A Nemzeti Választási Bizottság
105/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelölő szervezet (1113 Budapest, Villányi út 20/B., képviseli: Szabó Gábor; a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 6 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Somogy Megyei Területi Választási Bizottság 1/2019. (V. 8.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az elsőfokon eljáró választási bizottság döntése]
[1] K. A. (a továbbiakban: Kifogásevő), Beadványozó Somogy megyei szervezetének elnöke magánszemélyként eljárva 2019. május 5. napján 14 óra 56 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Somogy Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB).
[2] Kifogásában előadta, 2019. április 28-án a Fonyódi Rendőrkapitányságon e-mailben, a Ve. 145. § (1) bekezdése szerinti választási gyűlést jelentett be, amelyet a településen egy, a közterületen elhelyezett plakát kihelyezésével kívántak megtartani. A plakát elnevezése „Igazság fala”, és a „Jobbikkal, mint jelölő szervezettel szembeni, sajtóban megjelent hazugságok cáfolatát tartalmazza, a Jobbik által megnyert perekre való utalással”. Kifogástevő bejelentésében szerepelt, hogy a rendezvényen „a jelölő szervezet képviseletében olyan személy lesz jelen, aki a tárgyban információt tud szolgáltatni az ott megálló állampolgárokkal beszélgetve, választási gyűlés keretében, több napon keresztül, napközben”.
[3] Előadta továbbá, hogy az „Igazság fala” kihelyezését követően 2019. május 2-án az esti órákban értesült róla, hogy a „kiállítást tartalmazó szerkezet” nem található a helyszínen, azt Fonyód Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) jogszerűtlenül „eltulajdonította”. Álláspontja szerint a választási gyűlést a választási eljárásról szóló 2013. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 145. § (1) bekezdése alapján a rendőrségen bejelentette, és annak megtartását a rendőrség nem tiltotta meg, így az Önkormányzat megsértette a jóhiszemű- és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Kifogástevő rögzítette, a kampányidőszakban választási gyűléshez nem szükséges közterület-használati engedély beszerzése, csupán a rendezvény gyülekezési hatóságnál történő bejelentése. Ezért az Önkormányzat számára közterület-használati szabályokat tartalmazó helyi rendeletre való hivatkozás nem volt megfelelő jogalap a választási gyűlés megzavarására, és onnan a rendezvény kellékének eltulajdonítására. Kérte a TVB-t, hogy állapítsa meg, hogy az Önkormányzat megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelvet. Kérte továbbá, a TVB az Önkormányzatot tiltsa el a további jogsértéstől, és kötelezze a „molinó” jelölő szervezet részére történő visszaszolgáltatásáról. Bizonyítékként csatolta a választási rendezvény tartásáról szóló rendőrségi bejelentést, a rendőrségi jegyzőkönyvet arról, hogy a kampányrendezvény kellékének (molinó) eltűnéséről ismeretlen tettes ellen feljelentés tett, valamint egy önkormányzati feljegyzést az eltávolítással kapcsolatos közterület-felügyeleti intézkedésről.
[4] A TVB a kifogást 1/2019. (V. 8.) számú határozatával elutasította. Indokolásában az alábbi megállapításokat tette.
[5] A kifogás tárgyával kapcsolatban megállapította, hogy az egy 3,5X3,5 m-es oldalhosszúságú, négyzet alakú, fém talpazaton álló molinó. A benyújtott bizonyítékok alapján a TVB rögzítette, az installációt Beadványozó 2019. április 29. napjától 2019. május 2-ig kívánta bemutatni, azonban végül csak 2019. május 2-án helyezték el, ezért május 6-ig lett kihelyezve. Azt is rögzítette, hogy az elhelyezés ténye a Fonyódi Rendőrkapitányságnak előzetesen be lett jelentve. A kihelyezett eszközzel kapcsolatban a TVB megállapítja, hogy az olyan tartalmat hordozott, amely a választói akarat befolyásolására irányult, így a Ve. 140. §-a szerinti kampányeszköz.
[6] Megállapította, hogy a kampányeszközre Kifogástevő számos formában hivatkozott (plakát, molinó), azonban fizikai paraméterei, elhelyezésének módja alapján az eszköz „önálló eszköz”, önálló hirdető-berendezés, amelyre a közterület-használat szabályait alkalmazni kell [Fonyód Város Önkormányzatának 21/2004. (VIII. 30.) számú rendelete a közterület-használat, és a helyi közút nem közlekedési célú igénybevételének szabályairól, a továbbiakban: R.]. Megítélése szerint a kampányeszközre a hivatkozott jogszabály csak akkor nem alkalmazható, ha az választási gyűlés keretében, annak kellékeként kerül a közterületre. Választási gyűlés keretein kívül azonban közterület-használati engedélyt kell rá kérni.
[7] A TVB ezt követően megvizsgálta, hogy az eszköz kihelyezésére választási gyűlés keretében került-e sor, Kifogástevő nyilatkozatának megfelelően. Hivatkozik rá, a Ve. 145. § (1) bekezdése alkalmazni rendeli a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvényt (a továbbiakban: Gytv.), amely alapján a választási gyűlést be kell jelenteni. Ezzel kapcsolatban ellentmondásokat fedezett fel a becsatolt bizonyítékokban.
[8] A bizonyítékként csatolt rendőrhatósági bejelentésben vándorkiállítás szervezése kerül bejelentésre, a bejelentő azt is kifejtette, hogy a több napon keresztül kint lévő fémszerkezetre napi szinten függesztik ki és szedik be a molinót. A vándorkiállításra vonatkozó rendőrhatósági, mint gyülekezési hatósági engedély csatolásra nem került, annak módosított időpontjára vonatkozóan is csak utalás található, azt alátámasztó dokumentum nem került csatolásra a kifogáshoz.
[9] A Kifogástevő által bizonyítékként csatolt rendőrségi feljelentésben az olvasható, mint jognyilatkozat, hogy „Az, hogy mi kitesszük a molinót, nem tartozik a Gytv. hatálya alá, mivel a molinó kihelyezésével együtt nem terveztünk semmilyen gyűlést, vagy felvonulást.” Ezen felül a rendelkezésre bocsájtott iratokból TVB számára nem volt megállapítható a választási gyűlés konkrét időpontja sem.
[10] A TVB kiemeli, hogy a Gytv. 2. § (1) bekezdése szerint gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel. E rendelkezés értelmezésében azt jelenti, hogy mindhárom elem szükséges ahhoz, hogy egy eseményre a gyülekezési jogi szabályokat lehessen alkalmazni. Véleménye szerint ebből a feltételből következik, hogy „nem lehetséges egy fős gyűlést tartani, vagy kizárólag tárgyak kihelyezésével gyakorolni a gyülekezési jogot”.
[11] A TVB a Gytv. 10. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt, a bejelentésre vonatkozó tartalmi követelményekkel összevetésben megállapítja, a bizonyítékként rendelkezésre bocsájtott iratokból nem tárható fel a választási gyűlés pontos kezdő- és befejezési időpontja. Megállapítja ezzel összefüggésben, hogy a Gytv. 3. § (6) bekezdése alapján a gyűlést követően a helyszínen nem maradhat rendezvényi kellék.
[12] Kiemeli ismételten azt is, Kifogástevő három különböző módon hivatkozott az eseményre a benyújtott bizonyítékok alapján (választási gyűlés, vándorkiállítás, illetve olyan eseményként, amelyre nem vonatkozik a Gytv.), egyéb bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a Gytv. rendelkezéseinek megfelelő rendezvény került megtartásra nem került becsatolásra, így ilyen megállapítást tenni a TVB nem tudott. Mivel Kifogástevő benyújtott bizonyítékai alapján a jogsértés ténye egyértelműen nem volt megállapítható, a TVB a kifogást elutasította.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[13] Beadványozó meghatalmazottja útján 2019. május 10-én 14 óra 10 perckor nyújtotta be fellebbezését a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Beadványában érintettségét azzal indokolta, hogy az ügyben érintett eltulajdonított kampányeszköz a tulajdonában áll.
[14] Előadta, 2019. április 28-án bejelentést tett a Fonyódi Rendőrkapitányságon, amely szerint a szervezet a Ve. 145. § (1) bekezdése szerinti választási gyűlést kíván tartani a település közterületén. A rendezvény célja a sajtóban Jobbikkal szemben megjelent hazugságok cáfolása volt, amelyhez kellékként egy keretekre rögzített molinó került felhasználásra. A rögzítésre szolgáló felületet a rendezvény szervezői vitték a helyszínre, és az esti órákban minden nap lebontották azt. Május 2-án az Önkormányzat munkatársai megjelentek és eltávolították azt, így az Önkormányzat a továbbiakban lehetetlenné tette a Ve. 145. § (1) bekezdése alapján szabályszerűen bejelentett választási gyűlést, és e magatartásával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is.
[15] Megítélése szerint választási kampányidőszakban a választási gyűléshez közterület-használati engedélyt nem szükséges beszerezni, csak a gyülekezési hatóságnál történő bejelentést követeli meg a Ve. Az Önkormányzat helyi rendeletre történő hivatkozása nem megfelelő jogalap a választási gyűlés megzavarására és onnan a rendezvény kellékének eltulajdonítására.
[16] Megítélése szerint a TVB „teljes szereptévesztésben” volt a kifogás elbírálásakor. A benyújtott iratok alapján azt kellett volna vizsgálnia, hogy a Ve. szerint bejelentett választási rendezvény kellékét az önkormányzat a rendezvény helyszínéről eltávolította-e vagy sem. Nem feladata egy választási döntéshozó szervnek álláspontja szerint, hogy a rendezvényt szabályosnak vagy szabálytalannak minősítsen, mert ez a gyülekezési hatóság feladata. Ezt azzal támasztja alá, hogy Kifogástevő nyilatkozatából és a csatolt rendőrségi bejelentésből egyértelműen megállapítható a molinó „demonstrációs eszköz-jellege”.
[17] Véleménye szerint a TVB Kifogástevő nyilatkozatát nem értékelte bizonyítékként, azt nem említette meg határozatában. Nem cáfolta a kifogásban, rendőrségi bejelentésben, feljelentésben foglaltakat, illetve nem került benyújtásra olyan irat, amit az állításokkal szembeniként értékelni lehetne. A TVB csak annyit rögzít, hogy nem volt elegendő a benyújtott bizonyíték, az azonban nem szerepelt benne, hogy milyen tekintetben értékelte kevésnek az információt, vagy milyen további adat hiányzott a tényállás tisztázásához. Megítélése szerint a határozat így sérti a Ve. 43. § (1)-(2) és (5) bekezdését, továbbá nem tartalmazza a Ve. 46. § da)-dc) pontjában foglaltakat.
[18] Kijelenti, a TVB-nek „nemcsak az önkormányzatot, hanem a rendőrséget is meg kellett volna keresnie, ha álláspontjuk szerint nem bizonyította a kifogástevő kellőképpen azt, hogy a molinó egy választási gyűlés kelléke volt.
[19] Mivel a választási eljárásban a bizonyítási eljárás korlátozott, Beadványozó szerint a TVB akkor járt volna el helyesen, ha a benyújtott iratokat, mint bizonyítékokat mind megvizsgálta volna, összességében értékelve őket megállapítja a tényállást. A határozat ezzel szemben több bizonyítékot mellőzött, és ezzel kapcsolatban indokolást nem tartalmaz.
[20] Kéri mindezért a határozat megváltoztatását, az Önkormányzat kifogásnak megfelelő marasztalását, és kötelezését a molinó visszaszolgáltatására.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[21] A fellebbezés nem alapos.
[22] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást is vizsgálja. Ezzel kapcsolatban rögzíti, hogy az ügy irataival nem került felterjesztésre a TVB ülésének jegyzőkönyve, azonban az eljárás törvényességének alapfeltételét, a határozatképes ülés tényét maga a határozat rögzíti, így a döntés törvényességének formai feltételei az NVB megítélése szerint fennálltak.
[23] Jelen ügyben a kifogás és ennek nyomán a fellebbezés is a jogsérelmet a Ve. 140. § d) pontjában meghatározott választási gyűléshez kapcsolódó jogosultság (a kérelmek hivatkozása szerint a Ve. 145. § (1) bekezdése) és ezzel összefüggésben a Ve. 2. § (1) bekezdésében meghatározott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmére alapította.
[24] Beadványozó vélelmével szemben a TVB a tényállás tisztázását a sommás eljárás keretein belül a Ve. 43. §-ában foglalt kötelezettségnek megfelelően elvégezte, és határozata kellő mélységben rögzíti a Ve. 46. § da)-dc) alpontokban megkövetelt tartalmi elemeket is.
[25] Beadványozó állításával szemben a TVB-nek a választási gyűléshez kapcsolódó jogorvoslati kérelem esetében, amennyiben ennek a ténykérdésnek jogi relevanciája van, elsődlegesen valóban azt kell megállapítania, hogy volt olyan választási gyűlés, amellyel kapcsolatban a Ve.-ben megállapított jogokat megsértették a leírt tényállás szerint. Ennek megállapítására Kifogástevő nyilatkozatára és az ügyben keletkezett egyéb iratokra támaszkodhatott, további bizonyíték beszerzési kötelezettsége nem volt. A Kúria irányadó álláspontja szerint hiánypótlás kibocsátására, vagy egyébként bizonyítékok beszerzésére az eljárás során nincs lehetőség, a kérelmet azon bizonyítékok alapján kell elbírálni, amelyeket a kérelmező a jogorvoslatot elbíráló szerv elé tár. [Kvk.IV.37.315/2014/2. szám, Kvk.IV.37.990/2014/3. szám]
[26] Kifogástevő nyilatkozatait és a bizonyítékként beszerzett iratokat a TVB e körben kimerítően értékelte. Beadványozó álláspontjával szemben Kifogástevő nyilatkozatait nem hagyta figyelmen kívül. Ezzel szemben arra a következtetésre jutott, hogy a kifogásban foglalt nyilatkozat valóságtartalma (a molinó választási gyűlésről került eltávolításra) a további nyilatkozatok ellentmondó tartalma és a választási gyűlés meglétét alátámasztó további bizonyítékok (pl. fénykép vagy videó felvételek a gyűlésről) hiánya miatt nem igazolható.
[27] Ebben a körben kiemeli a Bizottság a rendőrségi bejelentés és Kifogástevő feljelentése TVB által is felhívott részleteit, amelyben „vándorkiállítás” megtartására kerül utalás, illetve olyan nyilatkozat került rögzítésre, amelyben maga Kifogástevő zárja ki, hogy a Gytv. hatálya alá tartozó rendezvényt – így választási gyűlést – tartott volna. A Fonyód Város Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán 2019. május 2. napján 21 óra 16 perckor tett feljelentés szerint a jelölő szervezet „(…..) nem tervez semmilyen gyűlést vagy felvonulást…. az, hogy a ’molinot’ kiteszik az nem tartozik a Gytv. hatálya alá”.
[28] A Nemzeti Választási Bizottság felhívja a figyelmet, hogy a Gytv. hatályba lépése óta a választási gyűlés egyes fogalmi elemeit és szabályozásának egyéb lényeges elemeit is maga a Gytv. tartalmazza. A Ve. a 2018. december 28-án hatályba lépett módosítása óta már csak, mint egy kiegészítő szabályozást tartalmaz, és a választási gyűlésekkel kapcsolatban benyújtható választási jogorvoslatok körét is jelentősen szűkíti.
[29] A TVB ezért helyes jogi okfejtést alkalmazott, amikor Beadványozó rendezvényét elsődlegesen a Gytv.-ben rögzített formai-tartalmi feltételek szerint értékelte, majd ezt követően utalást tett arra, hogy nem talált olyan tényt, bizonyítékot, amely a fenti formai-tartalmi feltételek hiánya mellett is alátámasztotta volna a választási gyűlés gyakorlati megvalósulását. Kifejezetten kitért a Gyvt. 2. § (1) bekezdésére is, amely szerint gyűlés a legalább két személy részvételével közügyekben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel.
[30] A Bizottság idézi a Kúria Kvk.VI.37.279/2018/2. számú határozatát, amely hivatkozik az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésére, amelynek értelmében mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez, továbbá a IX. cikk (1) bekezdésére, amely alapján mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. A Kúria ezekkel kapcsolatban rámutat, „hogy a választási gyűlés tartásához való jog a véleménynyilvánításhoz való jognak, mint anyajognak és a gyülekezéshez való jognak, mint a véleménynyilvánításhoz való jog egyik aspektusának a részjogosítványa. A gyülekezéshez való jog, mivel a közügyekben folytatott kollektív véleménynyilvánítási szabadság megfogalmazása, ezért kiemelkedő alkotmányjogi védelemben részesül. A választási kampány idején folytatott kampánytevékenység a választásoknak a demokrácia működésében betöltött szerepére figyelemmel az alkotmányosan leginkább védett kommunikáció körébe tartozik.”
[31] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a fenti kiemelt védelem a Ve. 140. § d) pontjában foglalt választási gyűlésre alkalmazható csak, és nem vonatkozik a választási kampány olyan egyéb eszközeire, amelyek szintén közterületen valósulnak meg, de a Ve. rájuk kifejezetten eltérő szabályozás alkalmazását rendeli.
[32] A Bizottság álláspontja szerint Fonyód Város Önkormányzat közterület-felügyelőjének 2019. május 2. napján tett intézkedéséről szóló feljegyzése, és Kifogástevő nyilatkozata alapján, amely szerint a molinót nem jelenlétükben vették el tőlük, hanem „eltűnt” a helyszínről, megállapítható, hogy az eszköz eltávolításakor az intézkedő közterület-felügyelőn kívül senki nem volt jelen. Így az a legvalószínűbb feltételezés, hogy a választási gyűlés fentiek szerint részletezett minimális ismérvei sem álltak fenn a gyakorlatban, függetlenül attól, hogy azt előzetesen milyen formában, megnevezéssel, időpontra és időtartamra jelentette be rendezvényét a gyülekezési hatóság felé Kifogástevő.
[33] ATVB a fenti bizonyításra tekintettel helyesen állapította meg azt is, hogy a kampányeszközként értékelt tárgy kihelyezése önmagában nem választási gyűlés, ellenben kijelenthető, hogy választói akaratot befolyásoló tartalma és fizikai paraméterei alapján olyan önálló hirdető-berendezés, amely választási gyűlés keretén belül szabadon alkalmazható kellékeszköznek minősülne, de választási gyűlésen kívüli használata a közterület-használat szabályozásának megfelelően lehetséges.
[34] A Nemzeti Választási Bizottság rámutat arra, hogy a kampányeszközök Ve.-ben szabályozott zárt rendszerére a jelölő szervezeteknek is figyelemmel kell lenniük. A jelölő szervezet tehát nem jár el a jogszabályoknak megfelelően, ha indokolatlanul hosszú – több nap időtartamú – időszakot választási gyűlésként tüntet fel, ahol bármilyen kampányeszközt szabadon használhat. A választási gyűlésen kívül – így akár két választási gyűlés között – az adott eszköznek már meg kell felelnie a Ve. kampánytevékenységre, kampányeszközökre vonatkozó rendelkezéseinek.
[35] Mindezek alapján megállapítható, hogy bár Kifogástevő és Beadványozó tévesen jelölik meg a Ve. 145. § (1) bekezdését, amely a Gytv. alkalmazását felhívó rendelkezés, a választási kampánygyűlés megtartásához fűződő, Ve.-ben meghatározott jogosultságuk egyebekben sem sérült, továbbá a választási kampánygyűléssel összefüggésben nem sérült a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve sem.
[36] A Kúria Kvk.IV.37.516/2019/4. számú határozatában a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának megsértésével kapcsolatban rámutatott, hogy a „rendeltetésszerű joggyakorlása joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. A Ve. nem határoz meg kritériumokat a nem rendeltetésszerű joggyakorlás megállapításához sem, a jogalkalmazóra bízza ennek megítélését, ezért (…) a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul, melynek következtében a szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül.”
[37] Az alapelvvel összefüggésben az eljárásban még vizsgálható lett volna, hogy az Önkormányzat a R. szabályait megfelelően alkalmazta-e a kampányeszköz eltávolítása során, azonban ilyen irányú indítványt Kifogástevő nem tett, és Beadványozó is csak magának a R.-nek az alkalmazását találta jogsértőnek, továbbá jogosult sem lett volna a kifogásban foglalt kérelem kiterjesztésére. Ezen vizsgálat lefolytatását mindezért a TVB is jogszerűen mellőzte.
[38] A fenti érvelés alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[39] A határozat a Gytv. 2. §-ának (1) bekezdésén, a 3. §-ának (6) bekezdésén, a 10. §-ának (4) bekezdésén, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, a 43. §-án, 46. §-án, a 139. §-án, a 140. §-án, a 141. §-án, a 221. § (1) bekezdésén, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés a) pontján, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 13.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke