35/2025. NVB határozat - Második Reformkor Párt által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

35/2025. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság Második Reformkor Párt (1047 Budapest, Labdarúgó utca 34.; a továbbiakban: Szervező) párt által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 13 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Alaptörvényben XVI. cikk (1) bekezdésében írtakkal összhangban gyermekeink védelme érdekében Magyarországon tilos legyen valamennyi olyan politikai reklám és politikai hirdetés, amely a gyermekek lelki fejlődésére ártalmas vagy lelki nyugalmának megzavarására alkalmas tartalmat foglal magában - különösen ilyennek minősítve a közveszéllyel vagy háborúval való fenyegetést - illetve amelyik a gyermekekben félelemérzetet keltő tartalmat közvetít?”

népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2025. július 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]

  1. A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2025. május 14-én postai úton nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
  2. A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A vizsgálat során az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel megállapította, hogy Szervező a kezdeményezéshez 27 választópolgár támogató aláírását csatolta, amelyből 25 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
  3. A Nemzeti Választási Iroda elnöke a fentiekben írtak eredményeként megállapította, hogy a népszavazási kezdeményezés benyújtása megfelelt az Nsztv. 2-4. §, 6. § és a 8. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, így azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.

II.

[Az országos népszavazás funkciója]

  1. Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
  2. Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
  3. Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére nem kezdeményezhető és nem tartható népszavazás, hogy egyébként az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.

III.

[A népszavazási kérdés jogi háttere]

  1. A jelen eljárás tárgyát képező kérdés arra irányul, hogy tilos legyen valamennyi olyan politikai reklám és politikai hirdetés, amely a gyermekek lelki fejlődésére ártalmas vagy lelki nyugalmának megzavarására alkalmas tartalmat foglal magában, különösen a közveszéllyel vagy a háborúval való fenyegetés, illetve amely a gyermekekben félelemérzetet keltő tartalmat közvetít.
  2. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Szervező 2024. június 5-én már nyújtott be szinte szó szerint megegyező kérdést hitelesítés céljából. Ezt, a „Egyetért-e Ön azzal, hogy gyermekeink védelme érdekében Magyarországon tilos legyen az olyan politikai reklám és politikai hirdetés, amely a gyermekek lelki fejlődésére ártalmas vagy lelki nyugalmának megzavarására alkalmas tartalmat foglal magában – különösen ilyennek minősítve a közveszéllyel vagy háborúval való fenyegetést – illetve gyermekekben félelemérzetet keltő tartalmat közvetít?” tárgyú népszavazási kezdeményezést a Nemzeti Választási Iroda Elnöke a 2024. június 10-én kelt, 6/2024. számú NSz. határozattal elutasított. Szervező ezt követően ezt a korábbi kérdést 2024. július 10-én ismételten benyújtotta. A Nemzeti Választási Bizottság a népszavazási kezdeményezés hitelesítését 2024. szeptember 4-én, a 426/2024. számú NVB határozattal megtagadta. Az idézett határozat jogorvoslat hiányában 2024. szeptember 19-én 16.00 órakor jogerőre emelkedett.
  3. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az újonnan benyújtott kérdés szövegezésében ugyan teljes egyezést nem mutat a korábban előterjesztett kérdéssel, azonban a Bizottság e kérdés elbírálása során – eltérő kúriai döntés hiányában – továbbra is figyelemmel van a 426/2024. számú határozatában tett megállapításaira és a jelen népszavazási kezdeményezés elbírálása során az abban kifejtett jogi érvelést veszi alapul.
  4. A Bizottság jelen esetben is fontosnak tartja tisztázni a kérdésben található politikai reklám és politikai hirdetés fogalmát.
  5. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 140. §-a alapján kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így többek között a politikai reklám és politikai hirdetés.
  6. A politikai reklám fogalma alaptörvényi szinten is meghatározásra került a IX. cikk (3) bekezdésében, amely szerint a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető.
  7. A Ve. 146. § a) pontja határozza meg a politikai reklám fogalmát, amely szerint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 55. pontjában meghatározott politikai reklám, azzal az eltéréssel, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni. Az Mttv. hivatkozott rendelkezései alapján valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám.
  8. A Ve. 147. §-a további feltételeket határoz meg a politikai reklám közzététele kapcsán. A jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait a médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett – különös tekintettel a politikai reklámok számára, megjelenési sorrendjére, időtartamára és az adásba kerülés időpontjára – teheti csak közzé. A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A politikai reklám közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el. A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.
  9. Az Mttv. 32. §-a fogalmaz meg további részletszabályokat a politikai reklám közzététele tárgyában. A politikai reklám közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek annak közzétételéhez érdeke fűződik a közzététel időpontja kivételével nem gyakorolhat szerkesztői befolyást a médiaszolgáltatásra, továbbá annak azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. Az Mttv. továbbá rendelkezéseket tartalmaz a politikai reklám közzétételének idejére is, amelyre választási kampányidőszakban a választási eljárásról szóló törvény szabályai szerint van lehetőség. Választási kampányidőszakon kívül politikai reklám kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető. A politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felel. Amennyiben a politikai reklám közzétételére irányuló igény megfelel a választási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak, úgy mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt.
  10. A politikai hirdetés tartalmát a Ve. 146. § b) pontja határozza meg, amely szerint ellenérték fejében közzétett, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom.
  11. A politikai hirdetés fogalmának tisztázásához elengedhetetlen a sajtótermék, valamint a filmszínház fogalmának meghatározása. Az Mttv. 203. §, 60. pontja szerint sajtótermék a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.
  12. A „filmszínház” kifejezés számos jogszabályban megjelenik, a jelenleg hatályos szabályozásban azonban nem található fogalommeghatározás a kifejezéssel kapcsolatban. Megállapítható ugyanakkor, hogy a filmszínház általánosan elfogadott jelentéstartalma teljesen megegyezik a „mozi” kifejezés jelentéstartalmával. (Lásd:https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/f-28F2F/filmszinhaz-2B702/) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény értelmében a mozi: filmalkotások belépti díj ellenében történő nyilvános bemutatására rendszeresen vagy alkalomszerűen szolgáló, a törvény szerint ekként nyilvántartott helyiség [lásd 2. §, 16. pont].
  13. A Ve. 148. §- a szerint a sajtótermékekben politikai hirdetés csupán a választási kampányidőszakban tehető közzé. A sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. A politikai hirdetésen fel kell tüntetni megrendelőjének nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét.
  14. Míg a politikai reklám a médiaszolgáltatásban kerül közzétételre, addig a politikai hirdetés a sajtótermékben vagy filmszínházban közzétett kampányeszköz. A kampány, és abban a politikai hirdetés közzétételének célja a szavazók döntésének befolyásolása, amelyben a résztvevőkre azonos törvényi követelmények vonatkoznak.
  15. Politikai hirdetés kizárólag ellenérték fejében tehető közzé. Politikai hirdetés közzététele megrendelés alapján lehetséges, melynek tartalmát a megrendelő határozza meg, azért a sajtótermék nem tartozik szerkesztői felelősséggel. Más médiatartalom, amelyért a sajtótermék szerkesztői felelősséggel tartozik, nem minősül politikai hirdetésnek.
  16. Összefoglalva tehát a politikai reklám és a politikai hirdetés valamely jelölő szervezetet vagy független jelöltet, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsíti vagy támogatására ösztönöz, amelyek csak a jelölő szervezet, illetőleg a jelölt jogerős nyilvántartásba vételét követően, választási kampányidőszakban tehetők közzé, ez alól kivételt képez az a politikai reklám, amely már elrendelt népszavazással összefüggésben jelenik meg. A kampányidőszak idejét a Ve. a szavazást megelőző 50. naptól a szavazás napján, annak befejezéséig terjedő időintervallumban határozza meg. Közös bennük továbbá, hogy azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lenniük, azok tartalmát pedig csak megrendelőjük határozhatja meg.

IV.

[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]

  1. A népszavazásra javasolt kérdéssel szemben elvárás, hogy tegyen eleget a népszavazási egyértelműség követelményének. Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „[a] népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.” A népszavazási egyértelműség követelménye tehát kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
  2. A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak, konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen.
  3. A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), amely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet. Nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
  4. A Nemzeti Választási Bizottság az egyértelműség követelményének vizsgálatakor rögzíti, hogy a kérdés - egyebek mellett - arra irányul, hogy a jogalkotó tiltsa meg olyan politikai reklám, illetve politikai hirdetés közzétételét, amelynek tartalma „közveszéllyel vagy háborúval való fenyegetés”-nek minősül. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra javasolt kérdés az alábbiak miatt nem felel meg a választópolgári egyértelműség követelményének.
  5. A Bizottság megállapítja, hogy a „közveszéllyel fenyegetés” fogalmát és törvényi tényállását a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) „A köznyugalom elleni bűncselekmények” című XXXII. fejezetének 338. §-a tartalmazza, amely így hangzik: „[a]ki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta.”
  6. A háborúval fenyegetés tényállását ugyan ebben a formában nem nevesíti a Btk., ugyanakkor figyelemmel annak a köznyugalomra gyakorolt hatásával, beilleszthető a fentiekben hivatkozott közveszéllyel való fenyegetés törvényi tényállásába.
  7. A Bizottság rámutat arra, hogy a közveszéllyel való fenyegetés azáltal, hogy az a Btk.-ban nevesített bűncselekmény, a véleménynyilvánítás jogának alkotmányos korlátjaként a magyar jogrendszeren belül egy olyan általánosan tiltott magatartást foglal magába, ami megjelenési formájától függetlenül meg nem engedett és büntetendő cselekmény, azaz politikai reklám és hirdetés tárgya sem lehet.
  8. A Kúria a Knk.IV.37.457/2015/3. számú határozatában rámutatott arra, hogy „önmagában nem elégíti ki a választópolgári egyértelműség követelményét, ha a feltenni szándékozott kérdésből fakadó kötelezettség a hatályos jogszabályok alapján jogalkotói technikával ugyan megoldható, azonban a szavak köznapi értelmezése alapján a választópolgárokban azt a hamis látszatot kelti, mintha olyan jogintézmény létrehozásáról kellene dönteni, ami hiányzik a jogrendszerből.”
  9. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint Szervező által benyújtott népszavazási kezdeményezés így azt a téves látszatot kelti, mintha a jelenleg hatályos jogrendszerben a közveszéllyel fenyegetést tartalmazó politikai reklám vagy politikai hirdetés megengedett lenne.
  10. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria gyakorlatában következetesen az egyértelműség sérelmére ható körülményként értékeli azt a kérdést, melynek megtévesztő tartalma miatt a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz, illetve nem tudja, hogy döntése valójában milyen következménnyel jár. (Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.133/2016/4., és Knk.VII.37.997/2016/4. számú határozat). A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint tehát a népszavazási kérdés megtévesztő jellegű is és így a választópolgári véleménynyilvánításnak nem lehet valós eredménye. Mindezek alapján a népszavazáshoz való jog jelen kérdésben tartott országos népszavazás esetén is – tudatos döntés hiányában – csak formálisan érvényesülhetne, amely kizárja a kérdés egyértelműségét.
  11. A Nemzeti Választási Bizottság e körben kíván utalni a Kúria Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.133/2016/4., és Knk.VII.37.997/2016/4. számú határozataira, melyekben elvi éllel rögzítette, hogy nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyben a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
  12. A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint Szervező által benyújtott kezdeményezés tartalma a választópolgárok számára megtévesztő, ugyanis azt a látszatot kelti, mintha a közveszéllyel fenyegetést tartalmazó politikai reklám vagy politikai hirdetés megengedett lenne, és annak megtiltásához jogalkotásra lenne szükség.
  13. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti továbbá, hogy jelen népszavazási kérdés többszörösen összetett, több tagmondatból áll.
  14. A Kúria a Knk.VII.37.695/2016/3. számú végzésében rögzítette, hogy a népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségével kapcsolatos álláspont az, hogy önmagában két vagy több részkérdés szerepeltetése a kezdeményezésben generálisan nem okoz kérdés-egyértelműségi problémát, az adott népszavazásra feltenni kívánt kérdés tartalma alapján dönthető el, hogy az összetett kérdés ellenére az érthető, világos-e, lehet-e egyértelműen válaszolni arra. Az Alkotmánybíróság – a Knk.IV.37.719/2015/4. számú kúriai végzésben is felhívott – 52/2001. (XI. 29.) AB határozatában megfogalmazott követelményei szerint „[ö]nmagában az, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés több tagmondatból áll, nem sérti az […] egyértelműség követelményét. Ha azonban a kérdés több olyan alkérdésből áll, amelyek ellentmondanak egymásnak, amelyek egymáshoz való viszonya nem egyértelmű, vagy amelyek nem következnek egymásból, illetve amelyek tartalmilag egymáshoz nem kapcsolódnak” sértik a választói egyértelműség követelményét, és ezáltal csorbul a népszavazáshoz való jog is [52/2001. AB határozat; 2001, 392, 405].
  15. A Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kezdeményezésben megfogalmazott kérdés a politikai reklám és hirdetés vonatkozásában többféle tartalmat kíván tilalmazni; egyrészt tilalmazni kívánja a gyermekek lelki fejlődésére ártalmas vagy lelki nyugalmának megzavarására alkalmas tartalmat, illetve gyermekekben félelemérzetet keltő tartalmat. A Bizottság megállapítja, hogy a gyermekek lelki nyugalmának megzavarására alkalmas és a félelemérzetet keltő tartalom egymással szinonim megfogalmazások és a gyermekekre gyakorolt azonnali hatásukban is megfeleltethetők egymással. Ezzel szemben a gyermekek lelki fejlődésére ártalmas tartalom - az előzőekben említett esetektől eltérően - fogalmilag egy olyan tartós hatást foglal magában, amelynek hosszabb távú következményei vannak, azaz a gyermekekre gyakorolt hatása súlyosabb következményekkel járhat.
  16. Mindezekre figyelemmel a Bizottság álláspontja szerint a kezdeményezés részkérdései önállóan is megválaszolhatók, az egyes részkérdésekre egymással ellentétes válasz is adható, ugyanis megalapozott következtetés vonható le arra vonatkozóan, hogy a választópolgárok egy része támogathatónak tartja a gyermekek lelki fejlődésére ártalmas tartalmak megjelenítésének tilalmát a politikai reklámokban és hirdetésekben, ugyanakkor a kérdésben szereplő gyermekek lelki nyugalmának megzavarására alkalmas, valamint a félelemérzetet keltő tartalmak vonatkozásában - azok enyhébb következményére figyelemmel - nem tekintené szükségesnek a tilalmat. Figyelemmel azonban arra, hogy a választópolgároknak nincs lehetőségük részkérdésenként véleményt nyilvánítani, ugyanis a kérdés nem teszi lehetővé a különböző részkérdésekben az eltérő véleménynyilvánítást, így a népszavazási kérdés ezen ok miatt sem felel meg az egyértelműség követelményének.
  17. Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében rögzített népszavazási egyértelműség követelményének sem, ezért annak hitelesítést az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva megtagadta.

V.

[A határozat indokolásának összegzése]

  1. A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a népszavazásra javasolt kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének ezért a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. § (1) bekezdésében fogalt hatáskörében eljárva – megtagadja.

VI.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdésén és 8. cikkén; a Btk. 338. §-án; az Nsztv. 2-4. §-ain, a 6. §-án, a 8. § (1) bekezdésén, a 9. § (1) bekezdésén, a 10. §-án, a 11. §-án; a Ve. 140. §-án, a146. § a) és b) pontjain, a 147. §-án, a 148. § (1) és (2) bekezdésein, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2025. július 8.

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke