A Nemzeti Választási Bizottság
1030/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Németh Angéla polgármesterjelölt (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 6 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a TV2 Média Csoport Zrt., a HírTv Zrt. és az Echo Hungária TV Zrt. médiaszolgáltatóknak a Budapest Főváros XV. kerületében 2018. szeptember 30-ára kitűzött időközi polgármester-választás választási kampányában való részvételével kapcsolatos kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. október 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó polgármesterjelölt 2018. szeptember 28-án 14 óra 12 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Kifogásában a TV2 Média Csoport Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Médiaszolgáltató1), a HírTV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Médiaszolgáltató2), valamint az ECHO HUNGÁRIA TV Televíziózási, Kommunikációs és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Médiaszolgáltató3) műsorszerkesztésének jogszabálysértő jellegét állította.
[2] Beadványozó előadta, hogy a három médiaszolgáltató a FIDESZ-KDNP és a Munkáspárt jelöltjével szemben őt egyik műsorába sem hívta meg, semmilyen megkeresést, megjelenési lehetőséget nem kapott, a választásig hátralévő időszak tartama pedig már nem elégséges ahhoz, hogy megfelelően érvényesüljenek a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) alapelvi rendelkezései. Kifogása bizonyítékaként internetes linkek megadásával Médiaszolgáltató1 esetében egy műsorszámot, Médiaszolgálató2 vonatkozásában három műsorszámot, Médiaszolgáltató3 esetében pedig szintén egy műsorszámot jelölt meg.
[3] Álláspontja szerint a fenti gyakorlattal a három médiaszolgáltató megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában rögzített választási alapelveket, továbbá a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 12. § (1) és (2) bekezdéseit, továbbá a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. § (1) bekezdésében foglalt kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségét.
[4] Mindezek alapján Beadványozó kéri a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a kifogásnak adjon helyt, állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a TV2, a HírTV és az ECHO HUNGÁRIA TV médiaszolgáltatókat a további jogszabálysértéstől tiltsa el, valamint a szándékos jogsértések miatt maximális bírságokat is szabjon ki. Mindezek mellet kéri a Bizottságot, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) eljárását is kezdeményezze.
[5] A Nemzeti Választási Iroda mindhárom médiaszolgáltatót értesítette a kifogásról és határidő tűzése mellett tájékoztatta őket arról is, hogy kifejthetik a kérelemmel kapcsolatos álláspontjukat. A kifogással kapcsolatban észrevételt egyik médiaszolgáltató sem tett.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[6] Beadványozó a médiaszolgáltatók tevékenységét a Budapest Főváros XV. kerületében 2018. szeptember 30-ára kitűzött időközi polgármester-választás választási kampányában való részvételével összefüggésben támadta. A Ve. 151. § (1) bekezdése szerint a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével – a Ve. rendelkezéseinek megsértésével – kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el.
[7] A Ve. 139. §-a, valamint Budapest Főváros XV. kerület Helyi Választási Bizottság 6/2018. (VI. 27.) határozata alapján az időközi polgármester-választás eljárásában a kampányidőszak 2018. augusztus 11-től 2018. szeptember 30-án 19.00 óráig tart.
[8] A választási bizottságok és a bíróságok következetes gyakorlata szerint a választási kampányban részt vevő médiaszolgáltatókkal szembeni esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartása csak a műsorfolyam egészének, de legalább átfogó részének ismeretében vizsgálható. A Nemzeti Választási Bizottság és jogelődje, az Országos Választási Bizottság – a Kúria által jóváhagyott – több eseti döntésében is rámutatott arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni. [137/2014. NVB határozat, 960/2014. NVB határozat, 1106/2014. NVB határozat, 70/2015. NVB határozat, 73/2015. NVB határozat, 74/2015. NVB határozat, 55/2016. NVB határozat, 556/2018. NVB határozat, Kvk.IV.37.214/2006/2., Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3.számú végzések]
[9] Az esélyegyenlőségi alapelv és erre tekintettel a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme akkor állapítható meg, ha a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a választási eljárás időszakában, de legalább átfogó részében vizsgálva bizonyítható, hogy valamely jelölt, jelölő szervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos jogi helyzetben lévő jelölttel illetve jelölő szervezettel szemben. [Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3., Kvk.I.37.388/2018/2. és Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzések]
[10] Beadványozó kifogásában Médiaszolgáltató1 és Médiaszolgáltató3 esetében egy-egy műsor egy-egy műsorszámát, Médiaszolgáltató2 vonatkozásában a Híradó két műsorszámát és a Magyarország Élőben című műsor egy műsorszámát jelölte meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja, valamint az Mttv. 12. § (1)-(2) bekezdéseinek és az Smtv. 13. §-ának sérelmeként.
[11] A kifogás elbírálásánál figyelembe vett szempont – tekintettel a Kúria Kvk.I.37.353/2018./2. számú végzésében foglaltakra is –, hogy azt nem a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményére vonatkozó jogszabályok, az Mttv. és az Smtv. alapján kell megítélni, hanem a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét megfogalmazó eljárási alapelvek alapján. Ebből következően a Nemzeti Választási Bizottságnak a kifogással érintett médiaszolgáltatók műsorszámai tekintetében önállóan, egyéb jogszabályokban foglaltak figyelmen kívül hagyásával kell elemeznie a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontjainak teljesülését.
[12] A Bizottság a médiaszolgáltatók tevékenysége során a választási eljárási alapelvek érvényesülésének az időközi polgármester-választás választási kampányában való vizsgálatát médiaszolgáltatóként végzi el és ezen belül figyelemmel van a műsorok jellegére is.
[13] A Kúria és a Nemzeti Választási Bizottság fentiekben hivatkozott döntéseiben kifejtette, hogy a műsorszolgáltató számára az Mttv. 203. § 41. pontja biztosítja a szerkesztői szabadságot, a Ve. alapelvi szabályainak pedig a műsorszámok összességében kell érvényesülniük. Az Alkotmánybíróság 1/2007. (I.18.) AB határozatából is az tűnik ki, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. Ha a kiegyensúlyozottsági követelmény érvényesülésére minden esetben kizárólag egy műsorszámon belül keríthetne sort a műsorszolgáltató, az a média – azon belül a szerkesztési szabadság – olyan fokú sérelmét jelentené, amelyet a legitim jogalkotói cél, a véleménypluralizmus elérése nem igazol.
[14] A Ve. alapelvi követelmények teljesülését érintően a lineáris médiaszolgáltatás esetében tehát nem az egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni. A műsorszám – műsorfolyam kapcsolat megteremthetősége során pedig a Nemzeti Választási Bizottság – egyezően a Kúria joggyakorlatával – irányadónak azt tekinti, hogy műsorfolyamként az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámok értékelésére van lehetőség (Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3.). Ebből kifolyólag Médiaszolgáltató2 esetében a Híradó 2018. szeptember 20-i és szeptember 27-i adása, valamint a stúdióbeszélgetést tartalmazó Magyarország Élőben című műsor kifogásban megjelölt adása nem vonható be egy műsorfolyamba.
[15] A műsorfolyam tekintetében további kritérium, hogy az időtartamában ölelje fel a kampányidőszak átfogó részét. Ilyen „átfogó” jellegű időtartam lehet a választási kampány ötven napjából legalább két hét, tehát tizennégy nap.
[16] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó egyik médiaszolgáltató egyik műsora tekintetében sem hivatkozott olyan időszakra, amely műsorfolyamként lenne értékelhető. A kifogásban nem került bemutatásra, hogy a médiaszolgáltatók az időközi választás kampánya idején a felhívott műsoraikban hány alkalommal foglalkoztak az időközi választással és ezen belül hány alkalommal került sor Beadványozó szerepeltetésének mellőzésére.
[17] A kifogás a Médiaszolgáltató1 vonatkozásában kizárólag a Mokka című műsor egy műsorszámát jelöli meg, amellyel kapcsolatban a szerkesztői szabadság fentiekben kifejtett tartalmára figyelemmel nem követelhető meg, hogy abban minden álláspontot meg kellett volna jeleníteni. Mivel Beadványozó Médiaszolgáltató1 tekintetében nem jelölt meg a Mokka című műsor vagy jellegében ezzel hasonló műsor választási kampány idején sugárzott további olyan adásait, amelyekben témaként szerepelt az időközi választás, így Médiaszolgáltató1 tekintetében sem a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségi alapelv, sem az e) pontjában foglalt a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme nem állapítható meg.
[18] Médiaszolgáltató2 esetében Beadványozó két különböző típusú műsort jelölt meg, melyek tekintetében az eltérő jellegből adódóan külön-külön értelmezhető a műsorfolyam vizsgálata. A Híradó című műsor esetében Beadványozó a jogsértés bizonyítékaként a 2018. szeptember 20-i és a szeptember 27-i adást hívta fel. Ez utóbbiban László Tamás polgármesterjelölt mellett Beadványozó is megjelenik, reflektál a FIDESZ-KDNP jelöltje által tett kijelentésekre, így az a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelvek megsértésének bizonyítására nem alkalmas. A szeptember 20-i Híradóban az időközi választás kapcsán kizárólag László Tamás, a FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltje szerepel. Egy műsorszám azonban figyelemmel a fentiekben részletesen kifejtett érvelésre nem értelmezhető műsorfolyamként, illetve a médiaszolgáltatónak még a napi híradó tekintetében sincs olyan kötelezettsége, hogy egy műsorszámban valamennyi véleményt meg kellene jeleníteni. Ezzel egyező érvelést tartalmaz a Kúriának a szintén híradó jellegű műsor kapcsán hozott Kfv.III.37.379/2013/4. számú végzése is. Mindezek alapján Médiszolgáltató2 Híradó című műsora tekintetében sem állapítható meg jogsértés.
[19] Kifogástevő Médiaszolgáltató2 esetében még a Magyarország Élőben 2018. szeptember 26-i adását hívta fel, melyben Kerezsi Lászlóval, a Magyar Munkáspárt polgármesterjelöltjével folytat beszélgetést a műsorvezető. Figyelemmel arra, hogy e műsor tekintetében kizárólag ez az egy adás került felhívásra, így a fentiekben kifejtett érvelés alapján Médaiszolgáltató2 ezen műsora szerkesztése tekintetében sem állapítható meg a Ve. alapelveinek sérelme.
[20] Nem állapítható meg Médaiszolgáltató3 Napi aktuális című, 2018. szeptember 26-i adása tekintetében sem a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának sérelme. Egyezően a Médaiszolgáltató1 Mokka és Médiaszolgáltató2 Magyarország Élőben című műsora vonatkozásában kifejtett indokolással, a kifogás Médiaszolgáltató3 tekintetében sem jelöl meg olyan átfogó időtartamot, amely alatt műsoraiban az időközi választással foglalkozott és ezen egy műsorszámon túl nem hív fel további olyan adásokat, amelyekben az időközi választás más jelöltjei szerepeltek vagy említésre kerültek volna.
[21] Mivel Beadványozó egyik médiaszolgáltató vonatkozásában sem jelölt meg összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámokat az ügy szempontjából irányadó időszakra és nem hivatkozott olyan a jelen határozatban is alapul vett állandó és következetes joggyakorlattól eltérő megítélést eredményező, vagy azt megalapozó egyedi körülményre sem, amely a megjelölt alapelvek érvényesülését lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás esetén kivételesen egy műsorszámon belül is vizsgálhatóvá teszi (pl. tematikus választási műsor), ezért a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelménye érvényesülésének vizsgálata körében a jelen ügy megítélése során nem járhatott el az egyes műsorszámokat kiragadva, így a kifogást a Ve. 220. §-a alapján Médiaszolgáltató1, Médiaszolgáltató2 és Médiaszolgáltató3 vonatkozásában is elutasította. Jogsértés megállapításának hiányában bírság kiszabására sincs lehetőség.
[22] A Bizottság rögzíti azt is, hogy Beadványozó a kifogásában sem a személyes adatok védelmével, sem a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos jogszabálysértésre, vagy ezzel összefüggésbe hozható körülményre nem utalt, ezért a NAIH eljárásának kezdeményezésére nem lát jogi alapot.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[23] A határozat a Ve. 139. §-án, 151. §-án, 220. §-án, az Mttv. 203. § 41. pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. szeptember 30.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság elnöke