A Nemzeti Választási Bizottság
108/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. Cz. Cs. A. (a továbbiakban: Beadványozó1) és L. R. (a továbbiakban: Beadványozó2) által benyújtott kifogás tárgyában – 14 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó1 kifogását elutasítja.
A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó2 kifogását érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogások tartalma]
[1] Beadványozó1 2019. május 12-én 13 óra 33 perckor kifogást nyújtott be Halász János, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség frakciószóvivője (a továbbiakban: Szóvivő) és a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: FIDESZ) jelölő szervezettel szemben, amiatt, hogy név szerint megnevezték a mentelmi ügyében számukra nem megfelelően szavazó bizottsági tagokat és ezzel a listázással szankcionálták a Bizottság 8 tagját, tartalmilag felelősségre vonva őket leadott szavazatuk miatt.
[2] Álláspontja szerint a Szóvivő és a FIDESZ tevékenysége elsődlegesen a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 14. § (1) bekezdését sérti, másodlagosan pedig a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt, a választás tisztasága, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket.
[3] Bizonyítékként a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által működtetett www.hirado.hu internetes sajtótermék 2019. május 11-én közzétett, „Halász: Példátlan, hogy az ellenzék a bűncselekménnyel vádolt Czeglédy oldalára állt” című cikk internetes elérhetőségét jelölte meg, amelynek tartalmát kifogásában idézte.
[4] Előadta, hogy a személyiségi jogi perekben sincs kiforrott joggyakorlat arra vonatkozóan, hogy az elmondottakért a Szóvivőt terheli-e jogi felelősség vagy csak megbízóját, jelen esetben a FIDESZ-t. Megítélése szerint mindkettőjüket terheli felelősség a Ve. szabályainak megsértése miatt, ugyanis „egyrészt a FIDESZ érdekében került sor a sajtó tájékoztatására, másrészt Halász János nem önmagában egy közleményt jegyzett, hanem az arcát adta a közleményhez, a saját akaratából állt a nyilvánosság elé [mondta a Fidesz frakciószóvivője szombati sajtótájékoztatóján], így a választók – az átlagnéző, átlagolvasó részéről – ez a sérelmezett közlés a saját álláspontjaként jelent meg.”
[5] Hivatkozva a Ve. 14. § (1) bekezdésének rendelkezésére előadta, hogy a választási bizottságok tagjait feladatvégzésük során presszionálni, döntésük miatt felelősségre vonni, szankcionálni, súlyosan jogsértő. Kiemelte, hogy a jogsértést súlyosbítja, hogy egy jelölő szervezet és annak tagja támadta meg azokat a bizottsági tagokat, akiknek döntésével nem értettek egyet. Hangsúlyozta, hogy a döntés nem a tagok, hanem a választási bizottság döntése, ami ellen jelen esetben jogorvoslatnak nincs helye.
[6] Előadta, hogy a Nemzeti Választási Bizottságnak a mentelmi ügye kapcsán hozott és a 91/2019. számú határozatba foglalt döntést mindenkinek, így a FIDESZ-nek és a Szóvivőnek is tiszteletben kell tartania. A véleményük közléséhez joguk van, a kifogás tárgyává tett közlés azonban a véleménynyilvánítás határát átlépte, mert személyeskedve felelősségre vonták a választási bizottsági tagokat. Hivatkozott arra, hogy 2018 márciusában a Nemzeti Választási Bizottság 4:2 arányban felfüggesztette mentelmi jogát, melynek következtében nem tudott jelöltként részt venni a kampányában, de sem ő, sem az ellenzéki pártok nem támadták az NVB tagjait, nem listázták őket, nem követelték lemondásukat. Jogorvoslattal élt, nem verbális támadással.
[7] Az alapelvi jogsértés kapcsán előadta, hogy a választás tisztaságát veszélyezteti, ha bármelyik parlamenti párt, főleg, ha egy kormánypárt a felelősségre vonását kezdeményezi egy választási bizottsági tagnak a leadott szavazata miatt. Hangsúlyozta, hogy a választók érdeke, és ez egyben a választások tisztaságának egyik garanciális eleme, hogy a választási bizottságok tagjai kényszer és fenyegetettségtől mentesen végezhessék a munkájukat, és őrködjenek a választások tisztasága felett. „A választások tisztasága ellen hat, ha egy választási bizottsági tagnak attól kell tartani a szavazata leadása után, hogy őt felelősségre vonják, listázzák, tudomást sem véve arról, hogy a döntést a testület hozza, nem az egyén”. Minden olyan magatartás, ami annak veszélyét rejti magában, hogy a választási bizottsági tag a jövőben nem függetlenül, nem a törvényeknek alárendelten, hanem a fenyegetettségtől, verbális támadástól tartva fogja a munkáját végezni, és dönteni az elé kerülő ügyben, súlyosan veszélyezteti a választás tisztaságát.”
[8] Előadta, hogy a FIDESZ-nek sem saját megbízott tagja, sem más jelölő szervezetek által megbízott tagok vonatkozásában nincs joga ahhoz, hogy felelősségre vonja őket szavazatuk miatt, maximum visszahívhatja saját delegáltját. Megítélése szerint súlyosan sérti a választás tisztaságát, hogy a FIDESZ és a Szóvivő listázással szankcionálja és ezzel felelősségre vonja az NVB érintett tagjait. Rögzítette, hogy „[t]artalmilag a Fidesz és Halász János támadást intéztek a törvényeknek és a választóknak alárendelt, független választási bizottsági tagok ellen”.
[9] Idézve a bizonyítékként csatolt cikket, Beadványozó1 kifejtette, hogy az, hogy a Szóvivő és a FIDESZ a korábban kilátásba helyezett szankciót végrehajtva listázta a választási bizottság tagjait, sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. Megítélése szerint az sem egyeztethető össze a hivatkozott alapelvvel, hogy a FIDESZ és a Szóvivő a nyilvánosság előtt úgy állítja be a mentelmi joga fenntartása mellett szavazó NVB tagokat, „mintha azok törvénytelenül, de legalábbis erkölcstelen és példátlan módon jártak volna el, akadályozva ezzel az igazságszolgáltatás munkáját”.
[10] Előadta, hogy volt már precedens a Nemzeti Választási Bizottság joggyakorlatában arra, hogy közvádas ügyben is fenntartotta egy jelölt mentelmi jogát, másrészt a választási bizottsági tag jogszabályban biztosított döntési joga, hogy a jelölt mentelmi jogának fenntartása vagy felfüggesztése mellett szavaz.
[11] Hivatkozott a büntetőeljárásról szóló törvényre, amely szabályozza, hogy milyen következménnyel jár a mentelmi jog fenntartása, vagy felfüggesztése. Kifejtette, hogy az eljárás folytatásának nincs akadálya a mentelmi jog megszűnését követően, ezért a mentelmi jog fenntartása nem akadályozza a büntetőeljárást, azonban a társadalmi akarat az, hogy egy meghatározott eljárásrendben legyen jogi lehetőség arra, hogy védve legyenek a jelöltek a büntetőeljárástól a választási kampányban.
[12] Előadta, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága megilleti a FIDESZ-t és a Szóvivőt is, azonban ez az alapjog nem korlátozhatatlan, azt korlátozzák a választási alapelvek és a választási eljárás tételes szabályai is.
[13] Beadványozó1 előadta továbbá, hogy a kifogás tárgyává tett megnyilvánulások nem a jelölő szervezetek és a jelöltek közötti vita volt, vagyis nem a választók információszerzését és a választásokon való döntését segítette, hanem a választási bizottság tagjaival szembeni kommunikáció volt, akik álláspontja szerint a nyilvánosság előtt nem tudják megvédeni magukat, és nem is dolguk verbális csatározást folytatni jelölő szervezetekkel és azok tagjaival. Megítélése szerint jelen ügyben magasabb társadalmi érdek fűződik a választási bizottsági tagok védelméhez, mint a Szóvivő és a FIDESZ véleménynyilvánítási szabadságának védelméhez.
[14] Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a kifogásának adjon helyt és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Szóvivő és a FIDESZ vonatkozásában a jogszabálysértés tényét állapítsa meg.
[15] Beadványozó2 2019. május 12-én 18 óra 22 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be Halász János, valamint a FIDESZ azon magatartása miatt, hogy név szerint megnevezték a számukra nem megfelelően szavazó Nemzeti Választási Bizottsági tagokat, és ezzel a listázással szankcionálták a Bizottság nyolc tagját, tartalmilag felelősségre vonták őket leadott szavazatuk miatt.
[16] Kifogásában idézte a Ve. 14. § (1) bekezdésének rendelkezését. Előadta, hogy a választási bizottságok tagjai független, a törvénynek alárendelt személyek. Feladatvégzésük során presszionálni, döntésük miatt felelősségre vonni, szankcionálni, súlyosan jogsértő. Álláspontja szerint a FIDESZ és Halász János magatartása sérti a Ve. hivatkozott tételes szabályát.
[17] Előadta, hogy a Nemzeti Választási Bizottság jogerős döntését mindenkinek tiszteletben kell tartania. A vélemények közléséhez mindenkinek joga van, azonban a kifogásolt közlések „a véleménynyilvánítás határát átlépték, amikor személyeskedve felelősségre vonták a választási bizottsági tagokat”.
II.
[A kifogások egyesítése]
[18] A Ve. 217. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban lévő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó2 kifogása tartalmában azonos Beadványozó1 kifogásával, ezért a Ve. 217. § (1) bekezdése alapján azok egy eljárásban való elbírálásáról döntött.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai Beadványozó1 kifogásával kapcsolatban]
[19] A kifogás nem alapos.
[20] A választási bizottság definícióját és jogállásának legfontosabb szabályait Beadványozó1 által is idézett rendelkezés, a Ve. 14. § (1) bekezdése rögzíti. A hivatkozott meghatározást a jogalkotó nem a 2013. évi XXXVI. törvényben rögzítette először, azt már a 1997. évi C. törvény 21. § (1) bekezdésében is azonos tartalommal határozta meg.
[21] Az Alkotmánybíróság 917/B/1998. AB határozatában az alábbiak szerint értelmezte a választási bizottságok jogállására vonatkozó szabályt: „A választási bizottság jogállását a Ve. két megközelítésben határozza meg. Egyrészt a választópolgárok független, kizárólag a törvényeknek alárendelt szervei (társadalmi típusú szervek), másrészt hatóságok, amelyek mindenkire nézve jogot és kötelezettséget állapítanak meg tevékenységi körükben. Vegyes jellegű jogállását tekintve a választási bizottság leginkább közjogi feladatot ellátó társadalmi típusú szervezetnek tekinthető, amely megvalósítja a választások legitimációs funkcióját, törvényesnek vagy törvénytelennek nyilvánítja a választások eredményét.”
[22] Ahogyan azt a fentiek és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 3/A. § (1) bekezdésében meghatározott közfeladat fogalom is alátámasztja, a választási bizottságok közfeladatot ellátó szervek, tagjai feladatuk ellátása során törvényi felhatalmazás alapján eljáró, közhatalmi jogosítványokkal rendelkező személyeknek minősülnek, akiknek tevékenységét a választás tisztaságának garanciális elemeként értékelhető nyilvánosság minden szempontból áthatja. A választási bizottságok ülése és ez által a döntéshozatal is nyilvános, [Ve. 40. § (1) bekezdés], az eljárás során felhasznált valamennyi adat a személyes adatok kivételével szintén nyilvános [2. § (2) bekezdés], illetve a Ve. 2. § (1) bekezdés f) pontja generálisan, alapelvi szinten rögzíti a választási eljárás nyilvánosságát.
[23] E nagyfokú transzparencia alapján a választási eljárásban nem csak az hozzáférhető bárki számára, hogy mely ügyek tárgyalását tűzi a választási bizottság napirendjére, hanem az ülés nyilvánossága által a bizottsági tagoknak a vita során kifejtett véleménye, valamint a döntés meghozatala során, azaz a szavazás alkalmával adott egyéni döntése is megismerhető.
[24] A Nemzeti Választási Bizottságnak jelen ügy kapcsán abban kellett állást foglalnia, hogy a kifogás tárgyává tett azon kijelentések, amellyel a sajtóban név szerint megnevezték a 91/2019. számú határozat meghozatala során dr. Czeglédy Csaba Adrián képviselőjelölt mentelmi joga fenntartása mellett szavazó tagok nevét és az őket delegáló szervezeteket, valamint az a kijelentés, hogy korábban közvádas bűncselekmény esetén a mentelmi jog fenntartására nem volt példa, a véleménynyilvánítás szabadságának keretében értékelhető-e, vagy azon túllépve jogsértést valósítottak meg. Ez utóbbi esetében azt kell vizsgálni, hogy a tételes jogsértés következett-e be, nevezetesen a Ve. 14. § (1) bekezdése, vagy alapelvi szintű-e a sérelem.
[25] A Bizottság a döntés meghozatala során mindenekelőtt az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésének rendelkezésének értelmezése tárgyában kiadott megállapításait vette alapul, amelyet a 3145/2018. (V. 17.) számú határozatában foglalt össze.
[26] Jelen ügyben kiemelkedő jelentősége van annak az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) joggyakorlatára is figyelemmel kialakított alkotmánybírósági gyakorlatnak, amely szerint annak eldöntésében, hogy milyen mértékű korlát állítható a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülése elé, nem az érintett személy státuszának van meghatározó jellege, hanem annak, hogy a személyt érintő közlés kötődik-e a közéleti vitához.
[27] Azonban egyes esetekben a személyi minőség mégis meghatározó a gyakorlatban. Egyfelől a közhatalmat gyakorlók és a közszereplő politikusok tekintetében megállapítható, hogy amennyiben a személyüket, tevékenységüket kritizálják, az kétségtelenül a közügyek vitatásának körébe tartozik.
[28] Mindezek alapján nem lehet eltekinteni attól, hogy a kifogás tárgyává tett megnyilvánulások a Bizottság tagjainak a nyilvános ülésén kifejtett tevékenységét érintő kritika.
[29] Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, ahogyan azt számos alkotmánybírósági határozat is tartalmazza, hogy a közhatalmat gyakorlók esetében bár tágabb a kritika lehetősége, mint a magánszemélyekkel szemben, mégsem lehet egy az egyben a politikusok tekintetében alkalmazott mércét alapul venni. Az EJEB gyakorlatában elsődlegesen az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom védelme érdekében a bírák magasabb védelemben részesülnek az őket ért kritikákkal szemben. Az e tárgyban kialakult joggyakorlat azonban az ítélet meghozataláig védelmezi a bírákat, illetve a bírósági eljárást, a döntés meghozatala után már nem esik korlátozás alá a bíróságokkal, illetve a bírákkal kapcsolatos közlés.
[30] A fenti joggyakorlat jelen ügy szempontjából egyrészt azért bír jelentőséggel, mert a Nemzeti Választási Bizottság – hasonlóan a bíróságokhoz – egy jogvédő, szakmai alapon működő, a választások tisztasága felett őrködő szerv, amelynek pártatlanságát a jogalkotó több garanciális elemmel is biztosította (tagok összeférhetetlenségi szabályai és a létrehozás módja). Bizonyos tekintetben tehát mindenképp a bíróságokhoz hasonló megítélés alá esik, annak figyelembevételével azonban, hogy a működésére vonatkozó egyes szabályok, így többek között a parlamenti frakcióval rendelkező pártok és a jelölő szervezetek tag megbízási jogosultsága élesen megkülönbözteti a választási bizottságokat a bíróságoktól. Utóbbi ténytől eltekintve azonban nem hagyható figyelmen kívül a joggyakorlatnak az az eleme, amely a döntés meghozatalát megelőzően, a folyamatban lévő ügyek pártatlan és befolyástól mentes elbírálása érdekében nyújt fokozott védelmet a bíráknak.
[31] Egyértelműen megállapítható, hogy a kifogás tárgyává tett kijelentéseket a Szóvivő dr. Czeglédy Csaba Adrián, a Demokratikus Koalíció képviselőjelöltje mentelmi ügyében hozott bizottsági döntést követően közölte.
[32] A fentiekben rögzítetteket összefoglalva két megállapítás tehető: egyrészt a kifogás tárgyává tett közlés a Nemzeti Választási Bizottság tagjai közfeladatának ellátásával kapcsolatban hangzottak el, meghatározott tagok nevének közlésével azok nyilvános ülésen kifejtett tevékenyégét kritizálta, másrészt az nem az eljárást megelőzően, illetve az eljárás folyamatában, hanem a dr. Czeglédy Csaba Adrián mentelmi jogának fenntartásáról rendelkező 91/2019. számú határozat 2019. május 7-i meghozatalát követően, 2019. május 11-én jelent meg.
[33] Ezt követően a Bizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a sérelmezett közlés a közügyek vitatásának körében értékelhető-e, ezáltal megilleti-e a véleménynyilvánítás szabadságának kiemelt alkotmányos védelme, illetve, hogy abban hangzott-e el olyan elem, amelyre a véleményszabadság már nem nyújt védelmet és ennél fogva megállapítható a jogsérelem.
[34] A demokratikus jogállamokban alapvető követelmény, hogy a társadalom valamennyi polgára szabadon fejthesse ki gondolatait, szabadon válhasson a közvélemény alakítójává. A társadalmi és politikai, vagyis a közéleti viták szabadsága és sokszínűsége nélkül ugyanis nincsen szabad közvélemény és nincsen demokratikus jogállam {7/2014. (III. 7.) AB határozat, Indokolás [39]}. Az Alkotmánybíróság már korai gyakorlatában hangsúlyozta, hogy a szabad véleménynyilvánítás a demokratikus közvélemény kialakításának és fenntartásának kiemelt garanciája, amely egyben a pluralizmuson alapuló társadalom nélkülözhetetlen forrása.
[35] Az Alkotmánybíróság több évtizedes következetes gyakorlata szerint a véleménynyilvánítás szabadsága akkor követel kiemelt védelmet „amikor közügyeket és a közhatalom gyakorlását, a közfeladatot ellátó, illetve a közéletben szerepet vállaló személyek tevékenységét érinti. […] A demokratikus társadalom létezésének és fejlődésének nélkülözhetetlen eleme [ugyanis] a közügyek vitatása, amely feltételezi a különböző politikai nézetek, vélemények kinyilvánítását, a közhatalom működésének bírálatát” [36/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 219, 228.; lásd még: 57/2001. (XII. 5.) AB határozat, ABH 2001, 484, 494.]
[36] Az EJEB gyakorlata szintén arra mutat, hogy a véleménynyilvánítási szabadság elsősorban a közügyekkel kapcsolatos véleménynyilvánításokat védi. Ezzel összefüggésben már régóta töretlen gyakorlata a bíróságnak, hogy az állam (közhatalom) működésére vonatkozó véleménynyilvánítások kiemelt védelmet élveznek, mert ez a szabadság a demokratikus társadalom egyik alappillére. A politikai szólásszabadság mindig különös védelmet érdemel, ha az valamely társadalmi vagy helyi közösséget érintő kérdésben, a közügyek vitatása során hangzik el. Az EJEB álláspontja szerint az ilyen véleménynyilvánítás mind a társadalmi haladásnak, mind az egyén kibontakozásának alapvető feltétele, ezért a politikai véleménynyilvánítást korlátozó szempontok szűk, megszorító értelmezése áll összhangban az Emberi Jogok Európai Egyezményével.
[37] A közéleti viták lényegi részét jelentik a közélet alakítóinak tevékenységét, nézeteit, hitelességét érintő megnyilvánulások. A társadalmi, politikai viták jelentős részben éppen abból állnak, hogy a közélet szereplői, illetve a közvitában résztvevők egymás elképzeléseit, teljesítményét és azzal összefüggésben egymás személyiségét is bírálják. Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy „[a] közügyek vitatásának kiemelkedő alkotmányos jelentősége azzal jár, hogy a közéleti szereplők személyiségének védelmében a szólás- és sajtószabadság szűkebb körű korlátozása felel csak meg az Alaptörvényből levezethető követelményeknek.” {7/2014. (III. 7.) AB határozat, Indokolás [48]}.
[38] Ezen túl az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint „[a] nyilvános közlés megítélése során elsőként arról szükséges dönteni, hogy az adott közlés a közügyekben való megszólalást, közérdekű vitában kifejtett álláspontot tükröz-e, vagyis a közügyek szabad vitatásával áll-e összefüggésben. Ennek megítéléséhez pedig elsődlegesen a közlés megjelenésének módját, körülményeit és a vélemény tárgyát, kontextusát szükséges figyelembe venni. Így a közlést érintően vizsgálni kell a médium típusát, a közlés apropóját adó eseményt, illetve az arra érkező reakciókat és az adott közlésnek ebben a folyamatban játszott szerepét. További szempontként szükséges értékelni a kijelentés tartalmát, stílusát, illetve a közlés aktualitását, valamint célját. Amennyiben e körülmények értékelésével az állapítható meg, hogy a közlés a közügyek szabad vitatását érinti, úgy a közlés automatikusan a véleménynyilvánítási szabadság nyújtotta magasabb szintű oltalmat élvezi” {13/2014. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás [39]} Ezen túl figyelemmel kell lenni arra is, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága, mint alkotmányos jog a közlés lehetőségét jelenti, ami nem függ annak tartalmától, esetleges káros, sértő jellegétől.
[39] Az Alkotmánybíróság gyakorlatában a véleményszabadság határát is kijelölte, e szerint a véleményszabadság nem nyújt védelmet az olyan öncélú, a közügyek vitatásának körén kívül eső, így a magán-, vagy családi élettel kapcsolatos közlésekkel szemben, amelyek célja a puszta megalázás, illetve a bántó vagy sértő kifejezések használata, vagy más jogsérelem okozása. Ezen kívül nem illeti meg védelem azt a közéleti vitában kifejtett véleményt sem, ami valaki emberi méltósága korlátozhatatlan magját sérti, vagyis az emberi státusz nyilvánvaló és súlyos becsmérlésében ölt testet {13/2014. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás [29]}.
[40] A kifogás tárgyává tett ügyben a sérelmezett kijelentések egy az Európai Parlament tagjainak választási eljárásában és a FIDESZ-KDNP közös listájának állításában részt vevő jelölő szervezet szóvivőjétől hangzottak el, nyilvános eseményen, egy sajtótájékoztatón. A közlés tárgya az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán nyilvántartásba vett listán szereplő jelölt mentelmi jogának felfüggesztésével kapcsolatos bizottsági döntés volt. A jelöltek mentelmi joga felfüggesztéséről való döntési jogkört a Nemzeti Választási Bizottság az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Epjtv.) 12. § (7) bekezdésében foglalt szabály alapján gyakorolja. A közlés lényege a mentelmi jog fenntartása mellett szavazók tevékenységének éles kritikája volt.
[41] A kifogásban sérelmezett közlés tartalma a jelenleg folyó Európai Parlament tagjainak választásával állt kapcsolatban. A közlés aktualitása a folyó választási kampánnyal és azzal is alátámasztható, hogy a bizonyítékként csatolt cikk, amely a sajtótájékoztatón elhangzottakat közvetítette három nappal a kifogásolt határozat meghozatalát követően jelent meg. Mindezek alapján a kifogás tárgyává tett nyilvános közlés a közérdekű vitában kifejtett álláspontként értékelhető. Célját tekintve mindenképp elmondható, hogy az egyrészt a Bizottság „ellenzéki delegált” tagjai tevékenységének kritizálásán keresztül a FIDESZ-re, mint jelölő szervezetre való figyelem ráirányítása, másrészt egyes tagok döntés során kifejtett személyes álláspontjának éles bírálata volt. A Bizottság megítélése szerint szemben a kifogással nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a kifogásolt közlés a bizottsági tagokon túl a Demokratikus Koalíció jelöltje tekintetében is tartalmazott megnyilvánulásokat, hiszen éppen az ő személyét érintő döntésében kritizálta a Bizottság tagjait. A FIDESZ, mint a választási eljárásban részt vevő szervezet szóvivőjétől a Demokratikus Koalíció listáján szereplő jelölt személyét és tevékenységét érintő bírálat is a negatív kampány körében értékelhető.
[42] A Bizottság a fentieken túl figyelemmel volt arra is, hogy a közlés egyes elemeiben sarkos kifejezésekkel illeti egyes tagjait. Elmondható, hogy az a figyelemfelkeltésen túl olyan, a közlés hatását és a mondanivaló súlyát fokozó elemeket használ, amelyből úgy tűnik, mintha a korábban szankcióként kilátásba helyezett következményt „beváltotta” volna azzal, hogy név szerint megnevezte a Bizottságnak a 91/2019. számú határozat meghozatala során a mentelmi jog fenntartása mellett szavazó tagjait.
[43] Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni azt, hogy a Bizottság tagjainak neve nyilvános, az a választások hivatalos oldalán is közzétételre kerül. A Nemzeti Választási Iroda erre vonatkozó kötelezettségét az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 3/2019. (II. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 21. § (1) bekezdés v) pontja írja elő. Ezen túl, mivel a Bizottság ülésein a szavazás minden esetben nyílt, az ülésen bárki számára megismerhető volt az az információ, hogy mely tagok szavaztak dr. Czeglédy Csaba Adrián képviselőjelölt mentelmi joga fenntartása és mely tagok a mentelmi jog felfüggesztése mellett. Mindezek alapján a kifogásolt közlésben egy nyilvános adat szélesebb körben való nyilvánosságra hozatala történt meg.
[44] Ennél fogva a Szóvivő azon magatartása, hogy a sajtótájékoztatón megnevezte a Bizottságnak a mentelmi jog fenntartása mellett szavazó tagjait, ami mivel a közfeladat ellátásával kapcsolatos, nyilvános ülésen kifejtett tevékenységről szól, így jogszabály alapján nyilvános adat, leginkább a választópolgárok figyelmének minél hatásosabb és hangzatos módon való megragadásaként értékelhető. A közlés azonban figyelemmel a mentelmi ügyekben is érvényesülő teljes körű nyilvánosságra érdemi tartalommal nem bír, szankcionálásként, vagy ahogyan a kifogásában is szerepel a tagok felelősségre vonásaként nem értékelhető, sokkal inkább élesen megfogalmazott, sarkos hangvételű politikai véleményként.
[45] A kifogás álláspontja szerint a Szóvivő közleménye valótlant állít akkor, amikor arra hivatkozik, hogy „Példátlan, hogy az ellenzék a köztörvényes bűncselekménnyel vádolt Czeglédy Csaba oldalára állt a bírósággal szemben azzal, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén az általuk delegált tagok visszautasították a bíróság kérését és nem függesztették fel az európai parlamenti képviselőjelölt mentelmi jogát”. Ennek cáfolataként rögzíti, hogy a Bizottság már több esetben tartotta fenn olyan jelölt mentelmi jogát, akivel szemben közvádra üldözendő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás. A Bizottság ezzel összefüggésben hivatkozik a Kúria Kvk.I.37.226/2015/2. számú, az 5/2015. (II. 25.) AB határozat alapján hozott végzésre. Tárgyi ügyben a legfőbb bírói fórum egy időközi választáson elhangzott alábbi kijelentéssel kapcsolatban állapította meg, hogy az a véleménynyilvánítás szabadsága körébe tartozik: „A Fidesznek van 11 jelöltje, 11 különböző mezben. Kamu jelöltekkel, és az ellenzéki szavazók megosztásával, és készülő kalandorokkal áll fel a Fideszes csapat.”
[46] Hasonlóan az előző bekezdésében felhívott ügyre, a Bizottság álláspontja szerint az arra vonatkozó kijelentés, amely szerint korábban nem volt példa arra, hogy az NVB közvádra üldözendő bűncselekmények esetében függessze fel a mentelmi jogot, a jelölő szervezet és annak Szóvivője részéről véleményként kifejtett mondanivaló, ami a választási kampányidőszakban a Demokratikus Koalícióval versenyhelyzetben lévő jelölő szervezet részéről hangzott el. A közlés olyan politikai, közüggyel kapcsolatos véleményként értékelhető, amellyel a jelölő szervezet a választók meggyőzésére, a többi jelölő szervezettel szembeni előny megszerzésére törekszik, és ennek elérése érdekében nyíltan és kendőzetlenül kritizálja a Bizottság egyes tagjait és azon keresztül a Demokratikus Koalíció képviselőjelöltjét.
[47] A Bizottság álláspontja szerint a kifogás tárgyává tett közlések figyelemfelkeltő és markáns stílusuk ellenére nem sértik a Bizottság tagjainak emberi méltóságát és nem érintik azok magán- vagy családi életét, amely alapján a jogsértő jelleg megállapítható lenne.
[48] Mindezek alapján a Bizottság álláspontja az, hogy a kifogás tárgyává tett közlés a közügyek vitatásához, nevezetesen az Európai Parlament tagjainak választásához és az NVB tagjainak, mint közfeladatot ellátó személyek tevékenységéhez kapcsolódik, az a FIDESZ, mint jelölő szervezet és Szóvivője által folytatott – a Ve. 141. §-a szerinti – kampánytevékenységként értékelhető, amely miatt azt megilleti az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdéséből fakadó magasabb védelmi szint.
[49] A Bizottság hangsúlyozza, hogy a fentiekben kifejtett álláspont elfoglalása során kiemelt jelentőséget tulajdonított annak az alkotmánybírósági gyakorlatnak, amely szerint a közügyek megvitatása körében elhangzó véleménynyilvánítás és a rá vonatkozó védelem fókuszában elsődlegesen nem a szólással érintett személyek státusza áll, hanem az, hogy a megszólaló valamely társadalmi, politikai kérdésben fejtette ki nézeteit. Továbbá a közhatalmat gyakorló személyek és a közszereplő politikusok (ún. kiemelt közszereplők) esetében a személyiségvédelem korlátozottsága mindenki máshoz képest szélesebb. {7/2014. (III. 7.) AB határozat, Indokolás [57], 13/2014. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás [39]}.
[50] A fenti indokok okán a Nemzeti Választási Bizottság nem találta megállapíthatónak a Szóvivő és a FIDESZ vonatkozásában a 2019. május 11-i cikkben közöltekkel kapcsolatban a Ve. tételes, illetve alapelvi rendelkezéseinek sérelmét, ezért a Ve. 220. §-a alapján a kifogásnak nem adott helyt, elutasításáról döntött.
IV.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai Beadványozó2 kifogásával kapcsolatban]
[51] [A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas]
[52] A Ve. 209. § (1) bekezdése a kifogás benyújtására vonatkozó jogvesztő határidőről rendelkezik, míg a 212. § (2) bekezdése a kifogás kötelező tartalmi elemeit rögzíti, amelyek a határidőben való benyújtás mellett az érdemi vizsgálat feltételei. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések az alábbiakat rögzítik: „A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz”. „A kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését, a jogszabálysértés bizonyítékait, a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét, a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.”
[53] A Bizottság Beadványozó2 kifogásával kapcsolatban megállapítja, hogy abban nem került megjelölésre a vélelmezett jogsértés időpontja, ennél fogva abból nem állapítható meg, hogy a kifogás a jogvesztő határidőn belül került-e benyújtásra. Ezen túl Beadványozó2 hivatkozik Halász János és a FIDESZ-nek a Ve. 14. § (1) bekezdését sértő magatartására, arra vonatkozóan azonban, hogy a sérelmezett kijelentések mikor, hol és milyen körülmények között hangoztak el, semmilyen bizonyítékot nem csatolt.
[54] A Ve. 215. § b) és c) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha az elkésett, illetve nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
[55] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó2 kifogása a jogértés időpontja megjelölésének, valamint a bizonyíték csatolásának hiánya miatt a Ve. 215. § b) és c) pontja alapján érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[56] A Bizottság megjegyzi, hogy a választások hivatalos oldalán részletes tájékoztató került közzétételre a kifogás és a fellebbezés benyújtására vonatkozóan, emellett a honlapon ún. mintabeadvány is közzétételre került, amely nagyban segítheti az érdemi vizsgálatra alkalmas jogorvoslati kérelmek előterjesztését.
V.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[57] A határozat az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésén, az Áht. 3/A. § (1) bekezdésén, az Epjtv. 12. § (7) bekezdésén, a Ve. 14. § (1) bekezdésén, a 141. §-án, a 209. § (1) bekezdésén, a 212. § (2) bekezdésén, 215. § b) és c) pontjain, a 217. § (1) bekezdésén, a 220. §-án, a 331. §-án és a 345. § (2) bekezdés a) pontján, az IM rendelet 20. § (1) bekezdés v) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 13.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke