112/2019. NVB határozat - a Magyar Szocialista Párt által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

112/2019. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1073 Budapest, Erzsébet körút 40-42. fsz. I-1., képviseli: dr. Tóth Bertalan) által benyújtott kifogás tárgyában – 8 igen és 6 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1]          Beadványozó 2019. május 14-én 16 órakor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz arra hivatkozással, hogy az NKM Áramszolgáltató Zrt. és az NKM Áramhálózati Kft. (a továbbiakban: Társaságok) a Magyar Szocialista Pártnak a 2019. május 3-ai, a választási plakát elhelyezése iránti tulajdonosi hozzájárulási kérelméről a kifogás benyújtásának időpontjában még nem döntött. Beadványozó szerint a Társaságok ezen mulasztása megvalósítja a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

[2]          Beadványozó hivatkozott arra, hogy a jogsértő Társaságok Bács-Kiskun Megye, Békés Megye és Csongrád Megye területén is rendelkeznek olyan oszlopokkal, amelyek vonatkozásában az MSZP tulajdonosi hozzájárulás iránti igénnyel élt, vagyis a kifogás több területi választási bizottság illetékességi területét érinti, ezért annak elbírálására a Nemzeti Választási Bizottság illetékes.

[3]          Előadta továbbá, hogy a vélelmezett jogsértés folyamatosan fennálló tevékenység, ezért a kifogás benyújtására vonatkozó határidő tekintetében a Ve. 209. § (2) bekezdése irányadó. Ennek alátámasztásaként rögzítette, hogy a Társaságok a tulajdonosi hozzájárulás iránti kérelem 2019. május 3-i megküldése óta nem küldtek választ az MSZP részére, ezért mulasztásuk folyamatosan fennálló jellegű, ami a kifogás benyújtásának napján is tartott.

[4]          Beadványozó kifejtette, hogy az MSZP jelölő szervezet képviseletében dr. Tóth Bertalan elnök 2019. május 3-án 14 óra 4 perckor elektronikus levelet küldött a Társaságok részére abból a célból, hogy „a Ve. 144. § (4) bekezdés b) pontja alapján tulajdonosi hozzájárulás iránti igényt nyújtson be választási plakátoknak a Társaságok tulajdonában álló hálózati berendezéseken való elhelyezéséhez”. A Társaságok internetes honlapjukon külön felületen helyezték el azokat az információkat, amelyek alapján a jelölő szervezetek benyújthatják a tulajdonosi hozzájárulás iránti igényüket, az MSZP pedig az ott feltüntetett információk alapján járt el.

[5]          Az MSZP kérelmének a valasztasiplakatok@nkm.energy elektronikus levélcímre való megküldésével valamennyi, a Társaságok által támasztott tartalmi, és formai követelménynek megfelelő tulajdonosi hozzájárulás iránti igényt küldött 2019. május 3-án. A Társaságok azonban a kifogás benyújtásának napjáig, vagyis 11 nap, illetve 7 munkanap után sem döntöttek az MSZP által benyújtott igény felől.

[6]          Mivel a Társaságok által megkövetelt formanyomtatvány olyan nyilatkozat megtételét várta el a jelölő szervezet képviselőjétől, amely szerint csak "a hozzájárulás megadását követően" helyez el plakátot, ezért a Ve. 144. § (4) bekezdésének szabályaival összhangban a tartalmilag és formailag megfelelő igény megküldése még nem jelenthet előzetes és írásbeli hozzájárulást plakátok elhelyezéséhez.

[7]          Beadványozó hivatkozott az Alkotmánybíróság 24/1999. (VI. 30.) határozatában, az 59/2003. (XI. 26.) határozatában és a 23/2005. (VI. 17.) határozatában foglaltakra, amelyekben az AB hangsúlyozta, hogy alkotmányossági szempontból a választási rendszer lényegéből fakadóan szükségesek és ezáltal indokoltak is a rövid (1 és 3 napos) határidők. Az Alkotmánybíróság következetes álláspontját a Kúria is követte Kvk.IV.37.184/2014/3. számú határozatában.

[8]          Hivatkozott továbbá arra, hogy az Alkotmánybíróság és a Kúria elvi éllel rögzített megállapításai a Ve. által megállapított határidők rövidségében is tükröződik, megemlítve a Ve. 2. § (3) bekezdésében és a 148. § (3) bekezdésében rögzített 5 munkanapos, a 132. § szerinti 4 napos, a 233. § (2) bekezdése szerinti 3 munkanapos és a Ve. XII. Fejezete szerinti 3 napos határidőt.

[9]          Előadta, hogy az „MSZP álláspontja az, hogy a Ve. 148. § (3) bekezdése szerinti előírás megfelelő alapot nyújt analógia alkalmazására, mely szerint egy, a választási eljárással valamilyen formában érintett gazdasági társaságnak 5 munkanapon belül kell tanúsítania, a Ve. által előírt, tőle elvárható magatartást”.

[10]       Álláspontja szerint azzal, hogy a Társaságok a kifogás benyújtásának napjával számolva 11 napja, illetve 7 munkanapja nem döntöttek az MSZP tulajdonosi hozzájárulás iránti igényéről, ellehetetlenítik az MSZP választási plakátokkal folytatott kampánytevékenységét a Társaságok szolgáltatási területén, ami az ország jelentős területét, 3 megyét is érint.

[11]       Előadta, hogy a kampányidőszakból az igénylés benyújtásakor, 2019. május 3-án még 23 nap, vagyis a kampányidőszak majdnem fele volt hátra, míg a kifogás benyújtásakor már csak 12 nap. Azzal, hogy a Társaságok nem adtak választ az MSZP számára, ezért nem is gondoskodhatott az egyedi választási plakátok elkészítése iránti megrendelés leadásáról, ezen felül a gyártási időhöz, a leszállításhoz, és a szabályos felhelyezéshez szükséges időtartam mind-mind azt valószínűsíti, hogy „a Társaságok rosszhiszemű időhúzásával az MSZP hivatkozott területen való, választási plakátokkal történő kampányolásának lehetőségét meghiúsította”.

[12]       Beadványozó hivatkozott továbbá arra, hogy az NKM Áramszolgáltató Zrt. munkavállalóinak száma 321 fő, az NKM Áramhálózati Kft. munkavállalóinak száma pedig 847 fő, vagyis mindkét gazdasági társaság jelentős számú munkavállalóval rendelkezik, ezen túl a választási plakátok elhelyezésével kapcsolatban szerkesztett külön honlap, Tájékoztató, és Kérelem űrlap arra enged következtetni, hogy előre felkészültek az igények elbírálására, ennek ellenére annak mégsem tettek eleget.

[13]       Kifogásához bizonyítékként csatolta a Társaságok honlapján elhelyezett Tájékoztatót, az MSZP által kitöltött és megküldött formanyomtatványt, amelyhez mellékelte az NVB általi jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét igazoló határozatot, az elküldést igazoló elektronikus levelet, valamint a Társaságok honlapjáról készített felvételt, amely a munkavállalók számát rögzíti.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[14]       A kifogás nem alapos.

[15]       A Nemzeti Választási Bizottságnak jelen eljárásban abban kellett állást foglalnia, hogy a Ve. 144. § (4) bekezdés a) pontja szerinti engedélyezési aktus tekintetében a Ve. alapelvi és egyéb rendelkezései alapján megállapítható-e olyan határidő, amelynek elmulasztása a tulajdonos, illetve a bérlő tekintetében megalapozza választásra irányadó jogszabály megsértését.

[16]       A Ve. 144. §-ának 2018. szeptember 1-től hatályba lépett módosítása jelentősen megváltoztatta a korábbi szabályozást. A 144. § (4) bekezdés a) pontja immáron minden magántulajdonban lévő dolog tekintetében azt a kötelezettséget rója a jelöltek és jelölő szervezetek részére, hogy a választási plakát elhelyezése előtt kérjenek hozzájárulást a dolog tulajdonosától, bérlőjétől, és csak a jogosult által adott kifejezett, előzetes írásbeli hozzájárulás esetén helyezhetik el a dolgon a Ve. 144. § (1) bekezdése szerinti plakátjukat.

[17]       A Ve. 144. § (4) bekezdés a) pontja a dolog tulajdonosa számára jogosultságot biztosító rendelkezést tartalmaz. Annak gyakorlásával kapcsolatban mindösszesen annyit rögzíti a törvény, hogy amennyiben biztosítja a plakát kihelyezését, jognyilatkozatának kifejezettnek kell lennie, vagyis írásba foglaltnak, és azt a plakátok kihelyezését megelőzően kell kiadni.

[18]       Egyéb szabályt, így pl. azt, hogy a tulajdonosnak, illetve bérlőnek a hozzá beérkezett kérelmekről mennyi időn belül kell döntenie, nincs rendelkezés. Kizárólag azt írja elő a Ve., hogy az engedélyezést írásba kell foglalnia, annak hiányában jognyilatkozata a kívánt joghatás kiváltására nem alkalmas.

[19]       A Bizottság megítélése szerint tételes rendelkezés hiányában a Ve. alapelvi rendelkezéseiből a magántulajdonban álló dolog tulajdonosa, illetve bérlője tekintetében kötelezettség csak azt követően keletkezik, hogy legalább egy jelölő szervezet számára kifejezett írásbeli engedélyével biztosította a plakátok kihelyezését. Ebben az esetben a jogosultnak mind az engedély megadása, mind a kihelyezés tekintetében az azonos helyzetben lévő, a választópolgári szavazatokért versenyhelyzetben lévő szervezetekkel szemben megkülönböztetés nélkül, egyenlő feltételeket biztosítva kell eljárnia.

[20]       Az alapelvek elsődlegesen a tételes rendelkezések értelmezését segítő, iránymutató szabályok, néhány esetben hézagpótló jellegűek is lehetnek, azokra önálló jogsértés is alapítható, ha nincs olyan tételes rendelkezés, amely felhívható lenne a jogsértés tekintetében. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában rögzített alapelvből azonban a Ve.-ben egyéb eljárási cselekmények tekintetében meghatározott konkrét eljárási határidőkre figyelemmel sem vonható le olyan következtetés, hogy az alapján, a kifogás szerint, 5 munkanapon belül kell a jogosultnak válaszolnia a Ve. 144. § (4) bekezdés a) pontja érdekében benyújtott kérelemről.

[21]       A kifogásban foglaltakkal ellentétben a Nemzeti Választási Bizottság mint jogalkalmazó szerv önkényesen nem választhat a Ve. egyéb eljárási cselekmények tekintetében rögzített határidői közül, a Ve. 144. § (4) bekezdés a) pontja szerinti kérelemről való döntés határidejének egzakt meghatározásával, hatáskörét túllépve, a jogalkotás területére tévedne.

[22]       A Bizottság álláspontja szerint – a kifogás által szolgáltatott bizonyítékok alapján – a Ve. alapelvi rendelkezése tekintetében mindösszesen azt vizsgálhatná, hogy összeegyeztethető-e a 2. § (1) bekezdés e) pontjával az, hogy a Társaságok egyes jelölő szervezetek tekintetében 11 napon belül döntöttek a plakát kihelyezése iránti kérelemről, ezzel szemben Beadványozó kérelmére ezen időtartamot túllépve sem reagáltak. Ekkor vizsgálat tárgyává válhatna, hogy volt-e olyan objektív körülmény és ésszerű indok, amely miatt a Társaság különbséget tett a jelölő szervezetek között, figyelemmel arra, hogy az a válasz nélkül maradt szervezetet hátrányosan érintette.

[23]       Beadványozó kifogása azonban az előző bekezdésben foglalt bizonyítékot nem tartalmaz, az valójában a konkrét ügy kapcsán a jogértelmezésen messze túlmutató kötelezettség meghatározásának kimondását kéri a Nemzeti Választási Bizottságtól.

[24]       Figyelemmel arra, hogy a jogalkotó nem határozott meg speciális szabályt a plakát-elhelyezési kérelem tulajdonos/bérlő általi elbírálásának határideje tekintetében és Beadványozó nem szolgáltatott olyan bizonyítékot, amely tanúsítaná, hogy más jelölő szervezetek vonatkozásában másképp jártak el a Társasságok, mint vele szemben, a Társaságok passzív magatartása miatt jogsértés megállapítására nincs mód.

[25]       A Bizottság a fentiekben leírt indokok alapján nem tartotta figyelembe vehetőnek Beadványozó azon érvelését, hogy a Ve. 2. § (3) bekezdésében, a 132. §-ban, a 148. § (3) bekezdésében, a 233. § (2) bekezdésében és a XII. Fejezetben a kifogás, fellebbezés és felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó határidők analógiája jelen ügyben alkalmazható lenne. A fentieken túl rögzíti, hogy ezek olyan eljárási határidőket rögzítő szabályok, amelyek semmilyen összefüggést nem mutatnak az engedélyezési eljárással, így azokból a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel sem lehet konkrét határidőt megállapítani. Ugyanez mondható el a felhívott alkotmánybírósági végzések tekintetében is, amelyek kifejezetten a jogorvoslati kérelmek elbírálására szabott rövid határidők értelmezésére irányulnak.

[26]       A Bizottság szintén nem látta elégséges bizonyítéknak a jogsértés megállapításához Beadványozó azon érvelését, hogy a Társaságok jelentős munkavállalói apparátussal rendelkeznek, illetve külön Tájékoztatót és formanyomtatványt rendszeresítettek a kérelmekhez. Ez utóbbival kapcsolatban a Bizottság elsődlegesen azt vette figyelembe, hogy a Tájékoztatóban nem szerepel arra vonatkozó információ, hogy a Társaságok mennyi időn belül válaszolnak a benyújtott kérelmekről.

[27] Fentiek alapján a Bizottság álláspontja szerint a Társaságok tekintetében nem állapítható meg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelme, ezért a Ve. 220. §-a alapján a kifogásnak nem adott helyt, hanem annak elutasításáról döntött.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[28]       A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontján, a 144. §-án, a 220. §-án, 331. §-án és 345. § (2) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2019. május 17.

                                                                                                            

                                                                                                            

                                                                                                Dr. Rádi Péter

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke