A Nemzeti Választási Bizottság
1041/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság V. G. V. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 17. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 60/2014. (IV. 12.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. április 19-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A Budapest 17. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 59/2014. (IV. 12.) számú határozatában megállapította, hogy a Budapest 17. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületben a 94 szavazókör közül 30-ban a szavazatszámláló bizottságok (a továbbiakban: SZSZB) kevesebb szavazólapot találtak, mint ahány választópolgár a szavazáson megjelent. Az OEVB határozatában rögzítette, hogy az országgyűlési képviselők 2014. április 6-i választásán a választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek sérelmét megvalósító események történhettek, amelyek felvethetik a láncszavazás valószínűségét is. A Bizottság rögzítette továbbá, hogy 2014. április 6-án a Soroksáron felvett jegyzőkönyv nem került megküldésre részére, valamint, hogy az első és második legtöbb szavazatot kapott jelölt közötti különbség kevesebb, mint a választókerületben leadott érvénytelen szavazatok és a hiányzó szavazólapok száma.
Ezt követően az OEVB 60/2014. (IV. 12.) számú határozatában megállapította, hogy a Budapest 17. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületben a legtöbb érvényes szavazatot dr. Szabó Szabolcs, a Magyar Szocialista Párt, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Liberális Párt közös egyéni jelöltje szerezte.
A fellebbező 2014. április 15-én 14 óra 53 perckor nyújtotta be jogorvoslati kérelmét az OEVB 60/2014. (IV. 12.) számú határozata ellen a szavazóköri eredmények megállapítására, összesítésére, valamint a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére való hivatkozással. Fellebbezésében rögzítette, hogy sérült a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 44. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés, mert az OEVB annak ellenére, hogy az 59/2014. (IV. 12.) számú határozatában rögzítette a tudomására jutott törvénysértést, nem kezdeményezte a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását. A beadványozó szerint sérült a Ve. 46. § d) pontja, mert a határozat indokolása nem teljes körűen tartalmazza a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat, valamint a meghozatal alapjául szolgáló releváns tényeket, nem rögzíti azt, hogy a soroksári szavazóköri jegyzőkönyv adatait figyelembe vették-e a döntéshozatal során. Hivatkozott továbbá a beadványozó a Ve. 241. § (2) bekezdésének és a 294. § (2) bekezdésének sérelmére, ez utóbbira azon okból, hogy az OEVB a választókerületi szavazás eredményét nem a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján állapította meg. A fellebbező rögzítette továbbá, hogy sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelvek is, mert az OEVB az általa megállapított jogsértő körülmények ellenére állapította meg a szavazás egyéni választókerület eredményét. Mindezek alapján kérte a jogsértés megállapítását, az OEVB határozatának megváltoztatását, valamint a választási eljárás jogorvoslattal érintett részének megsemmisítését és megismételtetését.
A Nemzeti Választási Iroda 2014. április 16-án megkereséssel élt a Budapest 17. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) felé azzal kapcsolatban, hogy az OEVB a választás egyéni választókerületi eredménye megállapítása során figyelembe vette-e a Budapest XXIII. kerület 1-24. számú szavazókörének jegyzőkönyvét, illetve azt mikor kapta meg. Az OEVI vezetője elektronikus úton megküldött levelében rögzítette, hogy az OEVB 2014. április 12-én a hiányzó szavazóköri jegyzőkönyvet megvizsgálta, annak figyelembevételével állapította meg a választás egyéni választókerületi eredményét.
II.
A fellebbezés az alábbiak miatt nem alapos.
A Ve. 241. § (1)-(2) bekezdései rögzítik, hogy a választási bizottságoknak a választási eredményt megállapító döntése ellen fellebbezést a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet benyújtani.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint, hogy az OEVB az 59/2014. (IV. 12.) számú határozatában foglalt megállapítások jelentősen összefüggnek a választás egyéni választókerületi eredményét megállapító 60/2014. (IV. 12.) számú határozatában foglaltakkal, így azzal kapcsolatban az alábbiakat rögzíti. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az OEVB 59/2014. (IV. 12.) számú határozatában – foglalt azon tényből, hogy a 94 szavazókört magába foglaló választókerületben összesen 30 szavazókörben átlagosan egy vagy két szavazólappal kevesebb volt az urnákban, mint a választáson megjelent választópolgárok száma –helytelenül, a választópolgárok megtévesztésére alkalmas módon vonta le azt a következtetést, hogy „a 2014. április 6-i választás során a választás tisztaságát, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét valószínűsítő események történtek, mely felvetheti a láncszavazás valószínűségét is”. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint egy szavazókörben egy szavazólap hiánya önmagában nem szolgáltat elegendő bizonyítékot az OEVB által hivatkozott jogsértés megvalósulására, azonban amennyiben a választási bizottság ezzel ellentétes jogi álláspontra helyezkedik, úgy a Ve. 44. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kezdeményeznie kellett volna a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását. Vélelmezett jogsértés bekövetkezése valószínűsítésének határozatba foglalása annak kivizsgálása nélkül alapul szolgálhat téves jogi következtetések levonására és a választópolgárok megtévesztésére.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbező jogorvoslati kérelme kizárólag az OEVB hivatkozott, 59/2014. (IV. 12.) számú döntésében is csak valószínűsített, nem tényként rögzített kijelentésén alapul, mely valószínűsített jogsértés megvalósulására sem bizonyítékot nem csatolt, sem konkrét jogi okfejtést nem rögzített beadványában.
A választási eljárás jogorvoslati eljárásában eljáró választási szervek és bíróságok a jogorvoslati eljárásokat kizárólag az erre vonatkozó kérelem alapján folytatják le. A jogorvoslati eljárásban a kérelemhez, így az abban foglaltakhoz az eljáró szervek kötve vannak, arról dönthetnek, hogy az abban foglalt magatartás ténylegesen sérti-e a választási jogszabályok valamely rendelkezését.
A jelen eljárás keretében vizsgált fellebbezés kapcsán a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbező jogorvoslati kérelmét mindösszesen egy közvetett feltételezésre alapozza, azt bizonyított tényként veszi figyelembe, mely miatt a Ve. számos rendelkezésének sérelmét is megvalósultnak tekinti. A Bizottság álláspontja szerint a beadványozó által hivatkozott közvetett, általa nem bizonyított és tévesen tényként kezelt feltételezése nem tekinthető elegendő és alkalmas bizonyítéknak arra, hogy a Bizottság a Budapest 17. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületében a választási eljárás jogorvoslattal érintett részét megsemmisítse és a választókerületben a szavazást megismételtesse, vagy a szavazatok újraszámolását elrendelje.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezés elutasításról döntött és a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt jogkörében eljárva az OEVB határozatának helyben hagyásáról rendelkezett.
II.
A határozat a Ve. 44. § (2) bekezdésén, a 241. § (1)-(2) bekezdésein, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. április 16.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke