A Nemzeti Választási Bizottság
1053/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság az Összefogás Párt (4400 Nyíregyháza, Mikszáth Kálmán u. 36.) képviseletében eljáró Szepessy Zsolt (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. április 21-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A beadványozó kifogásnak nevezett beadványát 2014. április 16-án 18 óra 6 perckor magánszemély továbbította elektronikusan a Nemzeti Választási Bizottság részére. A kifogástevő beadványában kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg, hogy az országgyűlési képviselők 2014. április 6. napján megtartott választása az Összefogás Párt esetében a Magyar Szocialista Párt, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Liberális Párt jogsértő tevékenysége miatt nem volt eredményes, és kérte, hogy az összes szavazókörben, ahol az Összefogás Párt képviselői indultak a szavazatokat számolják újra. Kifogásában előadta, hogy hivatkozott jelölő szervezetek a választás során sajtónyilatkozataikban, újságcikkeikben, web felületeken, plakátokon és szóróanyagaikon, kampányrendezvényeiken az Összefogás elnevezést használták, és ezzel azt a téves látszatot keltették, mintha ők lennének az Összefogás Párt. A kifogástevő rögzítette, hogy az Összefogás Párt nem kötött választási megállapodást a Magyar Szocialista Párt, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Liberális Párt jelölő szervezetekkel, tevékenységüket nem támogatja. Hivatkozott továbbá arra, hogy mivel a sajtómegjelenést milliók követik nyomon, a web felületeket több tízezren látogatják, a sérelmezett szlogen alkalmas a választópolgárok nagy tömegének megtévesztésére. A kifogástevő álláspontja szerint a Magyar Szocialista Párt, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Liberális Párt jelölő szervezetek fentiekben rögzített tevékenysége sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban rögzített alapelveket, mivel az Összefogás név általuk történő használata a szavazás napján alkalmas volt a választók megtévesztésére és a választói akarat befolyásolására. Kifogásához fényképeket csatolt.
II.
A Nemzeti Választási Bizottság – tekintettel arra, hogy a beadványozó jogorvoslati kérelme, bár konkrét döntés megjelölése nélkül, általánosságban, de az egyéni jelöltekre leadott szavazatok újraszámlálását kéri, azt – a választások egyéni választókerületi eredménye elleni fellebbezésnek tekinti.
A választás eredménye elleni jogorvoslatra vonatkozó szabályokat a Ve. 241. §-a szabályozza. E jogszabályi rendelkezés szerint a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.
A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.
A Ve. 294. § (2) bekezdése szerint az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő hatodik napon, azaz 2014. április 12-én állapítják meg a választás egyéni választókerületi eredményét. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy 2014. április 12-én valamennyi országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság megállapította a választás egyéni választókerületi eredményét, mely határozatok ellen a Ve. 224. § (2) bekezdése alapján 2014. április 15-én 16.00 óráig lehetett fellebbezést előterjeszteni.
A Ve. 10. § (1) és (3) bekezdései szerint a törvényben megállapított határidők jogvesztők, és a határidő annak utolsó napján 16.00 órakor jár le.
A Nemzeti Választási Bizottság, hivatkozva a fent leírtakra, megállapítja, hogy a beadványozó fellebbezése, tekintettel arra, hogy annak benyújtására törvényes határidőn belül 2014. április 15-én 16.00 óráig lett volna lehetőség, elkésett. A Bizottság rögzíti továbbá, hogy a fellebbezés nem tartalmazza annak a Ve. 241. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti jogalapjára való hivatkozást sem.
A Ve. 231. § (1) bekezdés b) és d) pontja alapján a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, ha az elkésett, illetve, ha az nem tartalmazza a kérelem alapjának megjelölését.
A Nemzeti Választási Bizottság a leírt indokok alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti továbbá, hogy az Összefogás Párt névhasználatának tárgyában első ízben 2014. március 1-jén döntött, a beadványozó 2014. február 26-án benyújtott kérelme alapján. A Bizottság hivatkozott 135/2014., majd 512/2014., 748/2014., 865/2014., 882/2014. és 1014/2014. számú határozataiban érdemi vizsgálta nélkül utasította el valamennyi, jelen kifogással is nagymértékben hasonló tárgyú beadványát.
A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, mint általános alapelvnek az a lényege, hogy a választási eljárás szereplőit megillető jogosultságok, így a jogorvoslathoz való jog gyakorlása nem irányulhat a jog rendeltetésével össze nem egyeztethető célra, tekintettel arra, hogy az alanyi jogok gyakorlása akkor számíthat törvényi védelemre és elismerésre, ha az a jogosultság rendeltetésének, céljának megfelelően történik.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét valósítja meg az, hogy a beadványozó időről-időre olyan jogorvoslati kérelmeket nyújt be, melyeknek tárgya alapvetően minden esetben ugyanaz, és mely beadványok a Nemzeti Választási Bizottság részletes jogi indokolást tartalmazó határozatai ellenére egyetlen esetben sem alkalmasak érdemi vizsgálatra.
II.
A határozat a Ve 2. § (1) bekezdés e) pontján, a 10. §-án, a 224. § (3) bekezdésén, a 231. § b) és d) pontján, a 241. §-án, a 294. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. április 18.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke