Az Országos Választási Bizottság
10/2004. (IV. 1.) határozata
Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 117. §-ának (1) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva a M. J. által benyújtott országos népszavazás aláírásgyűjtő íve hitelesítésének tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. A határozat ellen az annak közzétételét követő 15 napon belül az Alkotmánybírósághoz címezve az Országos Választási Bizottsághoz lehet kifogást benyújtani.
Indokolás
I.
M. J. 2004. március 5-én országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyűjtő íven, melynek bevezető része szerint a beadványozó véleménynyilvánító országos népszavazás kitűzését kezdeményezi, a következő kérdés szerepel:
“Egyetért-e azzal, hogy a nép közvetlen módon válassza meg a Magyar Köztársaság köztársasági elnökét?”
Az Országos Választási Bizottság a népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel kapcsolatban megállapította, hogy a köztársasági elnök választásáról az Alkotmány 29/A. §-a rendelkezik, melynek alapján a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja.
A köztársasági elnök választására irányuló rendelkezések az Alkotmány szintjén nyertek szabályozást, ezért a köztársasági elnök közvetlen megválasztása – amely az Alkotmány jelenlegi szabályozásához képest eltérést jelent – nem valósítható meg a hatályos alkotmányi rendelkezések megváltoztatása nélkül.
Az Alkotmánybíróság már több határozatában, így a 2/1993. (I. 22.) AB és a 25/1999. (VII. 7.) AB határozatában is foglalkozott a választópolgárok által kezdeményezett népszavazás és az alkotmánymódosítás viszonyával. Az utóbbi határozatának rendelkező részében az Alkotmánybíróság kimondta a következőket: “Alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben (Alk. 24. § (3) bekezdés) történhet; az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye.”
Az alkotmánybírósági határozat indokolása rögzíti a következőket: “A választópolgárok által kezdeményezett népszavazás esetén a kezdeményezők, illetve a tőlük összegyűjtött, és hitelesített aláírások számától függ az, hogy az érvényes és eredményes népszavazás eredménye kötelező-e az Országgyűlésre vagy sem.”
Rögzíti továbbá a határozat indokolási része, hogy: “A népszavazásra bocsátandó kérdés megfogalmazásakor, a kérdés hitelesítésekor, az aláírásgyűjtés megkezdésekor nem ítélhető meg, hogy az aláírásgyűjtés fakultatív, vagy kötelező és ügydöntő népszavazáshoz vezet-e. Sem az aláírásgyűjtés szervezői, sem a népszavazást elrendelő Országgyűlés nem rendelkezik befolyással a választópolgárok által kezdeményezett népszavazás jellegére. A népszavazás kötelező és ügydöntő jellege – az Alkotmány hivatkozott rendelkezéseiből következően – az aláírások számától függ, ezért a népszavazásra bocsátandó kérdés hitelesítésekor számolni kell azzal, hogy a választópolgári kezdeményezés eredménye kötelező és ügydöntő népszavazás lesz.”
A fentiek alapján, függetlenül attól, hogy a kezdeményező szándéka véleménynyilvánító országos népszavazás kitűzésének kezdeményezésére irányult, – amely szándékát az aláírásgyűjtő íven is feltüntette – az Alkotmánybíróság fent kifejtett alkotmányértelmezése szerint ez a szándék nem bír relevanciával. A kezdeményező szubjektív akarata ugyanis nem bír döntő hatással a népszavazás jogi formájára. A népszavazás jogi formáját ugyanis nem a kezdeményező – vagy akár az Országos Választási Bizottság – szubjektív akarata, illetve döntése határozza meg, hanem, az Alkotmány 28/C. § (2) bekezdése és az Alkotmánybíróság idézett értelmezése szerint kizárólag az összegyűjtött és hitelesített aláírások száma. A majdan összegyűjtött és hitelesített aláírások száma ugyanakkor nem ítélhető meg a kérdés hitelesítésekor; a kérdés hitelesítésekor az OVB annak tudatában hoz döntést, hogy – amennyiben az Alkotmányban hivatkozott számú hiteles aláírás összegyűjtésére sor kerül – lehetséges a kérdésben kötelezően elrendelendő, ügydöntő népszavazás megtartása. Egy ilyen népszavazás ugyanakkor, amennyiben eredményes, az Alkotmány módosítására vonatkozó kötelezettséget róna az Országgyűlésre, elvonva ezzel az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét. Az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörének elvonása pedig az Alkotmánybíróság idézett 25/1999. (VII. 7.) AB határozata rendelkező része alapján alkotmányellenes, ezért az OVB a kérdés hitelesítése kapcsán a fentiek szerinti döntést hozta.
II.
A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, a Ve. 117. §-án és 118. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 130. § (1) bekezdésén alapul.
Budapest, 2004. április 1.
Dr. Ficzere Lajos
az Országos Választási Bizottság
elnöke