségében végzett tevékenységét összefüggésbe kívánja hozni a folyó országgyűlési képviselőválasztással és valójában megjelenése bujtatott jelölti kampánytevékenység lenne.
  7. Ezzel ellentétes álláspontra helyezkedés lényegében azt eredményezné, hogy az országgyűlési képviselő a választási kampány idején a következő Országgyűlés alakuló ülésig fennálló jogviszonya utolsó három hónapjában már semmilyen, e jogviszonyához kötődő tevekénységet nem folytathatna, amely által a közhivatal viseléséhez való jog gyakorlása is korlátozás alá eshetne. A közjogi választás eredményeképp mandátumot szerzett országgyűlési képviselő megbízatása azonban négy évre szól, e megbízatás választási kampány idején való kvázi felfüggesztéséről sem az Alaptörvény, sem a jogállás egyes kérdéseit szabályozó Ogytv. nem tesz említést.
  8. Mindezek alapján a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy Becsó Zsolt országgyűlési képviselőnek a kifogásban sérelmezett, a kormányzati projekt keretében beszerzett digitális eszközök salgótarjáni ünnepélyes átadásán 2022. február 15-én történő közreműködése, illetve a 2022. február 16-án politikusi facebook oldalán tett bejegyzése nem minősül a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek, annak célzata nem a folyó választási eljárásban a választópolgári akarat megkísérlése, illetve befolyásolása volt, ennél fogva a kifogásban hivatkozott jogszabálysértések megállapítására nincs mód. Azt, hogy a kampánytevékenység folytatásának megállapításához a tevékenységet kifejtő részéről kimutathatónak kell lennie a választók befolyásolásának célzata, a Kúria a Kvk.I.37.703/2019/2. számú végzésében rögzítette.
  9. A Bizottság továbbá rögzíti, hogy bár Beadványozó fellebbezésében kifejezetten nem kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a kifogásban foglaltaknak helyt adva dr. Maruzsa Zoltán, az EMMI köznevelésért felelős államtitkárának vonatkozásában is állapítsa meg a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a jogszabálysértés tényét, továbbá annak b) pontja alapján tiltsa el őt a további jogsértéstől, valamint annak d) pontja alapján szándékos jogsértése miatt szabjon ki bírságot; azonban fellebbezésében úgy nyilatkozott, hogy fenntartja a kifogásban foglaltakat, így a Nemzeti Választási Bizottságnak – mivel az OEVB a kifogást érdemben nem vizsgálta – a másodfokú eljárás keretében a dr. Maruzsa Zoltán kifogásban sérelmezett tevékenységét is vizsgálata tárgyáva kellett tennie.
  10. E körben a Bizottságnak mindenekelőtt abban kellett állást foglalnia, hogy a kifogásolt cselekmény kampánytevékenységnek minősül-e vagy sem. Ugyanis a Ve. 142. §-a szerint nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok - mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.
  11. A Bizottság rámutat arra, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma önálló jogi személyiséggel rendelkező, a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű központi kormányzati igazgatási szerv. A Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartásában szerepel, alapítója a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvény alapján az Országgyűlés, irányító szerve pedig a Kormány, így megfeleltethető a Ve. 142. § -a szerinti „állami szerv” fogalmának.
  12. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútumrendelet) 92. § (1) bekezdés 8. pontja kimondja, hogy az emberi erőforrások minisztere a Kormány oktatásért felelős tagja. A Statútumrendelet 100. § (2) bekezdése alapján az emberi erőforrások minisztere az oktatásért való felelőssége keretében többek között felel a Kormány köznevelési oktatáspolitikájának kialakításáért, ezen belül meghatározza a köznevelési oktatáspolitika ellátásának eszközrendszerét; elemzi és ellenőrzi annak működését.
  13. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2018. (VII. 26.) EMMI utasítás (a továbbiakban: (EMMI SzMSz) 1. mellékletének 14. § -a határozza meg, hogy a minisztériumban milyen államtitkárok működnek, itt kerül felsorolásra a köznevelésért felelős államtitkár is. A 15. § aa) pontja szerint az államtitkárok részt vesznek az ágazat szakmai, politikai és fejlesztéspolitikai elveinek és stratégiáinak meghatározásában, az ab) pont szerint pedig eljárnak az ágazat szakmapolitikai ügyeiben, meghozzák a miniszteri döntést nem igénylő szakmapolitikai döntéseket, szükség esetén közvetlenül intézkednek vagy a miniszternél intézkedést kezdeményeznek.
  14. Az EMMI SzMSz 1. mellékletének 37. §-a alapján a köznevelésért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol többek között a nemzeti köznevelés; a köznevelési ágazat működése, hazai és európai uniós forrásokból történő fejlesztése; az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményekkel kapcsolatos egyes fenntartói feladatok ellátása tekintetében.
  15. A köznevelési, a szakképzési, a felsőoktatási és a felnőttképzési rendszer digitális átalakításáról és Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájáról szóló 1536/2016. (X. 13.) Korm. határozat 4. pontjában meghatározott feladat – azaz a köznevelés és a szakképzés méltányos és hatékony működése, valamint a tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztése érdekében meghatározott digitális eszközállomány biztosítása a köznevelési és szakképzési intézményekben, külön figyelmet fordítva a sajátos nevelési igényű tanulókra – elsődleges felelőseként az emberi erőforrások minisztere került megjelölésre.
  16. A Bizottság megállapítja, hogy dr. Maruzsa Zoltán a Kifogástevő által hivatkozott eseményeken a köznevelésért felelős államtitkárként vett részt és adott tájékoztatást a megvalósult fejlesztésről.
  17. A Ve. 142. §-ának az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 5. §-ával elfogadott, 2018. december 28-tól hatályos szövege értelmezését végezte el a Kúria a Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzésében. A módosított rendelkezés ugyanis a választási szervek mellett az Alkotmánybíróság, a bíróságok, helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályon alapuló tevékenységét vette ki a Ve. hatálya alól. A Kúria e rendelkezéssel összefüggésben a Kormány és tagjai tevékenységét vizsgálta a döntésében. Álláspontja szerint a „[e] szervek, (…) a hatalommegosztás rendszerében természetüknél fogva az Országgyűlés és a Kormány politikáját hajtják végre, ez a funkciójuk, ekként jogszabályban meghatározott feladataik jelentős részben szükségszerűen politikai jellegűek, politikai döntéseken alapulnak, és politikai mérlegelés által meghatározottak. Az így gyakorolt tevékenységek egy része olyan kormányzati tevékenység, amely nem csak jelen Ve. szabályai szerint, de eltérő rendelkezés hiányában mögöttes szabályként alkalmazandó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 4. § (4) bekezdés a) pontja szerint közigazgatási per tárgyai sem lehetnek épp azért, mert azok jogi kötöttsége igen csekély vagy egyáltalán nincs, tipikusan csak a feladatköri-hatásköri szabályokban jelenik meg. A kormányzati tevékenység körébe tartozó közigazgatási cselekmények (mint egy miniszter kommunikációja) – fő szabály szerint – szabad belátáson alapulnak, diszkrecionális és döntően politikai döntések, mely törvényességi kontroll tárgyai sem a Kp. általános szabályai, sem a jelenlegi Ve. szabályai – a Ve. 142. §-ának módosítása óta – alapján nem lehetnek.”
  18. A Ve. 142. §-ának rendelkezése tehát csak abban az esetben teszi lehetővé a Kormány vagy a Kormány képviseletében végzett tevékenység vizsgálatát, ha az kívül esik a Kormány feladatkörén.
  19. Ezzel szemben éppen az állapítható meg, hogy a köznevelésért felelős államtitkár 2022. február 19. napján, a közösségi oldalán megjelenő tevékenysége kifejtése során az ismertetett jogszabályokban meghatározott feladatát végezte, így Kifogástevő ezt vitató érvelése nem foghat helyt. Ugyanígy nem foghat helyt az az érvelés sem, amely az országgyűlési képviselők jelenlétét kifogásolja a jogszabályi feladatellátás során. Mivel a feladatellátás a kormányzati politika végrehajtásában nyilvánul meg, ezért a kormányzó párt képviselőjének jelenléte a feladatellátás politikai alapja miatt nem kifogásolható.
  20. Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja az, hogy Maruzsa Zoltán a Beadványozó által hivatkozott eseményeken köznevelésért felelős államtitkári minőségben volt jelen, ezért az ő tevékenysége a Ve. 142. §-a alapján állami szerv által, feladatkörében végzett tevékenységnek minősül, ennélfogva nem a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység, ezért a Ve. alapelvei, így a kifogásban megjelölt 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontok megsértése sem állapítható meg.
  21. A Bizottság végül a felhívott kúriai végzések kapcsán rögzíti, hogy Beadványozó több esetben olyan döntéssel kívánta alátámasztani érvelését, amely a fentiekben hivatkozott, a Kúria Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzése alapján, már meghaladottá vált.
  22. A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az OEVB határozatát megváltoztatja és a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat az Alaptörvény 4. cikkén, a 16. cikkén, a Ve. 142. §-án, 209. §-ának (2) bekezdésén, 220. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. február 28.

 

 

                                                                                             Dr. Bozsóki Éva

                                                                               a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                             elnökhelyettese