A Nemzeti Választási Bizottság
111/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Munkáspárt (1046 Budapest, Munkácsy Mihály utca 51/A., képviseli: Kovács István, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 14 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy az ATV Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1102 Budapest, Kőrösi Csoma Sándor út 31.) Magyar ATV nevű médiaszolgáltatásában megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között választási eljárási alapelvet, azzal, hogy a 2019. május 1-13. között az Egyenes Beszéd és A Nap Híre című politikai tájékoztató műsorai műsorfolyamában a Magyar Munkáspárt jelölő szervezetnek nem biztosított megjelenési lehetőséget.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt eltiltja a további jogsértéstől.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt kötelezi, hogy jelen határozat rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül az Egyenes Beszéd és A Nap Híre című műsorokban a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon tegye közzé.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást egyebekben elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviseletkötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. május 14-én 11 óra 07 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Kifogásában előadta, hogy az ATV Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) 2019. május 1-13-a közötti hírműsorainak szerkesztése a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelvekbe ütközött.
[2] Beadványozó kifogásában a Médiaszolgáltató alábbi műsorszámait jelölte meg tételesen, rögzítve azt is, hogy a műsorszámon belül melyek azok a szereplések, nyilatkozatokat, amelyek a vélelmezett jogszabálysértést alátámasztják.
2019. május 1-én:
Egyenes beszéd - Kéri László
Egyenes beszéd - Dobrev Klára
Egyenes beszéd - Komjáthi Imre
Egyenes beszéd - Donáth Anna és Balázs Péter
2019. május 2-án:
Egyenes beszéd - Molnár Csaba
Egyenes beszéd - Vágó Gábor
2019. május 3-án
Egyenes beszéd - Ungár Péter (LMP)
Egyenes beszéd - Hidvéghi Balázs (Fidesz)
Egyenes beszéd - Ujhelyi István (MSZP)
Egyenes beszéd - Gergely Zsófia és Vágó István
2019. május 06-án
Egyenes beszéd - Kunhalmi Ágnes
2019. május 07-én
Egyenes beszéd - Tóth Bertalan
Egyenes beszéd - Antal Attila és Deák Dániel
Egyenes beszéd - Dobrev Klára
Egyenes beszéd - Kunhalmi Ágnes
2019. május 08-án
Egyenes beszéd - Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa)
Egyenes beszéd - Hiller István
2019. május 09-én
Egyenes beszéd - Tordai Bence és Harangozó Tamás
2019. május 10-én
Egyenes beszéd - Csaba László
Egyenes beszéd - Ujhelyi István
Egyenes beszéd - Gréczy Zsolt
Egyenes beszéd - Lendvai Ildikó és Kuncze Gábor
2019. május 12-én
Heti Napló Sváby Andrással 1. rész
Heti Napló Sváby Andrással 2. rész
2019. május 06.
A Nap Híre Krug Emíliával
2019. május 07.
A Nap Híre Krug Emíliával
2019. május 10.
A Nap Híre Simon Andrással
2019. május 13.
A nap Híre Simon Andrással
[3] A kifogás tartalmazza valamennyi megjelölt műsorszám internetes elérhetőségét (linkjét) is.
[4] Beadványozó álláspontja szerint a sérelmezett műsorszámok a teljes körűség látszatát keltve jelölik meg a kampányban részt vevő jelölő szervezeteket, de ennek ellenére a Magyar Munkáspárt (a továbbiakban: Munkáspárt), mint jelölő szervezet a riportokból kimaradt, választhatóságára még utalás sem történt. A médiaszolgáltató az EP kampány folyamatában a Munkáspárt kampányáról legutóbb a május 1-i eseményről tudósított. Ezzel szemben a többi jelölő szervezet tevékenységéről több műsorban tudósítottak, illetve több beszélgetős műsorban megjelelést biztosítottak (pl. ATV Híradó, A Nap Híre, Egyenes Beszéd)
[5] Álláspontja szerint a Médiaszolgáltató fenti tevékenységével megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban rögzített választási eljárási alapelveket. Hivatkozik a Kúria Kvk.I.37.353./2018/2.,Kvk.I.37.388/2018/2., Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3., Kvk.IV.37.516/2019/4., Kvk.I.37.572/2019/2. számú végzéseiben, valamint a Nemzeti Választási Bizottság 45/2019., 65/2019; számú és 88/2019. számú határozataira. Az idézett döntések hangsúlyosan fogalmazzák meg a kiegyensúlyozottság több műsorszámon keresztül történő vizsgálatának követelményét, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve megsértése megállapíthatóságát.
[6] Álláspontja szerint a „(…) jelzet híradók, illetve további műsorok a Magyar Munkáspártot hátrányba hozták, mely a Ve. tv. 2§ (1) bekezdés) „c” és „e” pontját sérti. A jogsértés megalapozottságát erősíti a Kúria Kvk.I.37.388/2018/2. és Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzései, mely az azonos jogállású jelölő szervezetekkel szemben azonos esély lehetőséget kell biztosítani. A Munkáspárt szerint, hivatkozva „a Kúria 2019. május 9-én meghozott Kvk.I.37.572/2019/2. számú határozatának (20) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel, a Munkáspárt nem fogadja el a Médiaszolgáltató azon érvelését, mely szerint kettő hét vonatkozásában kellene vizsgálni a műsorfolyamot, és az abban megjelenő műsorszámokat. Mint fentebb jeleztük a Munkáspárt az ATV Zrt TV műsor folyamatában május 3-a óta nem kapott megjelenési lehetőséget, mely kifogás „csúcspontja” a május 12-i Benyó Rita által szerkesztett riport.”
[7] Mindezek alapján Beadványozó kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a kifogásnak adjon helyt, állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, Médiaszolgáltatót a további jogszabálysértéstől tiltsa el, valamint a szándékos jogsértések miatt a törvényi legmagasabb összegű bírságot szabjon ki, továbbá kötelezze Médiaszolgáltatót, hogy a határozat rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon tegye közzé.
[8] A Nemzeti Választási Iroda 2019. május 14-én, 12 óra 00 perckor elektronikus úton tájékoztatta a Médiaszolgáltatót a kifogás tartalmáról, továbbá határidő megjelölése mellett felhívta, hogy a kifogással kapcsolatosan észrevételt tehet.
[9] Médiaszolgáltató a számára kijelölt határidőben a kifogással kapcsolatban az alábbi észrevételeket tette. Álláspontja szerint a fentiekben részletezett tevékenységével nem sértette meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt választási alapelveket. Indoklásként előadta, hogy a Beadványozó által képviselt jelölő szervezet tevékenységéről eddig is számos tájékoztatást tett közzé, amelyek jelenleg is elérhetőek a Médiaszolgáltató internetes portálján. Hivatkozott arra, hogy 2019. május 1-i Híradó című műsorának déli kiadásában beszámolt a Magyar Munkáspárt jelölő szervezet tevékenységéről, majd aznap az esti adásban részletesen külön híranyagként került közlésre a jelölő szervezet programjáról szóló tájékoztatás, amelyben megszólításra került a párt elnöke, Thürmer Gyula. Hivatkozott továbbá 2019. április 24-én az esti valamint és 2019. április 25-én déli Híradó műsorszámaira, melyben a jelölő szervezet képviseletében megszólaltatásra került Hajdú József elnökségi tag. Hivatkozott a Híradó című hírműsorok 2019. április 23-tól április 26-ig terjedő időszakban megjelenítésre került műsorszámaira, amelyekben a jelölő szervezet megemlítésre került. A fenti nyilatkozatok internetes elérhetőségét és szöveges leiratát észrevételének mellékleteként csatolta, továbbá a Híradó című műsorok kiadásainak internetes elérhetőség is mellékelte.
[10] Az Országos Választási Bizottság 89/2006. (III. 13.) és 646/2010. számú határozatainak, valamint a Legfelsőbb Bíróság Kvk.IV.37214/2006/2. számú végzésének idézésével hivatkozott arra, hogy műsorszerkesztésével megfelelt a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségi követelménynek. Emellett azt is rögzítette, hogy jelen választási eljárásban a kampányidőszak 2019. május 26-ig tart, és ezen okból sem lehet megállapítani az alapelvi sérelmet.
[11] A rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme tekintetében előadta, hogy a törvényben biztosított jogát rendeltetésszerűen, a Ve. rendelkezéseire és céljaira tekintettel gyakorolta. Rögzítette, hogy a kifogás előterjesztője híradóként, illetve hírműsorként hivatkozott A Nap Híre és az Egyenes Beszéd című műsorszámokra, azok azonban nem hírműsorszámok, hanem a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 56. pontjában foglalt politikai tájékoztató műsorszámok. Kérte a kifogás teljes egészében való elutasítását.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[12] Beadványozó Médiaszolgáltató tevékenységét az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választása választási kampányában való részvételével összefüggésben támadta. A Ve. 151. § (1) bekezdése szerint a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével – a Ve. rendelkezéseinek megsértésével – kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el.
[13] A Ve. 139. § (1) bekezdése, valamint az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 4/2019. (III. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 30. §-a alapján az Európai Parlament tagjainak választása során a választási kampányidőszak 2019. április 6-tól 2019. május 26-án 19.00 óráig tart.
[14] Médiaszolgáltató Magyar ATV nevű médiaszolgáltatása a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság hivatalos nyilvántartása szerint bejelentés alapján működő országos lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás.
[15] Beadványozó kifogásában a Médiaszolgáltató alábbi három műsora vizsgálatát indítványozta: Egyenes Beszéd, Heti Napló Sváby Andrással, valamint A Nap Híre. Ez egyes műsorszámokon belül pontosan megjelölte a sérelmezett tartalmakat.
[16] A Médiaszolgáltató nyilatkozata szerint A Nap Híre és az Egyenes Beszéd az Mttv. 203. § 56. pontja szerinti politikai tájékoztató műsorszámok. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés szerint a politikai tájékoztató műsorszám időtartama legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi politikai, vagy aktuális közéleti eseményeket elemző, bemutató, azokat értékelő, hátterüket feltáró, hírműsorszámnak nem minősülő műsorszám. Beadványozó által kifogásolt Heti Napló Sváby Andrással elnevezésű műsor a Médiaszolgáltató saját besorolása alapján a riportmagazin kategóriába tartozik, amely szemben az Egyenes Beszéddel és A Nap Híre című műsorral, hetente jelentkezik.
[17] Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglalt véleménynyilvánítás szabadságából következik a médiatartalom-szerkesztési szabadsága is [19/2016. (X. 28.) AB határozat, Indokolás (26)]. Ez a szabadságjog alapjogi védelemben részesül, azonban nem tekinthető abszolút jognak. Korlátozásának feltételeit az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése határozza meg, amely a korlátozhatóságának okaiként más alapvető jog vagy alkotmányos érték érvényesülését fogalmazza meg. A Kúria következetes joggyakorlata szerint a Ve. 2. § (1) bekezdésébe foglalt eljárási alapelvek érvényesülése alkotmányos értéknek tekinthető a Ve. hatálya alá tartozó eseményeken, így az „esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között” alapelv is. Ezért a Ve. 139. § (1) bekezdésben definiált kampányidőszak alatt (a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tartó időszak) a jelöltek, jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elvének érvényesülni kell. Figyelemmel arra, hogy a médiatartalom-szerkesztési szabadság alapjog, annak az alkotmányos érték érdekében történő korlátozása is csak arányos lehet, viszont a teljes arányosság sem abszolút követelmény. [Kvk.IV.37.516/2019/4. számú végzés]
[18] A választási bizottságok és a bíróságok következetes gyakorlata szerint az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartása csak a műsorfolyam egészének, de legalább átfogó részének ismeretében vizsgálható. Az alapelv sérelme akkor állapítható meg, ha a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a választási eljárás időszakában, de legalább átfogó részében vizsgálva bizonyítható, hogy valamely jelölő szervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos jogi helyzetben lévő jelölő szervezetekkel szemben. [Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3.]
[19] Megállapítható, hogy a kifogásban hivatkozott Egyenes Beszéd, A Nap Híre és a Heti Napló Sváby Andrással című műsorok közül Médiaszolgáltató nyilatkozatát is figyelembe véve az Egyenes Beszéd és A Nap Híre műsorok műsorszámai alkalmasak összehasonlításra, azaz műsorfolyamként való vizsgálatra. A Bizottság álláspontja szerint a kifogásban hivatkozott 2019. május 1-től május 13-ig tartó időtartam, figyelemmel arra, hogy abban két különböző műsor műsorszámai kerülnek vizsgálatra, amelyek közül az Egyenes Beszéd naponta többször kerül adásba, megfelelő hosszúságú a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak vizsgálatára.
[20] A kifogás az Egyenes Beszéd és A Nap Híre műsorok 2019. május 1. és május 13. között sugárzott 25 műsorszámát jelölte meg. Ezeket megvizsgálva a Bizottság álláspontja szerint a megjelölt időszakon belül 21 műsorszám bír olyan tartalommal, amely összefüggésbe hozható az Európai Parlament tagjainak választásával, illetve a választási kampánnyal. Kiemelést érdemel, hogy 2019. május 6-7. és 10-e vonatkozásában az Egyenes Beszéd és A Nap Híre műsorszámai tekintetében is kimutatható volt a választási kampánnyal való kapcsolat.
[21] A vizsgált műsorszámok tekintetében a Bizottság az alábbiakat állapítja meg: az Egyenes Beszéd 2019. május 1-i adásában Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció listavezetője, Komjáthi Imre, a Magyar Szocialista Párt- Párbeszéd Magyarországért Párt közös listájának 26. helyén szereplő jelöltje, valamint Donáth Anna, a Momentum Mozgalom listájának 2. sorszám alatti jelöltje szerepelt. A 2019. május 2-i adásban Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció listájának 2. helyén szereplő jelöltje és Vágó Gábor, a Lehet Más a Politika listájának 1. helyén szereplő jelöltje szerepelt. A 2019. május 9-i adásban Ujhelyi István, a Magyar Szocialista Párt - Párbeszéd Magyarországért Párt közös listájának 2. helyén szereplő jelölt, a 2019. május 7-i adásokban Dobrev Klára és dr. Tóth Bertalan, a Demokratikus Koalíció és a Magyar Szocialista Párt - Párbeszéd Magyarországért Párt közös listájának vezetői, a 2019. május 9-i adásban Tordai Bence a Magyar Szocialista Párt - Párbeszéd Magyarországért Párt közös listája 48. sorszám alatti jelöltje, a május 10-i adásban ugyanezen közös lista 2. helyén szereplő Ujhelyi István szerepelt. A Nap Híre című műsor 2019. május 6-i adásában Dobrev Klára, a május 7-eiben Tüttő Kata Zsuzsanna, a május 10-eiben Szabó Tímea jelölt szerepelt. Előbbi a Demokratikus Koalíció, utóbbi két személy a Magyar Szocialista Párt - Párbeszéd Magyarországért Párt közös listájának 5. és 12. helyén szereplő jelöltjei.
[22] A Bizottság álláspontja szerint a fenti tartalmak mindenképp a Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenység körében értékelhetők, mivel az Európai Parlament tagjainak választásán a listás jelölt szerepeltetése függetlenül attól, hogy a jelölt által elmondottak mennyire szorosan kapcsolódnak az adott választáshoz, mindenképp alkalmas jelölő szervezetének a választáson való népszerűsítésére, ezáltal pedig a választópolgárok választói akaratának befolyásolására.
[23] Szintén alkalmas volt jelen választási eljárásban a jelölő szervezet népszerűsítésére és ezáltal a választópolgári akarat befolyásolására az Egyenes Beszéd 2019. május 3-i adása, ahol Hidvéghi Balázs a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség szóvivőjeként európai uniós ügyekben fejti ki véleményét
[24] Az előző bekezdésekben ismertetett tartalmakkal kapcsolatban az is egyértelműen megállapítható, hogy azokban a Magyar Munkáspárt jelöltje egyetlen alkalommal sem jelenik meg, vagyis sérelmére ezen műsorszámok tekintetében a kiegyensúlyozatlan tájékoztatás mindenképp megállapítható.
[25] A Bizottság álláspontja szerint a fent említett szervezetek népszerűsítését tovább erősítik azok a riportok, ahol valamely jelölő szervezethez szorosan köthető személy (párt tagja, szóvivője, országgyűlési képviselője) kapott megjelenési lehetőséget különböző közéleti témákban, úgy, hogy ilyen szereplési lehetőséget a Magyar Munkáspárt képviselője részére a Médiaszolgáltató nem biztosított. Ilyenként értékelhető az Egyenes Beszéd 2019. május 3-i adása ahol Vágó István, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagjai szólal meg a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös listáján szereplő Deutsch Tamás jelölt által kifejtettekkel kapcsolatban. Ugyanezen hatása van a 2019. május 3-i, május 6-i, május 8-i és május 10-i adásoknak, ahol a Lehet Más a Politika részéről Ungár Péter országgyűlési képviselő, a Magyar Szocialista Párt részéről Kunhalmi Ágnes és dr. Hiller István országgyűlési képviselők, valamint Lendvai Ildikó volt pártelnök fejthette ki a jelölő szervezet képviseletében közéleti témákkal kapcsolatos álláspontját. Szintén ebbe a körbe sorolhatók az Egyenes Beszéd 2019. május 10-i és A Nap Híre 2019. május 13-i adásai, ahol a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, Gréczy Zsolt fejti ki a véleményét többek között az Európai Uniót érintő ügyekben.
[26] A Bizottság megítélése szerint nem értékelhető jelölő szervezet népszerűsítését szolgáló tartalomnak az Egyenes Beszéd 2019. május 1-i adása, ahol Kéri László politológus politikai háttérelemzése történik „Magyar munkásosztály-2019-ben” címmel, 2019. május 7-i adása, ahol Antal Attila és Deák Dániel politológiai elemzése történik Néppárt és Unió címmel, 2019. május 8-i adása, amelyben Márki-Zay Péter Hódmezővásárhely polgármesterének szakmai elemzése szerepel a Mindenki Magyarországa Mozgalom témájában, és a 2019. május 10-i adás, amelyben Csaba László közgazdász a magyar gazdaság helyzetéről fejti ki álláspontját. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az ezekben a műsorszámokban kifejtett vélemények és szakmai álláspontok olyan megnyilvánulásoknak tekinthetők, amelyek kívül esnek a Ve. 141. §-a szerinti tevékenységen, illetve nem kacsolódnak az Európai Parlament tagjainak választásához, így az alapelvek megsértése vonatkozásában azok vizsgálatát mellőzte.
[27] Médiaszolgáltató az Egyenes Beszéd és A Nap Híre című műsorokban 2019. május 1-e és 13-a között az Európai Parlament tagjainak választásán listát állító jelölő szervezetek közül a Demokratikus Koalíció, a Magyar Szocialista Párt és Párbeszéd Magyarországért Párt, a Lehet Más a Politika, a Momentum Mozgalom, továbbá a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt képviselői részére biztosította, hogy választási-politikai programjaikat bemutassák, közéleti témákkal kapcsolatban véleményüket kifejtsék. Ezzel egy időben Médiaszolgáltató a Magyar Munkáspárt jelöltje, képviselője részére ezekben a műsorokban az előzőekben írtakhoz hasonló megjelenési lehetőséget nem biztosított, és ezzel ellentétes nyilatkozatot a kifogással kapcsolatos levelében sem tett.
[28] Médiaszolgáltató észrevételében mindösszesen arra tudott bizonyítékot szolgáltatni, hogy a kifogásban megjelölt időszakot megelőzően, 2019. április 24-26. között, valamint 2019. május 1-jén a Híradó című műsoraiban több alkalommal is beszámolt a Magyar Munkáspárt kampányrendezvényéről, illetve megemlítette, mint a választáson induló jelölő szervezetet. Jelen ügy szempontjából azonban a Híradóban történt megjelenések két okból sem fogadhatók el. Egyrészt a 2019. április 24-26. közötti időszak kívül esik a kifogás alapján vizsgált 2019. május 1-13. közötti időtartamon, másrészt Médiaszolgáltató maga nyilatkozott arról, hogy a sérelmezett Egyenes Beszéd és A Nap Híre, szemben a Híradóval nem hírműsor, hanem az Mttv. 203. § 56. pontja szerinti politikai tájékoztató műsor. Mindezek alapján az észrevételben megjelölt 2019. április 24-26. és május 1-jei Híradó az időtartam és a műsorszám eltérő jellege okán a műsorfolyam keretébe nem vonható. Hasonló tényállás alapján ezzel egyező megállapítást tett a Kúria Kvk.I.37.353/2018./2. számú végzése indokolásának [30] bekezdésében.
[29] A Nemzeti Választási Bizottság a fent leírtak alapján megállapítja, hogy Médiaszolgáltató azzal, hogy a 2019. május 1 - május 13. közötti időszakban az Egyenes Beszéd és A Nap Híre című műsoraiban szemben más jelölő szervezetekkel a Magyar Munkáspárt részére semmilyen megjelenési lehetőséget nem biztosított, megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között választási eljárási alapelvet.
[30] Beadványozó Médiaszolgáltató tevékenysége kapcsán hivatkozott a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának megsértésére is. A választási eljárásban érvényre juttatandó jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvvel szemben támasztott követelményeket a Kúria Kvk.IV.37.516/2019/4. számú végzés [33] pontja a következőképpen foglalta össze: A rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. A Ve. nem határoz meg kritériumokat a nem rendeltetésszerű joggyakorlás megállapításához, a jogalkalmazóra bízza ennek megítélését, ezért a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., valamint Kvk.II.37.394/2015/2. és a Kvk.VI.37.942/2016/2. számú határozataiban kifejtett álláspontja szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul, melynek következtében a szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül (Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3., Kvk.I.37.572/2019/2. ).
[31] A Bizottság álláspontja szerint jelen ügy kapcsán nem állapítható meg a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség tartós és súlyos sérelme, mivel az Európai Parlament tagjai 2019. évi választásának eljárásában első ízben kerül sor Médiaszolgáltatóval szemben jogsértés megállapítására. Emellett arra is figyelemmel volt a Bizottság, hogy Médiaszolgáltató Híradó című műsorában többször is tudósított a Magyar Munkáspártról, vagyis nincs arról szó, hogy tudatosan és valamennyi műsorra kiterjedően mellőzte volna a jelölő szervezetről való beszámolást. Mindezek alapján a Bizottság a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának megsértése tekintetében a kifogást nem tartotta megalapozottnak.
[32] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont sérelme megállapításának mellőzése mellett a Bizottság nem látta indokoltnak a bírság kiszabását sem. Ismétlődő jogsértés nyilvánvalóan nem áll fenn, hiszen Médiaszolgáltató terhére jelen választási eljárásban még nem került megállapításra jogsértés, emellett a szándékosság sem bizonyítható, illetve a Bizottság értékelte, hogy Médiaszolgáltató a kifogás alapján vizsgált műsorfolyamon kívül egyéb híradásaiban a jelölő szervezetnek biztosított megjelenést.
[33] A fentiekben részletesen kifejtettek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt adott és megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét. A Ve. 152. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra tekintettel a Ve. 218. § (2) bekezdése a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezmények alkalmazásán túl kötelezte a Médiaszolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon tegye közzé. A kifogást egyebekben a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[34] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjain, a 139. §-141. §-ain, a 151. §-án, a 152. § (1)-(3) bekezdésén, a 218. § (1) bekezdésén, a (2) bekezdés a), b) és d) pontjain, az IM Rendelet 30. §-án, az Mttv. 203. § 17. és 56. pontján, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 17.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke